Előfizetés

Kihasználtabb szállodák

Népszava-információ
Publikálás dátuma
2013.12.05. 06:28
FOTÓ: K 2 PRESS
Októberben 5,9 százalékkal több vendég 4,6 százalékkal több vendégéjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, mint egy évvel korábban – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A külföldi vendégek száma 2,6 százalékkal nőtt, és 1,8 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el, míg 9,6 százalékkal több belföldi vendég 8,2 százalékkal több éjszakát töltött a szálláshelyeken, mint tavaly októberben.

Az év első tíz hónapjában 5,3 százalékkal nőtt a vendégek és 4,4 százalékkal a vendégéjszakák száma a múlt év azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek belföldivendég-forgalmának 78 százalékát fogadó szállodákban a vendégéjszakák száma 9,7 százalékkal emelkedett.

A szállodák szobakihasználtsága októberben 53 százalékos volt, 0,7 százalékponttal javult az egy évvel korábbival összehasonlítva. A négy- és ötcsillagos szállodákban 64, illetve 69 százalékos volt a telitettség, a gyógyszállodákban 65 százalékos volt a kapacitás lekötöttsége.

Októberben a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 15 531 forint, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel 8206 forint volt. A kereskedelmi szálláshelyek összes folyó áron számított árbevétele 4,9 százalékkal magasabb volt, mint tavaly ilyenkor.

Összesen 27 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 15 milliárd forint volt. 

Budapesten nyert Prága
A keddi Tennis Classics rendezvényen az egyik felajánlott díj egy kétéjszakás pihenés volt Közép-Európa legjobbnak ítélt Kempinsky Szállodájában. Noha sokáig ezzel a címmel a magyar fővárosban található hotel dicsekedhetett, kissé fura volt az hallani éppen Budapesten, hogy Mats Wilander Prágában pihenheti ki a fáradalmait. Így múlik el a világ dicsősége.

A vendéglátásból 5,8 milliárd forint folyt be, 213 millióval több, mint 2012 októberében. A működő kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján szeptemberben 1677 egység fogadott el Széchenyi Pihenőkártyát.

A belföldi vendégek 1,1 milliárd forint értékben fizettek ezzel a fizetőeszközzel októberben a szálláshelyeken, ez 6,5 százalékos növekedést jelent a tavaly októberben beváltott üdülési csekk-, valamint a SZÉP-kártya-forgalommal szemben.

Tönkrevédik a gazdákat

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2013.12.05. 06:20
Meggondolatlanul avatkoztak bele a piacgazdaság működésébe FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Tavaly megtiltották, hogy a gazdák előre, lábon eladják a termést, mert abban kockázat is van. Most úgy engednék ezt újra, hogy a gyakorlatban mégse induljanak be  a határidős ügyletek. A gazdák kára így nagybb lesz, mint a hasznuk.

Ha a termelő még lábon, aratás előtt határidős szerződést köt a kereskedővel a terményére, tudhatja, hogy mennyi pénzt fog kapni. Viszont ha kevesebb a termés, meg kell vásárolnia a hiányzó mennyiséget. Tavaly sokakkal ez történt, mert a szárazság miatt kevés gabona termett. Hogy a hátrányt kiküszöböljék, a parlament megtiltotta a határidős ügyleteket.

Ezzel a Fideszre jellemző szituatív jogalkotással persze a fürdővízzel a gyereket is kiöntötték, egyes becslések szerint 2013-ban 100 milliárd forintot is meghaladó bevételkiesés lett az eredmény. A kereskedők ugyanis kétszer is meggondolták, hogy a magyar gazdáktól vásároljanak, hiszen rossz termés esetén a hiányzó gabonamennyiséget nekik kellett volna pótolniuk. Inkább Ukrajnában vagy Romániában vették meg a gabonát.

Talán ezt belátva az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában néhány hete fideszes képviselők bejelentették a határidős szerződéseket akadályozó jogszabály módosítását, ám ez akkor lekerült a napirendről. Most ismét tárgyalta a bizottság, mert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tegnapi közleménye szerint Győrffy Balázs, a szervezet elnöke, Jakab István a Magosz elnöke, valamint Budai Gyula parlamenti államtitkár, a Magosz szövetségi igazgatója ismét benyújtotta.

A javaslat újra engedélyezné a határidős ügyleteket, de a kereskedő nem követelhetné a teljes szerződött mennyiséget, ha kevesebb termett, vagyis továbbra is egyedül kellene vállalnia a kockázatot. Ha marad a jelenlegi állapot, az a magyar agrárium számára versenyhátrányt okoz - mondta Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára.

A szerződéskötés szabadságának ilyen mérvű korlátozása aránytalan, alkalmatlan és szükségtelen eszköz az elérni kívánt célokhoz viszonyítva. A határidős szerződés eddig sem volt kötelező, csupán egy lehetőség volt mind a termelő mind a felvásárló számára és ezt a lehetőséget számolta fel a jogszabály. Egyoldalú kockázatviselés kierőszakolása rendeleti úton nem lehetséges - jegyezte meg Pótsa.

Harangozó Gábor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocilaista tagja úgy véli, soha nem szabad a teljes termést opciós szerződéssel lekötni. A kereskedőnek sem ajánlatos a termelő teljes termésére szerződnie. A fennmaradó rész pótolhatja az esetleg kieső termést.

Harangozó szerint ez a módosítás egy fokkal jobb a teljes tiltásnál, de ha a visszaélésekre, túlkapásokra akarunk általános jogszabályokat hozni, az soha nem működik, visszaveti a gazdaságot, a normális piaci működést. A szakpolitikus szerint a törvénynek a felelősségmegosztásra kellene törekednie.

