A Fidesz senkit nem vesz a nevére Fóton

Publikálás dátuma
2013.12.04. 06:08
Tovább játszanak a választókkal Fóton FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fóton elhalasztotta a döntést a helyi választási bizottság a megismételt választás menetrendjéről - értesült a Népszava. Mint megírtuk, kampánycsendsértés miatt a teljes választási procedúrát elölről kell kezdeni. A választói névjegyzék összeállításától kezdve az ajánlószelvények gyűjtésén és a jelöltállításon keresztül ismét végig kell menni a teljes folyamaton - ilyen a rendszerváltás óta nem történt.

A Sikátorpusztán kihelyezett, az ott lakókat a fótligeti szavazóhelyiségbe szállításra - pártsemlegesen - felhívó plakát elég volt ahhoz, hogy a Budapest Környéki Törvényszék a fóti választási eljárás teljes megismétléséről döntsön.

A törvényszék szóvivője, Koszta János az MTI-nek azt mondta, a bíróság sem a szervezett szállítás megvalósulását, sem azt nem vizsgálta, hogy ha volt szállítás, akkor azt ki és kinek a megbízásából végezte. Szintén nem vizsgálták, hogy ki a plakátoló. Egy másik felülvizsgálati kérelem is érkezett a törvényszékre "láncszavazás gyanúja miatt", a panaszos viszont arra hivatkozva, hogy már elrendelték a választás megismétlését, visszavonta kérelmét. A 19 ezer lakosú Fóton azért kellett időközi polgármester- és képviselő-választást kiírni, mert a korábbi polgármester, a fideszes Cselőtei Erzsébet szeptemberben mind a polgármesteri posztjáról, mind az 1-es számú egyéni választókerületben szerzett mandátumáról lemondott. A 29,1 százalékos részvétel mellett lezajlott szavazáson az öt polgármesterjelölt közül a demokratikus ellenzéki összefogás színeiben induló Takács István kapta a legtöbb, 1116 szavazatot (25 százalék). A Fidesz által támogatott független Földi Pál (885) viszont csak a negyedik helyen végzett.

Az MSZP-s Takács István az Együtt-PM és a DK támogatásával ismét jelölteti magát. A Népszava megkérdezte Pozderka Gábor fóti Fidesz-elnököt, aki jelenleg alpolgármesterként vezeti a várost, hogy a megismételt eljárásban indítanak-e önálló jelöltet vagy továbbra is Földi Pált támogatják. Pozderka közölte, még nem döntöttek, egyúttal azt állította, hogy a Fidesz hivatalosan senkit sem támogatott a jelöltek közül. Ennek ellentmond a párt korábbi támogató nyilatkozata, illetve az egyéni kerületben indult jelölt szórólapja, melyet a templomban is elhelyeztek. Lapunk a Fidesz sajtóosztályán is érdeklődött, ahonnan hivatalos válasz egyelőre nem érkezett, de úgy tudjuk, hogy a Fidesz nem változtat a "felálláson", azaz a másfél héttel ezelőttihez hasonlóan Földit Pált segítik majd.

Láthatatlan választók

Senki - se politikus, se civil szervezet - nem tesz semmit azért, hogy törődjön a "nem szavazókkal", a pártok legfeljebb a bizonytalanokra koncentrálnak. Csaknem 2 millió embert veszít így el jelen állás szerint a közélet - állapítja meg a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Alapítvány közös kutatása. Ez a folyamat azért rendkívül veszélyes, mert öngerjesztő, vagyis miközben a tömegek elfordulnak a politikától, ezzel párhuzamosan a hatalom is lemond egyes társadalmi csoportokról.

Szerző

Elbántak a rokkantakkal

Publikálás dátuma
2013.12.04. 06:07
Ápolási díj helyett minimálbérért tüntettek tegnap a Vértanúk terén a fogyatékosokat gondozó családtagok FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Miután csalónak állította be a fogyatékkal élőket a kormány, és elvette tőlük a rokkantsági nyugdíjat is, a tegnap tartott Fogyatékossággal Élők Világnapján azt üzente, hogy az elmúlt időszakban nőtt a jó szándék és a fogyatékkal élőkre fordított figyelem. Mesterházy Attila bírálta a kabinet lépéseit, és azt ígérte, az MSZP erős, igazságos és emberséges szociális rendszert épít. Az Együtt PM pedig arra emlékeztetett, hogy a súlyos fogyatékossággal élő embereknek járó támogatás a 23 ezer forintot sem éri el havonta.

