Előfizetés

Tönkrevédik a gazdákat

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2013.12.05. 06:20
Meggondolatlanul avatkoztak bele a piacgazdaság működésébe FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Tavaly megtiltották, hogy a gazdák előre, lábon eladják a termést, mert abban kockázat is van. Most úgy engednék ezt újra, hogy a gyakorlatban mégse induljanak be  a határidős ügyletek. A gazdák kára így nagybb lesz, mint a hasznuk.

Ha a termelő még lábon, aratás előtt határidős szerződést köt a kereskedővel a terményére, tudhatja, hogy mennyi pénzt fog kapni. Viszont ha kevesebb a termés, meg kell vásárolnia a hiányzó mennyiséget. Tavaly sokakkal ez történt, mert a szárazság miatt kevés gabona termett. Hogy a hátrányt kiküszöböljék, a parlament megtiltotta a határidős ügyleteket.

Ezzel a Fideszre jellemző szituatív jogalkotással persze a fürdővízzel a gyereket is kiöntötték, egyes becslések szerint 2013-ban 100 milliárd forintot is meghaladó bevételkiesés lett az eredmény. A kereskedők ugyanis kétszer is meggondolták, hogy a magyar gazdáktól vásároljanak, hiszen rossz termés esetén a hiányzó gabonamennyiséget nekik kellett volna pótolniuk. Inkább Ukrajnában vagy Romániában vették meg a gabonát.

Talán ezt belátva az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában néhány hete fideszes képviselők bejelentették a határidős szerződéseket akadályozó jogszabály módosítását, ám ez akkor lekerült a napirendről. Most ismét tárgyalta a bizottság, mert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tegnapi közleménye szerint Győrffy Balázs, a szervezet elnöke, Jakab István a Magosz elnöke, valamint Budai Gyula parlamenti államtitkár, a Magosz szövetségi igazgatója ismét benyújtotta.

A javaslat újra engedélyezné a határidős ügyleteket, de a kereskedő nem követelhetné a teljes szerződött mennyiséget, ha kevesebb termett, vagyis továbbra is egyedül kellene vállalnia a kockázatot. Ha marad a jelenlegi állapot, az a magyar agrárium számára versenyhátrányt okoz - mondta Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára.

A szerződéskötés szabadságának ilyen mérvű korlátozása aránytalan, alkalmatlan és szükségtelen eszköz az elérni kívánt célokhoz viszonyítva. A határidős szerződés eddig sem volt kötelező, csupán egy lehetőség volt mind a termelő mind a felvásárló számára és ezt a lehetőséget számolta fel a jogszabály. Egyoldalú kockázatviselés kierőszakolása rendeleti úton nem lehetséges - jegyezte meg Pótsa.

Harangozó Gábor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocilaista tagja úgy véli, soha nem szabad a teljes termést opciós szerződéssel lekötni. A kereskedőnek sem ajánlatos a termelő teljes termésére szerződnie. A fennmaradó rész pótolhatja az esetleg kieső termést.

Harangozó szerint ez a módosítás egy fokkal jobb a teljes tiltásnál, de ha a visszaélésekre, túlkapásokra akarunk általános jogszabályokat hozni, az soha nem működik, visszaveti a gazdaságot, a normális piaci működést. A szakpolitikus szerint a törvénynek a felelősségmegosztásra kellene törekednie.

Raskó György agrárközgazdász, nagytermelő magyar gabonakereskedőkkel a határidős szerződések korlátozása miatt egyáltalán nem, csak olasz felvásárlókkal kötött üzletet. A jogszabály neki is jelentős veszteséget okozott. A termelők külön szerencsétlensége, hogy a tavaly hozott törvénymódosítás éppen a gabonaárak zuhanásával párhuzamosan lépett életbe, s ez okozta az óriási veszteséget az ágazatban.

"Szerintem idén többet bukott a legtöbb termelő a törvény miatt, mint tavaly a fedezeti vásárlással, s azoknak a képviselőknek, akik ezt a helyzetet teremtették, le kellene mondaniuk" - javasolta Raskó. A felelős gazda biztosítást is köt a határidős szerződésre, ahogy Amerikában ez magától értetődő, ezzel mérsékelhető a veszteség. A magyar gazdák között ez még nem számít napi gyakorlatnak.

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint a termelőnek a jogszabálytól függetlenül a termés egyharmadát kell lekötnie határidős szerződéssel, egyharmadot aratáskor célszerű eladni, egyharmaddal pedig lehet spekulálni, hátha később jobb áron lehet eladni.

Pataky Péter lehet az új szövetség elnöke

Magyar Szakszervezeti Szövetség néven egyesül pénteken a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, valamint a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, illetve az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége. 

A három érdek-képviseleti szövetség idén május elsején jelentette be, hogy a munkavállalók érdekvédelmének fejlesztését szolgáló egységes szakszervezeti konföderációt alakítanak. Akkor azt mondták, ma már másfajta érdekvédelemre van szükség. Az utóbbi években az elkülönülés és az ellenségeskedés lett jellemző rájuk, amit ki is használt a pártpolitika. Úgy tudni, az összeolvadás szükségességéről nincs vita, az pedig, hogy ki lesz az elnök és kik vállalták az alelnökséget, hivatalosan holnap derül ki.

Több részlet azonban már tudható. Az MTI beszámolója szerint Székely Tamás, az autonómok elnöke szívesen elvállalta volna az elnöki posztot, ám kiderült, hogy az egyik alelnöki posztra szóló jelölést fogadta el. Úgy tudni, Varga László, a SZEF elnöke nem aspirált az új konföderáció vezetésére, így ő lehet a másik alelnök. Kizárásos alapon így Pataky Pétert, az MSZOSZ elnökét jelölhetik az új szövetség élére.

Pataky Péter lehet az új szövetség elnöke

Magyar Szakszervezeti Szövetség néven egyesül pénteken a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, valamint a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, illetve az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége. 

A három érdek-képviseleti szövetség idén május elsején jelentette be, hogy a munkavállalók érdekvédelmének fejlesztését szolgáló egységes szakszervezeti konföderációt alakítanak. Akkor azt mondták, ma már másfajta érdekvédelemre van szükség. Az utóbbi években az elkülönülés és az ellenségeskedés lett jellemző rájuk, amit ki is használt a pártpolitika. Úgy tudni, az összeolvadás szükségességéről nincs vita, az pedig, hogy ki lesz az elnök és kik vállalták az alelnökséget, hivatalosan holnap derül ki.

Több részlet azonban már tudható. Az MTI beszámolója szerint Székely Tamás, az autonómok elnöke szívesen elvállalta volna az elnöki posztot, ám kiderült, hogy az egyik alelnöki posztra szóló jelölést fogadta el. Úgy tudni, Varga László, a SZEF elnöke nem aspirált az új konföderáció vezetésére, így ő lehet a másik alelnök. Kizárásos alapon így Pataky Pétert, az MSZOSZ elnökét jelölhetik az új szövetség élére.