Megállt a magyar felzárkózás az EU átlagához

Publikálás dátuma
2013.12.12. 18:22
Fotó: Thinkstock, Getty Images.
Magyarország 2012-ben megerősítette pozícióját az Európai Unió legszegényebb tagállamai között: az Eurostat adatai szerint a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó magyar GDP tavaly még mindig körülbelül 35 százalékkal maradt el a 28-ak átlagától, ami alapján hazánk az ötödik hátulról, és csak az egyébként rendkívül gyors ütemben fejlődő Lettországot, továbbá Horvátországot, Romániát és Bulgáriát előzzük meg - összegezte a jelentést a Bruxinfo.hu

Nem sokkal jobb a magyar helyezés a háztartások anyagi jólétét jobban kifejező egy főre eső tényleges fogyasztás tekintetében, amiben a lettekkel holtversenyben (az uniós átlag 63 százalékával) hátulról az ötödik helyen álltunk 2012-ben.

Az egy főre eső magyar GDP tavaly 67 százaléka volt az uniós átlagnak, éppen ugyanannyi, mint egy évvel korábban és mindössze 1 százalékkal magasabb, mint 2010-ben. A hasonló fejlettségű tagállamok közül 2010 és 2012 között Magyarországon volt a legszerényebb a javulás. 2010-hez képest az EU27-re vonatkoztatva (Horvátországot nem számítva) három pozíciót is romlott Magyarország helyzete az egy főre jutó GDP tekintetében. Azóta ugyanis Litvánia, Észtország és tavaly már Lengyelország is megelőzte hazánkat.

A legalacsonyabb egy főre jutó bruttó hazai terméket Bulgáriában és Romániában regisztrálták, az előbbi az EU28-ak átlagos fejlettségének a 47, utóbbi éppen az 50 százalékán állt egy évvel ezelőtt.

A legnagyobb visszaesést azonban a déli válságországok produkálták. Közülük is kiemelkedik Görögország, ahol 2010-ben még az uniós átlag 88 százalékán volt az egy főre jutó GDP, ami 2012-re 75 százalékos szintre süllyedt. Szlovákia viszont 76 százalékkal befogta Görögországot és Portugáliát, míg a csehek, a szlovének, Málta és Ciprus 80 százalék fölötti fejlettséget értek el.

A háztartások jólétének Európa bajnoka Luxemburg, ahol 2012-ben több mint 2 és félszeresére nőtt az egy főre eső GDP, a második Ausztriában 30 százalékkal haladja meg a fejlettségi szint az EU28-ak átlagát. Érdekesség, hogy a válságkezelési programból éppen most kilépő Írország egy főre jutó GDP-je alapján még mindig a harmadik helyen áll az EU-ban.

Szerző

Már az unió vizsgálja az E.ON-államosítást

Megkezdte az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatósága az MSZP által az E.ON-ügyben tett beadvány vizsgálatát – közölték Brüsszelben a Népszabadság kérdésére válaszolva.

Mesterházy Attila szocialista pártelnök néhány hete napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy – miután más jogorvoslati lehetőséget már nem látnak itthon –, az Európai Bizottsághoz fordulnak az ügylettel kapcsolatban. A szocialisták az E.ON cégek vásárlásának kipattanása óta kifogásolták az ügyletet, a vételárat pedig különösen elfogadhatatlannak, értéken felülinek tartották. Az unióhoz benyújtott kifogás szerint a gázüzletág csomag vásárlása során szabálytalan, tiltott állami finanszírozás történt.

A kormány prominensei szerint a 280 milliárdért megvett gázcégek, valamint tározók értéke „egy független vagyonértékelés” szerint legalább 400 milliárd forint, bár az értékelés részletei továbbra sem ismertek.

Több energiapiaci szakértő is osztja a szocialisták aggodalmát, hogy amellett, hogy fölösleges volt az energiacégek vásárlása, túlzó a vételár is, legfeljebb 150-200 milliárd között lehet az átvett cégek és tárolók értékét. Az állami tulajdonszerzés emellett nem lesz érdemi hatással a gázárra, valamint az ellátásbiztonságot sem befolyásolja, viszont közvetve tetemes veszteséget kaphat a nyakába az állam. 

Szerző

Megszűnnek az építőipari lánctartozások?

Publikálás dátuma
2013.12.12. 12:50
Fotó: Népszava
Már ötven vállalkozás fordult az idén augusztusban felállított Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez (TSzSz), amely az építőiparban elvégzett munkák után járó ellenszolgáltatás kikényszerítését gyorsítja meg polgári jogi eszközökkel. A magyar építőiparban az elmúlt években kialakult lánctartozások nem csak az alvállalkozóként dolgozó kis- és közepes cégek létét, de a foglalkoztatási mutatók javulását, sőt a beruházások újbóli beindulását is veszélyeztetik. A probléma felszámolására a 2013. évi 34. törvény hozta létre a TSzSz-t. 

A szervezet feladata, hogy olyan bíróságon kívüli fórumként működjön, amely megakadályozza a teljesítési igazolás visszatartása miatt létrejövő lánctartozásokat, és az általa kibocsátott szakvéleményekkel gyorsítsa a peres eljárásokat. A szervezet illetékes minden Magyarországon történő építési beruházás esetében legyen szó építészeti-műszaki, tervezési, építési vagy kivitelezési szerződésről. A TSzSz szakvéleménye bankgarancia érvényesíthetőségéhez is kérhető.

Mivel a TSzSz állásfoglalása a perek során ugyanolyan bizonyítási eszköznek minősül, mintha a szakvéleményt a perben kirendelt szakértő állapította volna meg, ezért lényegesen felgyorsulhatnak a bírósági eljárások. Ez többek között hozzájárul a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének javításához. A bíróság a TSzSz szakvéleménye alapján 400 millió forint alatti követelés esetében ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a teljesítést, ha a munkát bizonyítottan elvégezték.

Szeptemberi jogszabály-módosítás óta a díjkövetelés jogosultja választhat, hogy egy millió forintot meg nem haladó összeg esetében fizetési meghagyásos eljárást indít vagy a TSzSz-hez fordul. A TSzSz eljárása értékbeli korlátozás nélkül kérhető.

Az eljárásnak díja van, mégpedig a vitatott összeg nettó értékének 1 százaléka, de legkevesebb 60 ezer, legfeljebb 450 ezer forint. A TSzSz a szakvéleményt 30 napon belül készíti el, ez - az ügy bonyolultságára tekintettel - egyszer 30 nappal meghosszabbítható.

 

Szerző