Valósággal "nyomorgunk, éhezünk, félek, hogy télen megfagyunk". Ezt egy fogyatékkal élő házaspár írta lapunknak. Morvay László és felesége, Morvayné Kiss Tünde munkaképtelen, a férfi 1999 óta nem tud dolgozni, a nő 2010-ben vakult meg. A férjet idén újabb tragédia érte, nyáron csontvelőrákot diagnosztizáltak nála. Ketten összesen 86 530 forintból élnek, a férfi ellátása 62 530, a felesége 24 000 fogyatékossági támogatást kap. Szeptember 1-től gondozási díjat is fizetniük kell gyerekeik után, miután "az újszászi kormányhivatal gyámhivatala" két kiskorú gyermeküket - akaratuk ellenére - korábban állami gondozásba vette.

Noha tegnap volt a Fogyatékossággal Élők Világnapja, ennek a házaspárnak - sok sorstársukkal együtt - nem volt kedve ünnepelni. Eközben az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, valamint budapesti és nagyvárosi önkormányzatok az eddigiek mellett még legalább két megváltozott munkaképességű ember alkalmazásáról írtak alá tegnap szándéknyilatkozatot. Nyitrai Zsolt, a Fidesz társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója pedig arról beszélt, hogy a Fidesz kiemelt figyelmet fordít a fogyatékossággal élőkre, az elmúlt három évben 10 ezerrel nőtt a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma és bevezették a rehabilitációs kártyát. Elmondta azt is, hogy ma már összesen 55 ezer megváltozott munkaképességűt foglalkoztatnak. Szerinte az ugyan nem jelenthető ki, hogy minden problémát megoldottak, azt ugyanakkor nem lehet elvitatni, hogy az elmúlt időszakban "nőtt a jó szándék és a fogyatékkal élőkre fordított figyelem".

Elég sokan vannak, akik erről másképp vélekednek. Ápolási díj helyett minimálbért és ahhoz kapcsolódóan munkaviszonyt követelnek a fogyatékosokat gondozó családtagok. Tegnap a Vértanúk terén tartottak demonstrációt, és petíciót küldtek az emberi erőforrás-miniszternek. A felszólaló családtagok arra hívták fel a figyelmet, hogy egy súlyosan sérült ember ápolása és gondozása az év 365 napján 24 órában szünet nélküli folyamatos felügyeletet jelent, így a családtagnak nincs ideje az otthoni feladatok mellett más munkát vállalni, miközben az emelt összegű ápolási díj mindössze 34 500 forint. De nemrég mondott le például a Magyar Paralimpiai Bizottság egyik elnökségi tagja. Tardos János két évtizedes munka után most úgy ítélte meg: a fogyatékos sport támogatására még a szándék sincs meg a döntéshozókban. A kétharmad szüntette meg az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot és az akadálymentesítésre vonatkozó határidőt is, továbbá eltörölte, hogy az Országos Fogyatékosügyi Programot négyévente felülvizsgálja a parlament, kétévente pedig kötelező beszámolót készítsen az abban foglaltak végrehajtásról a kormány.

A fogyatékosokkal, megváltozott munkaképességű emberekkel foglalkozó szakértők szerint ráadásul nincsenek piacképes, értelmes foglalkoztatási programok. Fölösleges képzések indulnak, és gyakran megalázó munkákat végeztetnek a rokkantakkal. A megváltozott munkaképességűek közül azokat alkalmaznák a foglalkoztatók, akiknek felsőfokú végzettségük, magas szintű számítógép ismeretük, nyelvvizsgájuk van, és hajlandóak a minimálbér töredékéért, részmunkaidőben dolgozni. A visszásságra hívta fel a figyelmet tegnap Székely László ombudsman is. Megállapította, hogy a jogszabályi környezet és a foglalkoztatási-támogatási rendszer továbbra sem segíti hatékonyan a fogyatékossággal élő emberek bekapcsolódását a munka világába.

A kormány még 2011-ben jelentette be: átalakítják a rokkantsági nyugdíjrendszert, "mert a jelenlegi fenntarthatatlan, pazarló, átláthatatlan és folyamatosan államadósságot generál", tehát az embereknek dolgozniuk kell. Megszűntették a rokkantsági nyugdíjat, a rendszeres szociális járadékot és az átmeneti járadékot, ezek helyett egységes, táppénzszerű ellátást vezettek be. A főszabály az lett, hogy aki a nyugdíjkorhatárt elérte, az nyugdíjasként kapja a továb­biakban a támogatását, mindazok pedig, akik a nyugdíjkorhatár alatt vannak, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kapnak majd. 180 ezer embernek, többek között azoknak, akik nem töltötték még be az 57. életévüket, felülvizsgálatra kellett jelentkezniük, ahol egy új pontrendszer alapján döntöttek, illetve döntenek az orvosok a sorsukról. Ha úgy ítélik meg, hogy képesek dolgozni, a betegek 30 ezer forint körüli rehabilitációs ellátásra jogosultak.

