Előfizetés

Mentorom Pars Krisztián

Seres Attila
Publikálás dátuma
2013.12.06. 06:50
Középen Halász Bence, az ifj úsági olimpiai fesztivál kalapácsvető bajnoka FORRÁS: ATHLETICS.COM
Tavaly serdülő világelső volt, s első éves ifjúságiként idén is a földkerekség legjobb kalapácsvetői között tartják számon Halász Bencét, a Szombathelyi Dobó SE reménységét. Nyáron két számban is nyert a 15-17 évesek olimpiai fesztiválján, s momentán ez a legnagyobb problémája: ha egyszer döntenie kell, a kalapácsot vagy a diszkoszt preferálja? Ráadásul még súlylökésben is a legjobb saját korosztályában. Kellemes gondok.

A tehetség olykor komoly fejtörést okoz. Mint Halász Bence esetében, aki már általános iskolásként kitűnt társai közül, s a kiskunhalasi Ganz Air Sportegyesület edzője, Mig György külön is foglalkozott a Jánoshalmáról bejáró dobóatlétával. Az egyetlen apró gondot az jelentette, hogy Bence ekkor még nehezen tudott választani a három dobó szám, a súlylökés, a diszkoszvetés és a kalapácsvetés között, bár a szívéhez már ekkor is ez utóbbi állt legközelebb. Csakhogy mindháromban korosztályos országos bajnok volt, a döntést halogatni kellett.

De az igazi fejtörést nem ez okozta. Sokkal nagyobb gondot jelentett, hogy a kiskunhalasi sportegyesület anyagi okok miatt becsődölt, s az ország egyik legkitűnőbb dobóígérete egyesület és edző nélkül maradt. Nem sokáig. A Szombathelyi Dobó SE két neves edző-testvérpárja, Németh Zsolt és Németh László már jóval korábban beírta jegyzetfüzetébe Halász Bence nevét, s a csőd hírére jelentkeztek a családnál: ők szívesen foglalkoznának a fiúval. Csakhogy ehhez Szombathelyre kell költöznie. De hogy lehet egy 14 éves fiút egyedül elengedni? Sehogy. A családi tanács elsőre úgy döntött, hogy Bence egyik, akkor már felnőtt bátyja utazik vele, ellátja a felügyeletét, gondját viseli. Másfél évvel később újabb döntés született: az édesanya otthagyja a jánoshalmi iskolát és Szombathelyre költözik. S a Bence sportkarrierje miatt kettészakadt család azóta is csak hétvégeken, meg nagyobb ünnepek alatt találkozik.

- Komoly áldozat volt, nem titkolom - mondja Halászné Geiger Mária. A költözés maga fölemésztett egy csomó pénzt, s a család kettéválását is meg kellett emészteni. Pedagógus végzettségű, de őstermelőként dolgozó férjem nem tudta hátrahagyni a vállalkozását, ő maradt, mi meg Bencével Szombathelyre jöttünk. De megérte. Amikor eljöttünk a fiam 60 méter körül dobált a kalapáccsal, idén már jóval 70 méter fölé került. S lassan anyagilag is utolérjük magunkat. Bence a MOL Tehetségtámogató Program keretében idén már kapott 250 ezer forint támogatást, amit sportszerekre kellett elköltenünk. Jól jött. Egy dobóatléta kéthavonta koptatja le a lábáról a cipőt, s az egyéb sportfelszerelések is sokba kerülnek. Még szerencse, hogy a versenyekre való utazás költségeit nem nekünk kell állnunk. Segít az atlétikai szövetségtől kapott Gerevich-ösztöndíj és a MOB által támogatott Mentor Program is anyagi támogatást jelent.

