Ombudsman: Kishantos méltó az alkotmányos védelemre

A biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt létrejött környezeti értékek méltók az alkotmányos szintű védelemre - olvasható az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének állásfoglalásában, amelyet a Kishantosi Nonprofit Kft. panasza mentén folytatott vizsgálat alapján írt.

 Az MTI-hez kedden eljuttatott dokumentum szerint azt vizsgálták, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) eljárása során miként érvényesült a nemzet közös örökségét képező termőföld védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése, amit az alaptörvény is megfogalmaz. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az alkotmány által védett értékek esetén jogállami követelmény az ezekkel kapcsolatos eljárások, döntések és azok felülvizsgálatának átláthatósága, kiszámíthatósága.

Az állami tulajdonú termőföldek haszonbérbe adásával kapcsolatos tevékenység ugyan magánjogi aktus, azonban az ombudsman az egészséghez és az egészséges környezethez való alapvető jog érvényesülése és értelmezése kapcsán figyelemmel kíséri az intézményvédelem meglétét, hiányuk esetén pedig következetesen számon kéri a megteremtésüket - írták.

Mint elékeztetnek rá, az alaptörvény, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia és a kormány által jóváhagyott Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia is kiemelten kezeli a termőföld, mint a nemzet közös örökségét képező természeti erőforrás védelmét, az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagyságának növelését.

Az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának közleménye szerint a Kishantosi Nonprofit Kft. a pályázatokkal érintett földterületeken 15 éve nemzetközi hírű ökológiai mintagazdaságot működtet és tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy a gyakran kedvezőtlen gazdasági viszonyok között fennmaradt hazánkban az ökológiai gazdálkodás. A társaság tájközpontként működve és népfőiskolai tevékenységén keresztül megőrizte, fejlesztette és terjesztette a szakmai ismereteket.

Az ombudsman szerint nem világos, hogy az NFA a pályázatok elbírálásánál minderre miként volt figyelemmel, miként érvényesítette a társaság közhasznú tevékenysége kapcsán a Nemzeti Földalapról szóló törvény birtokpolitikai irányelveit és a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiát - amelyekhez való illeszkedés a pályázat feltétele volt.

Az állami tulajdonban lévő termőföldek haszonbérbe adásával kapcsolatos jogi szabályozásnak biztosítania kell az alaptörvénybe foglalt követelmények maradéktalan érvényesítését, a biogazdálkodás eredményeként létrejövő környezeti értékek figyelembe vételét. A jelentésben az alapvető jogok biztosa és helyettese felkérte a vidékfejlesztési minisztert, hogy a civil és szakmai szervezetek bevonásával, azokkal folyamatosan együttműködve dolgozzon ki olyan intézkedési tervet, amely biztosítja az alaptörvény követelményeinek érvényesülését az NFA földhasznosítási tevékenységében. 

A kishantosi földek két hivatalos átadás-átvételi procedúrája közül csak az egyik történhetett meg november elején, miután az eddigi bérlők, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. tulajdonosai megtagadták az állami földek hivatalos átadását az NFA képviselőinek.

Az Együtt-PM szövetség október végén jelentette be, hogy az ökológiai gazdálkodást folytató Kishantosi Vidékfejlesztési Központ megmentése érdekében újrapályáztatná a helyi földeket. A kishantosi biogazdálkodási és népfőiskolai program folytatásának lehetővé tételéről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételét a parlament mezőgazdasági bizottsága november elején elutasította.

Szerző
Frissítve: 2013.12.10. 16:06

Kivonulás-blöff: Százhatvan képviselő és Orbán hazudtolja meg Kósát

Publikálás dátuma
2013.12.10. 14:25
Fotó: Népszava
Gyurcsány Ferenc helyre teszi Kósa "Pinokkió" Lajost, aki arról beszél, hogy nem szép dolog kivonulni az ülésteremből, és ilyesmit a Fidesz is csak elvétve tett.

"IInkább részt venni érdemes a parlamenti munkában, és csak kivételes esetben tiltakozni kivonulással”, agitált a Fidesznek tetsző parlamenti viselkedés mellett Kósa Lajos, azt magyarázva, hogy az új házszabály csak olyasmit (az ülésterem faképnél hagyását) tilt, amit „kulturált politikus” amúgy sem tesz. És hogy nyomatékosítsa, hogy nem a levegőbe beszél, a Fidesz alelnöke még azt is hozzátette, miszerint: „amikor mi ellenzékben voltunk, nagyon ritkán éltünk ezzel a lehetőséggel”. (Ide kattintva hallhatja mindezt a nol.hu videóján.)

