Állami cég a Múzeumnegyed felépítésére?

Publikálás dátuma
2013.12.05. 06:48
FOTÓ: BALÁZS NORBERT
Mi sem természetesebb, hogy az állam a Liget Budapest projekt megvalósítására, illetve későbbi működtetésére létrehoz egy céget - mondta  sajtótájékoztatóján tegnap Baán László, a projekt miniszteri biztosa. Horváth Csaba szocialista politikus kedden élesen támadta a Papcsák Ferenc (Fidesz) által beterjesztett törvényjavaslatot, amely a Városliget kezelését 99 évre egy újonnan létrehozott állami cégnek adná.

A vagyonkezelés korábban az állam és a főváros kezében volt, a rendezési tervet pedig Zugló önkormányzata készítette. Horváth Csaba szerint a létrejövő cég arra is jó lesz, hogy az uniós forrásokból megvalósuló 150 milliárdos beruházás árának egy része pártközeli zsebekbe kerüljön.

Baán László szerint a projekt lebonyolítását jelenleg a Szépművészeti Múzeum végzi, ami azonban egy 150 milliárdos építkezést nem tud levezényelni, ezt mindekképp egy állami részvénytársaságnak kell lebonyolítani.

Baán szerint kedvező volna, ha nem egy meglévő, egyéb feladatokat is ellátó cég kapná meg a Liget Budapest megvalósításának feladatát, hanem, mint ahogyan azt a törvényjavaslat megcélozza, létrejönne erre egy speciális, kizárólag ezért a feladatért felelős szervezet.

Szerinte azért kedvező, hogy a Liget vagyonkezelése is e cégé lenne, mert erre megújított park és a létrejövő intézmények későbbi üzemeltetése esetében is szükség lesz.

Ez nem jelenti az egyes intézmények önállóságának csorbulását, hangsúlyozta lapunknak a miniszteri biztos, hiszen a park fenntartását, a művészeti fesztiválok szervezését, a Liget Budapest márka nemzetközi promócióját és más, a Liget egészére kiterjedő közös feladatokat látna el.

Horváth Csaba lapunknak nyilatkozva elhibázottnak nevezte, hogy a Múzeumnegyedet a Városligetben akarja a kormány megvalósítani.

Baán László szerint a Városliget azért az egyetlen megfelelő hely a beruházás számára, mert ez a kulturális-rekreációs funkció a Liget történeti hagyománya,s a megújítás illetve a fejlesztés révén egy olyan sokrétű családi élménypark jöhet létre, mely a főváros új turisztika brand-je lesz, mely elkészülte után néhány éven belül akár egymilliónyi többlet turistát is vonzhat a városba.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma keddi közleménye szerint támogatja a törvényjavaslatot. A törvénytervezet az állami vagyonkezelő cég feletti tulajdonosi jogok gyakorlására a kulturális ügyekért felelős minisztert jelöli ki, a tárca szerint "ezzel is hangsúlyozva a beruházás kulturális tartalmát".

A törvény elfogadása esetén 2014. január 31-én lép hatályba, és Budapest Főváros Önkormányzata felhatalmazást kap, hogy jövő év június 30-ig "kötöttségektől mentesen építési szabályzatot alkosson a szóban forgó területre vonatkozóan" - hangsúlyozza a közlemény.

Szerző

Sokba kerül a rendőrök becsülete

Publikálás dátuma
2013.12.05. 06:47
Usztics biztos benne, hogy jövő októberben elindulhat a sorozat FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Az eddigi legdrágább MTVA-s sorozat lehet Usztics Mátyás most készülő rendőrszériája, melynek csak első két része 60 millió forintba került - úgy, hogy a hivatalos hírek szerint még nem is biztos, berendelik-e sorozatként. Ennek ellenére a produkciót rendezőként, íróként és főszereplőként is jegyző Usztics több helyen már kész tényként említi, hogy jövő októberben debütálnak.

Több mint 60 millió forintot költött az MTVA Usztics Mátyás új tévésorozatának első két részére. A produkciót rendezőként, íróként és főszereplőként is jegyző Usztics, a beol.hu-nak úgy nyilatkozott "nagy segítséget kapott a Belügyminisztériumtól, mely fontosnak ítélte a testület önképének és önbecsülésének emelését, amin 2006-ban nagy csorba esett."

Ennyibe került ugyanis a pályakezdő rendőrök mindennapjait feldolgozni kívánó széria első két epizódja, amelyet már le is forgattak, pedig a gyártó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hivatalosan még nem döntötte el, berendeli-e a teljes sorozatot.

A költségekről az Átlátszó blog kapott információt közérdekű adatigénylés után, ám nem az MTVA-tól, hanem az ORFK-tól.Anyagi segítséget azonban egyikük sem nyújt a produkcióhoz, de - a szakmai segítség mellett - ingyen engedélyezik a rendőrség eseményein, gyakorlatain és telephelyein a forgatást.