Halász Bence mentora nem akárki: Pars Krisztinán. Együtt edzenek, edzőtáboroznak és ilyenkor az olimpiai bajnok kalapácsvető jó tanácsokkal látja el fiatal versenyzőtársát. S aztán ott van a két női kalapácsvető bajnok, Gyurátz Réka és Völgyi Helga, akik egymást taszigálják le a dobogó legfelsőbb fokáról. Gyurátz Réka ifjúsági világbajnok, Völgyi Helga pedig tavaly ifjúsági világranglista-vezető volt. S ha ehhez hozzávesszük, hogy a Németh testvérpárban alighanem a világ két legfelkészültebb dobóedzőjét tudhatja maga mögött, Halász Bence ennél ideálisabb körülményt elképzelni sem tud.
A 190 cm magas, csaknem száz kilós ifióriás nemcsak fizikai adottságainak, hanem rendkívüli szorgalmának is köszönheti kiváló eredményeit. - Soha egyetlen edzésről sem hiányoztam, s a feladatokat mindig pontosan végrehajtom - mondja magáról a Szombathelyi Műszaki Szakközépiskola 11-ik osztályos tanulója. - S ráadásul az iskola sem sínyli meg a sportot - teszi hozzá az édesanyja. Bence átlaga 4-es fölött van, s ha a versenyek, vagy az edzőtáborok miatt sokat hiányzik is, mindig bepótolja az elmaradásait. Igaz, az iskola is rendkívül toleráns vele, segíti, ahol csak tudja.

A jövő esztendő döntő lesz Bence életében. Nyáron Kínában ifjúsági olimpiát, előtte Azerbajdzsánban selejtezőt rendeznek. Ott kalapács- és diszkoszvetésben is megméri magát, s a jobbikban indul majd az ifjúsági olimpián. Alighanem a kalapács lesz az - mondja. Úgy gondolja, ha egyszer majd választani kell a dobószámok közül - mert a felkészülés azért különbözik -, a kalapács mellett teszi le a voksot. De amíg csak lehet, együtt csinálja mind a hármat. Az erőállapotát ez segít a csúcson tartani. Ezzel nincs is baj. Edzői szerint korosztályában a legjobb fizikai képességekkel rendelkezik, a technikáját kell még csiszolgatni ahhoz, hogy a világ legjobbja lehessen.
És Bence nem is adja alább. Olimpiai bajnok szeretne lenni. Csakúgy mint mentora, Pars Krisztián.

Négymilliárdos állami támogatás 2020-ig a teniszszövetségnek

A kormány 2020-ig összesen négymilliárd forintos támogatást biztosít a Magyar Tenisz Szövetségnek (MTSZ).

Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár a budapesti Nemzeti Edzésközpontban tartott csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, idén az MTSZ 202 millió forintos állami támogatásban részesült, ám fontos, hogy növekedjen az utánpótlásbázis, az ehhez szükséges programok működtetéséhez pedig jelentősebb hozzájárulás kell.
"A hozzánk érkezett labdát most visszaütöttük a szövetség térfelére" - tette hozzá az államtitkár.

Szűcs Lajos MTSZ-elnök kifejtette, a 14-17 éves tehetségeket érintő Csillagok a jövőbe, továbbá a kisebbek számára meghirdetett Play&Stay minitenisz és az Iskolatenisz programon túl a szövetség négy-öt vidéki edzésközpontot is létre kíván hozni a közeljövőben.

"Az elmúlt 25-30 évben komolyabb központi támogatás nélkül működtünk, ám az új fejlesztési koncepció révén Győrben, Székesfehérváron, Szegeden, Nyíregyházán és Pécsen is létesülhet központ" - jelentette ki az MTSZ vezetője.

Bartha Csaba, a Magyar Olimpiai Bizottság helyettes szakmai igazgatója elmondta, hogy a kiemelt edzőprogramban egy tréner révén az MTSZ is érdekelt.

Uniós jogba ütközik a Déli Áramlat

Az Európai Bizottság szerint sértik az uniós jogot a Déli Áramlat gázvezeték építéséről szóló kétoldalú megállapodások, amelyeket Oroszország kötött hét európai országgal, köztük Magyarországgal; a brüsszeli testület szerint az egyezményeket alapjaiban újra kell tárgyalni.

Az uniós ügyekkel foglalkozó portál, az Euroactiv idézte szerdán ezzel kapcsolatosan Klaus-Dieter Borchardt, az Európai bizottság energiapiaci hivatalának igazgatóját, aki az Európai Parlamentben beszélt erről.
"A bizottság megvizsgálta ezeket a kormányközi megállapodásokat, és arra a következtetésre jutott, hogy egyike sincs összhangban az uniós joggal" - mondta Borchardt.