Persze minden relatív, de az tény, hogy oppozícióban a Fidesz képviselői sok-sok alkalommal kerekedtek fel és sétáltak ki az ülésteremből, nevezetesen akkor, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök emelkedett napirend előtti szólásra.

„Szerencsés lenne Magyarország, ha Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke csak ebben a kérdésben hazudott volna az elmúlt években. De sajnos hazugságainak olyan hosszú a listája, hogy lassan már fel sem tűnik. Ám, hogy Pinokkiónkat helyre tegyük, emlékeztessük az olvasót: 2006 ősze és 2009 tavasza között az egész Fidesz frakció kivonult az ülésteremből, amikor a miniszterelnök napirend előtt felszólat”, kommentálta Kósát a Népszavának Gyurcsány Ferenc, volt miniszterelnök.

Ide kattintson a dokumentációért!

Emlékeztetőül: a Fidesz és a KDNP 2006 ősze, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után döntött úgy, hogy a képviselők kivonulnak a miniszterelnök minden előre bejelentett felszólalásáról. Az ülésteremben csak Navracsics Tibor és Semjén Zsolt frakcióvezetők maradnak bent. Ez alól három kivétel akadt: a 2007. április 16-ai holokauszt emléknap, a 2008. október 13-ai ülésnap és a 2009. január 29-i rendkívüli parlamenti ülés. E két utóbbi alkalommal a miniszterelnök a gazdasági válság elleni intézkedésekről beszélt.

Persze a kivonulásokat Kósa sem tagadhatta, úgyhogy a Fidesz alelnöke azt találta mondani, hogy ő a parlamenti munkáról beszélt, márpedig a napirend előtti felszólalás annak nem része. Tény: szigorúan véve a parlament törvénygyár, azaz a jogszabályok elfogadása a munkája. Ám ez egy a törvényhozást szavazógéppé alázó felfogás, hiszen az Országgyűlés egyik alapfeladata, hogy a legfőbb képviseleti szervként foglalkozzon a társadalom legfontosabb ügyeivel.

Erre pedig alapvetően a napirend előtti felszólalás ad módot, nem véletlen, hogy ezt a műfajt a házszabály az országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyeknek tartotta fenn. És bizony még Orbán Viktor is ebben a szellemben szólalt fel (formailag mindenképpen), hiszen ahogy többször mondta, Magyarország alkotmányos szokásainak megfelelően tájékoztatja a házat. Például az idei őszi ülésszak kezdetén is napirend előtti felszólalásban foglalta össze, mit vár el a Tisztelt Háztól, ha úgy tetszik jelölte ki a parlamenti munka menetét.

Szerző

Fagyos, változékony szerda

Publikálás dátuma
2013.12.10. 13:58
Fotó: Thinkstock
Szerdán változóan felhős-napos időben lesz részünk, több felhő a nyugati, északnyugati, illetve északkeleti, keleti tájak fölött lehet, de csapadék sehol sem várható. Hajnalban néhol pára-, ködfoltok képződhetnek. Gyenge légmozgásra, hajnalban 0 és -8, kora délután -1 és +5°C közötti hőmérsékletre számíthatunk.

Csütörtökön nagyobb valószínűséggel az északnyugati, északi és keleti tájakon maradhat napközben is tartósan felhős az ég, máshol még nagyobb esély van napsütésre. A fagyos, többfelé párás, foltokban ködös hajnalt követően délutánra -1 és +5°C közé melegszik a levegő. 

Pénteken tovább nő az erősen felhős, helyenként napközben is tartósan párás, ködös területek aránya, kevesebb helyen süthet ki a nap. -2 és +4°C között alakul a csúcshőmérséklet.

A hétvégén az ország nagy részén egyhangú, szürke, helyenként napközben is tartósan ködös, hideg téli időre van kilátás, csupán a hideg légpárna szintje fölé emelkedő hegycsúcsainkon számíthatunk naposabb, kellemesebb hőmérsékletű időre.

Szerző
Frissítve: 2013.12.11. 09:08