Ezzel a gyártási költségvetéssel a Magyar Gárda alapításában is részt vett, az Echo TV-n is gyakran felbukkanó színész az MTVA eddigi legdrágább sorozatát jegyezheti. Igaz ugyan, hogy Rudolf Péter a Fehér Béla regényén alapuló Kossuth kifli című 6 részes - epizódonként 52 perces - sorozatát egyenként 80 millióval támogatta.

Ám Usztics 36 résszel, évadonként tizenként 50 perces epizódot szeretne. (Ez, ha az első két rész költségét nézzük, akkor az azt jelenti, hogy ha az MTVA rábólint a teljes sorozatra, az 1 milliárd 80 millió forintot jelent.)

Mint táblázatunkból kiderül, a korábban legdrágább köztévés sorozatnak tartott Hacktion is "csak" 27,9 milliót emészt fel részenként, de már készül a hatodik évad. (Annak ellenére, hogy egyre rosszabb nézőszámokat hoz, idén márciusban 236 ezren nézték.) Ráadásul Jáksó László nagyot bukott Marslakók-sorozata is, csak 5,9 millió volt részenként.

A történet szerint Usztics Végzős kezdők címen készülő sorozata a magyar rendőrtisztek mindennapjain keresztül bepillantást enged majd "a nemzetközi bűnözés, a drog- és emberkereskedelem, a korrupció, valamint a különféle hatalmi kérdések legsötétebb bugyraiba". Felmerül azonban, hogy mi emészt fel ennyi pénzt, ha még a helyszíneket is ingyen használhatják.

A produkció forgatása Horvátországban kezdődött még októberben, de Ukrajnában, Lettországban és Azerbajdzsánban is vennének fel jeleneteket. Noha az MTVA hivatalos közlése szerint csak akkor rendelik be a szériát, ha "megfelelő minőségűnek" találják, erre minden bizonnyal sor kerül, miután maga Usztics több helyen már azt is közölte, hogy a köztelevízió jövő októberben kezdené vetítené. Szerepel benne Domáreckájá Júlia, Czvetkó Sándor, Vida Ádám és Mettler Emese.

Kíváncsiak voltunk, az MTVA mikor kíván dönteni a sorozat végleges sorsáról, ám meglehetősen elutasító választ kaptunk. Mint írták, arról majd a két rész fókuszcsoportos vetítése után döntenenek, ám több részletről - így arról, hogy a sorozat későbbiekben is számolhatna-e ekkora költségvetéssel - nem akartak nyilatkozni.

"Az atlatszo.hu érdeklődésre az ORFK tájékoztatta a blogoldat a sajtónyilvános információkról. Az Ön által feltett kérdések nagy részét ott megtalálja, így javasoljuk, nézzen utána az interneten" - írta az MTVA lapunknak hozzátéve: "Többet nem kívánunk a témához hozzáfűzni".

A tanácsot megfogadva "az internetről" kiderül, hogy a gyártás előkészítéséért az MTVA 7 millió 980 ezer forint plusz áfát, a két epizódért pedig 52 millió 513 ezer forint plusz áfát fizet az Usztics-család 2006-ban alapított cégének, az Amely kft.-nek, mely kijelentette, hogy emellé a 20 százalékos közvetett állami támogatást is megszerzi. Vagyis, eddig több mint 70 millió adóforintba került a produkció.

Így fizet a köztévé epizódonként...
Fábry Show – 27,9 millió tavaly
(idén 22 millió)
Hacktion – 27,9 millió
Marslakók – 5,9 millió
Tűzvonalban – 16 millió

...és így az RTL
Barátok közt – 6-7 millió (nincs
pontos adat)

Frissítve: 2013.12.04. 22:53

Melegből hidegbe, vagy vissza?

Publikálás dátuma
2013.12.05. 06:45
Csányi Sándor a kórházi ágyon új – Tompos Kátya – és régi – Karalyos Gábor – szerelmével a Coming Out című fi lmvígjátékban FORR
A Coming Out című új magyar filmvígjáték rendezője Orosz Dénes, operatőre Fillenz Ádám. A főszerepben Csányi Sándor és Tompos Kátya látható, partnereik Karalyos Gábor, Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Für Anikó, Gyabronka József és Takács Kati a fontosabbb szerepekben.

A Coming Out című vígjáték rendezője, Orosz Dénes vette a bátorságot, hogy a mai Magyarországon, egy előítéletes és türelmetlen társadalmi közegében meleg fickót válasszon új filmje főhőséül. Ám nem vette a bátorságot, hogy a bátor témából bátor filmet rendezzen.

A képzeletbeli rá hajigált tojások ellen, akárcsak főhőse a filmben a felé repülő tojások ellen, eleve védőernyőt terít filmje fölé: egy kabaréba illő ötlettel behízelgő történetté formálja meleg hősének kalandját. Az majdnem mindegy, hogy hihető-e az ötlet, miszerint hőse nem heteróból megy át homóba, mint azt az élet produkálni szokta, hanem fordítva.