A brüsszeli illetékes szerint Brüsszel emiatt hozta a szóban forgó országok - Bulgária, Szerbia, Magyarország, Görögország, Szlovénia, Horvátország és Ausztria - tudomására, hogy az uniós egyezményekből vagy pedig az Energia Közösség (Energy Community) megállapodásaiból kifolyólag kötelességük kérni Oroszországtól a kétoldalú kormányközi megállapodások újratárgyalását, hogy összhangba hozhassák őket az uniós joggal.

Borchardt szerint amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor az érintett országoknak fel kell mondaniuk a kétoldalú egyezményeket. A brüsszeli illetékes szerint Günther Öttinger, az Európai Unió energiaügyi biztosa épphogy elküldte levelét Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszternek, amelyben elmagyarázta a helyzetet, és arra kérte, hogy fogadja kedvezően a megállapodások újratárgyalásának lehetőségét.

A szóban forgó országok mind tagjai az EU-nak, kivéve Szerbiát, amely azonban tagja az Energia Közösségnek. A 2006-ban létrejött, bécsi központú szervezetet azzal a céllal hozták létre, hogy hozzájáruljon a stabil szabályozási környezet megteremtéséhez a tagállamokban és szerződött országokban a befektetések vonzása, az energia integrált belső piacának megteremtése, valamint az ellátásbiztonság fokozása érdekében.

Klaus-Dieter Borchardt leszögezte, hogy a kétoldalú megállapodások alapján nem épülhet meg és nem is helyezhető üzembe a Déli Áramlat. Amennyiben az érintett országok nem tárgyalják újra az egyezményeket, az Európai Bizottságnak vannak eszközei ahhoz, hogy kötelezzék őket erre - tette hozzá.

Borchardt három kifogásolni való dolgot említett a megállapodásokkal kapcsolatosan. Először is felül kell vizsgálni az úgynevezett tulajdonosi kör "kötetlen" szabályait. Az orosz Gazprom, amely a gáz termelője és ellátója is egyben, nem birtokolhatja egy időben a termelőkapacitásokat és a tranzithálózatot. Másrészt biztosítani kell a harmadik fél számára a vezetékhez való hozzáférést hátrányok nélkül, a Gazprom pedig nem élvezhet kizárólagos jogot a gázszállításokra. Borchardt harmadrészt az mondta, hogy meg kell vizsgálni a Déli Áramlat tarifarendszerét is.

A brüsszeli illetékes nem tudta megmondani, hogy ezeket a megállapodásokat összhangba lehet-e hozni az uniós joggal vagy sem, de felhívta a figyelmet arra, hogy még abban az esetben is, ha sikeresen zárulnak le a tárgyalások, időbe telik, amíg a Déli Áramlat építése összhangba kerül az uniós joggal. Ez szerinte akár két évet is igénybe vehet.
Borchardt hozzátette, hogy az érintett országok teljes mértékben tisztában vannak a Déli Áramlattal kapcsolatos bizottsági aggályokkal. Leszögezte, hogy a gázvezeték nem fog működni az EU területén, amennyiben ez nincs összhangban az uniós energiapolitikát szabályozó joggal.

Az Euractiv szerint a brüsszeli bizottság állásfoglalása legkevesebb két tranzitországot, Bulgáriát és Szerbiát hozza kellemetlen helyzetbe: az előbbi országban tavaly áprilisban, az utóbbiban tíz nappal ezelőtt kezdődött meg ünnepélyes keretek között a gázvezeték építése, miközben tudomásuk volt róla, hogy Brüsszel törvénytelennek tartja a beruházás alapjául szolgáló kétoldalú megállapodásokat.

A Déli Áramlat nemzetközi gázvezeték a Fekete-tenger alatt, Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül szállítja majd az orosz gázt Nyugat-Európa fogyasztóinak. A befektetés összértéke több mint 16 milliárd euró. Az Ukrajna megkerülésével orosz gázt az európai piacra szállító Déli Áramlat gázvezetéket előreláthatólag 2016-ban helyezik üzembe. A gázvezeték 2018-ra éri el teljes kapacitását, akkor évi 63 milliárd köbméter földgázt lesz képes eljuttatni az európai fogyasztókhoz Bulgária, Szerbia, Magyarország, Szlovénia és Ausztria területén az olaszországi elosztó terminálhoz vezető nyomvonalon. A Gazprom a múlt kedden közölte, hogy a Déli Áramlat magyarországi szakaszának építése 2015 áprilisában kezdődik.