Raskó György agrárközgazdász, nagytermelő magyar gabonakereskedőkkel a határidős szerződések korlátozása miatt egyáltalán nem, csak olasz felvásárlókkal kötött üzletet. A jogszabály neki is jelentős veszteséget okozott. A termelők külön szerencsétlensége, hogy a tavaly hozott törvénymódosítás éppen a gabonaárak zuhanásával párhuzamosan lépett életbe, s ez okozta az óriási veszteséget az ágazatban.

"Szerintem idén többet bukott a legtöbb termelő a törvény miatt, mint tavaly a fedezeti vásárlással, s azoknak a képviselőknek, akik ezt a helyzetet teremtették, le kellene mondaniuk" - javasolta Raskó. A felelős gazda biztosítást is köt a határidős szerződésre, ahogy Amerikában ez magától értetődő, ezzel mérsékelhető a veszteség. A magyar gazdák között ez még nem számít napi gyakorlatnak.

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint a termelőnek a jogszabálytól függetlenül a termés egyharmadát kell lekötnie határidős szerződéssel, egyharmadot aratáskor célszerű eladni, egyharmaddal pedig lehet spekulálni, hátha később jobb áron lehet eladni.

Tönkrevédik a gazdákat

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2013.12.05. 06:20
Meggondolatlanul avatkoztak bele a piacgazdaság működésébe FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Tavaly megtiltották, hogy a gazdák előre, lábon eladják a termést, mert abban kockázat is van. Most úgy engednék ezt újra, hogy a gyakorlatban mégse induljanak be  a határidős ügyletek. A gazdák kára így nagybb lesz, mint a hasznuk.

Ha a termelő még lábon, aratás előtt határidős szerződést köt a kereskedővel a terményére, tudhatja, hogy mennyi pénzt fog kapni. Viszont ha kevesebb a termés, meg kell vásárolnia a hiányzó mennyiséget. Tavaly sokakkal ez történt, mert a szárazság miatt kevés gabona termett. Hogy a hátrányt kiküszöböljék, a parlament megtiltotta a határidős ügyleteket.

Ezzel a Fideszre jellemző szituatív jogalkotással persze a fürdővízzel a gyereket is kiöntötték, egyes becslések szerint 2013-ban 100 milliárd forintot is meghaladó bevételkiesés lett az eredmény. A kereskedők ugyanis kétszer is meggondolták, hogy a magyar gazdáktól vásároljanak, hiszen rossz termés esetén a hiányzó gabonamennyiséget nekik kellett volna pótolniuk. Inkább Ukrajnában vagy Romániában vették meg a gabonát.

Talán ezt belátva az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában néhány hete fideszes képviselők bejelentették a határidős szerződéseket akadályozó jogszabály módosítását, ám ez akkor lekerült a napirendről. Most ismét tárgyalta a bizottság, mert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tegnapi közleménye szerint Győrffy Balázs, a szervezet elnöke, Jakab István a Magosz elnöke, valamint Budai Gyula parlamenti államtitkár, a Magosz szövetségi igazgatója ismét benyújtotta.

A javaslat újra engedélyezné a határidős ügyleteket, de a kereskedő nem követelhetné a teljes szerződött mennyiséget, ha kevesebb termett, vagyis továbbra is egyedül kellene vállalnia a kockázatot. Ha marad a jelenlegi állapot, az a magyar agrárium számára versenyhátrányt okoz - mondta Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára.

A szerződéskötés szabadságának ilyen mérvű korlátozása aránytalan, alkalmatlan és szükségtelen eszköz az elérni kívánt célokhoz viszonyítva. A határidős szerződés eddig sem volt kötelező, csupán egy lehetőség volt mind a termelő mind a felvásárló számára és ezt a lehetőséget számolta fel a jogszabály. Egyoldalú kockázatviselés kierőszakolása rendeleti úton nem lehetséges - jegyezte meg Pótsa.

Harangozó Gábor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocilaista tagja úgy véli, soha nem szabad a teljes termést opciós szerződéssel lekötni. A kereskedőnek sem ajánlatos a termelő teljes termésére szerződnie. A fennmaradó rész pótolhatja az esetleg kieső termést.

Harangozó szerint ez a módosítás egy fokkal jobb a teljes tiltásnál, de ha a visszaélésekre, túlkapásokra akarunk általános jogszabályokat hozni, az soha nem működik, visszaveti a gazdaságot, a normális piaci működést. A szakpolitikus szerint a törvénynek a felelősségmegosztásra kellene törekednie.

Raskó György agrárközgazdász, nagytermelő magyar gabonakereskedőkkel a határidős szerződések korlátozása miatt egyáltalán nem, csak olasz felvásárlókkal kötött üzletet. A jogszabály neki is jelentős veszteséget okozott. A termelők külön szerencsétlensége, hogy a tavaly hozott törvénymódosítás éppen a gabonaárak zuhanásával párhuzamosan lépett életbe, s ez okozta az óriási veszteséget az ágazatban.

"Szerintem idén többet bukott a legtöbb termelő a törvény miatt, mint tavaly a fedezeti vásárlással, s azoknak a képviselőknek, akik ezt a helyzetet teremtették, le kellene mondaniuk" - javasolta Raskó. A felelős gazda biztosítást is köt a határidős szerződésre, ahogy Amerikában ez magától értetődő, ezzel mérsékelhető a veszteség. A magyar gazdák között ez még nem számít napi gyakorlatnak.

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint a termelőnek a jogszabálytól függetlenül a termés egyharmadát kell lekötnie határidős szerződéssel, egyharmadot aratáskor célszerű eladni, egyharmaddal pedig lehet spekulálni, hátha később jobb áron lehet eladni.