Az a meglepetés, hogy homóból lesz heteró egy baleset következtében. Mindegy, mert a kérdés itt is az, tudja-e hitelesíteni, elfogadtatni a nézővel a váratlan szituációt, s ha igen, akkor lesz-e általa több - mulatságosabb, szórakoztatóbb, gondolatgazdagabb, nyitottabb - a kiinduló sztori.

És miután Orosz Dénes sem forgatókönyvíróként, sem rendezőként a szokatlan fordulattal nem volt képes gazdagítani a meleg főhőséről szóló történetet, a meghökkentő ötlet a megalkuvás eszközeként csak kabarészintű tréfa maradt, amely egy előítéletes közegben is elfogadtatja a meleg témát. Vagy legalább nem von maga után tojászáport.

Tényleg nem von, ami az úgymond kényes témát, azaz a meleg sztorit illeti, mert a Coming Out e témában semmitmondó. Vígjátéknak pedig rossz. Nincs átgondolt komikuma a sztorinak, nincsenek megírva a figurák, nincs igazán kidolgozva a fordulat. A felszínesen előállított (!) konfliktusok nem teszik igazán érdekeltté a nézőt abban, hogy a főhős most végül is kit szeret. Ugyanis sem a homo, sem a hetero helyzetben nem érzékelhető a szerelem sajátos íze, láza, forrósága, hangulata, milyensége stb. Mert óvatos kitaláció.

Szívfájdalommal juthat eszünkbe hirtelenjében, hogy micsoda frenetikus humorral mesélt el egy meleg sztorit az amerikai Madárfészek című film, anélkül, hogy bármilyen érzékenységeket sértene, kiaknázva a szokatlan helyzet komikum kedvesen, szerethetően és élvezetes iróniával. Orosz Dénes történetének alapvető baja, hogy se nem humoros, se nem kedves, se nem szerethető. Hiányzik belőle egy író munkája.

Ugyanis nem elég a történetet kitalálni, ahhoz három dimenziós hősöket is teremteni kell. A Coming Out-ban mindenki egyetlen tulajdonsággal bír, amire a történetnek szüksége van. Laposak a figurák, nincsenek az egyéniségek, s emiatt nem is lehet mit eljátszani belőlük.

Csányi Sándor karaktere, mint meleg főhősnek, abban merül ki, hogy a cipőket minduntalan elvágólagosra rendezi az előszobában. De hogy milyen egyéniség, arról gőzünk sincs, és láthatóan neki se. Amikor - hogy úgy mondjam - megtörténik a baj, az át-heterósodását az jelenti, hogy minduntalan megakad a szeme a domború női idomokon. A komikum csúcsaként azt látjuk, hogy főnöke jóindulatú vezénylésére Csányi végigpróbálja az összes sztereotip külsőséget - ringó csípő, eltartott kisujj, nyifogó tartás -, amit a melegeknek tulajdonítanak, hátha visszabillen addigi állapotába.

Hát ez még kabarétréfának is rossz. Ahogy szegény Für Anikó is hátborzongatóan hamis bulvár-tényfeltáróként, megmászva a háztetőket, hogy leleplezze a meleg Csányi hetero állapotát. Tompos Kátya, mint a heteró érzelmek kiváltója, ugyancsak egyéniség nélküli figura. Orvos, motorozik és rendetlen. Ez utóbbi csak azért, hogy legyen valami feszültség a rendmániás Csányi és új szerelme között. A Valami Amerikában sziporkázó komika, Tompos Kátya a megíratlan szerepben ugyanúgy egyéniség nélküli, mint partnere, Csányi Sándor.

Ha csak a két főszereplő egydimenziós figuráját nézzük, érthetetlen, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap forgatókönyvet elbíráló tanácsadói mi a csodát dolgoztak a forgatókönyvíró-rendezővel ezen a sztorin, hogy ennyire üres és humortalan maradt. Nyilvánvaló, hogy írói - karakter- és szituáció-teremtő - tehetség, vagy adjuk alább: szakértelem nélkül egy forgatókönyv még nem lesz készen, még ha egy soktagú bizottság késznek nyilvánítja is. Az csak egy ilyen rossz filmre elég.

Talán egyedül Mucsi Zoltán figurájából, a gyűlölködő és előítéletes szomszéd hús-vér emberi mivoltából látszik a legtöbb. A túlzásokkal együtt már majdnem három dimenziós karaktert mutat fel abból az életveszélyes típusból, amelyik az ismeretlent a félelmei miatt előbb gyűlöli zsigerből, mint hogy megismerni próbálja. Az ő figurája érzékelteti, hogy milyen érdekes is lehetett volna a Coming Out, ha írói tehetség szüli a figuráit, akikkel merészen belevág a közepébe.

Szerző
Frissítve: 2013.12.04. 21:10