Ezt követően egyre extrémebb helyzetbe kerültek a betegek. Olyan férfinak is meg kellett jelennie a vizsgálaton, akinek mindkét lábát amputálták, és több ujja hiányzik. Hasonlóképpen járt egy negyed tüdővel, csípőprotézissel élő kőműves, akinek egy év alatt hétszer tört el csontja. Több, önmagát ellátni nem képes embert is egészségesnek, munkára alkalmasnak minősítettek.
A változásokat olyan kommunikációs stratégiával vezette be a kormány, amit nem lehet "jó szándékúnak" nevezni. Először a Nézőpont Intézet közölt egy közvélemény-kutatást arról, hogy "az összes megkérdezett 62 százaléka szerint a rokkantnyugdíjasok számottevő része nem jogosan veszi igénybe az ellátást". Pósfai Gábor, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főigazgatója is megerősítette: "mindenki ismer a környezetében olyat, aki eddig a rokkantsági ellátórendszerből több-kevesebb juttatást kapott, de tudja róla a környezete is, hogy nem volt indokolt", ... "nemcsak azt kell megnézni, hogy nem nőtt-e ki a lába..." - tette hozzá.

Jogsértő volt a kitiltás

Megsértette az egyenlő bánásmód követelményét az Oxygen Wellness azzal, hogy kitiltott egy fogyatékos fiút a játszóházából. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a jogsértő állapot megszüntetésére kötelezte a naphegyi wellnessközpontot. Fábián András, a kisfiú édesapja az Indexnek kijelentette, örül a döntésnek, amit nem a saját, hanem a fogyatékos gyerekeket nevelő szülők erkölcsi győzelmének tart. Elgondolkodtatónak nevezte ugyanakkor, hogy az EBH határozatából nem derül ki, milyen szankció fenyegeti a wellnessközpontot, ha nem tesznek eleget a döntésnek.

Nincs állami felelősségvállalás

A közösség kötelessége a lehető legnagyobb megbecsülést és támogatást adni fogyatékossággal élő embertársainknak, nemcsak jelképesen. Ennek a kötelességnek kellene megnyilvánulnia az állam felelősségvállalásában, szomorú, de tény, hogy ez nincs ma így. A többi között ezt írta a világnap alkalmából közleményében Mesterházy Attila. Az MSZP elnök-frakcióvezetője kifejtette: pártja erős, igazságos és emberséges szociális rendszert akar.
Az Együtt PM arra emlékeztetett, hogy a súlyos fogyatékossággal élő embereknek járó támogatás a 23 ezer forintot sem éri el havonta, míg a megváltozott munkaképességűeket a kormány csalónak állította be. Az ellátásokat szigorították, mindezt abból a célból, hogy a kormány spórolhasson ezeken az embereken, miközben sok száz milliárd jut stadionokra.

Szerző

Elbántak a rokkantakkal

Publikálás dátuma
2013.12.04. 06:07
Ápolási díj helyett minimálbérért tüntettek tegnap a Vértanúk terén a fogyatékosokat gondozó családtagok FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Miután csalónak állította be a fogyatékkal élőket a kormány, és elvette tőlük a rokkantsági nyugdíjat is, a tegnap tartott Fogyatékossággal Élők Világnapján azt üzente, hogy az elmúlt időszakban nőtt a jó szándék és a fogyatékkal élőkre fordított figyelem. Mesterházy Attila bírálta a kabinet lépéseit, és azt ígérte, az MSZP erős, igazságos és emberséges szociális rendszert épít. Az Együtt PM pedig arra emlékeztetett, hogy a súlyos fogyatékossággal élő embereknek járó támogatás a 23 ezer forintot sem éri el havonta.

Valósággal "nyomorgunk, éhezünk, félek, hogy télen megfagyunk". Ezt egy fogyatékkal élő házaspár írta lapunknak. Morvay László és felesége, Morvayné Kiss Tünde munkaképtelen, a férfi 1999 óta nem tud dolgozni, a nő 2010-ben vakult meg. A férjet idén újabb tragédia érte, nyáron csontvelőrákot diagnosztizáltak nála. Ketten összesen 86 530 forintból élnek, a férfi ellátása 62 530, a felesége 24 000 fogyatékossági támogatást kap. Szeptember 1-től gondozási díjat is fizetniük kell gyerekeik után, miután "az újszászi kormányhivatal gyámhivatala" két kiskorú gyermeküket - akaratuk ellenére - korábban állami gondozásba vette.

Noha tegnap volt a Fogyatékossággal Élők Világnapja, ennek a házaspárnak - sok sorstársukkal együtt - nem volt kedve ünnepelni. Eközben az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, valamint budapesti és nagyvárosi önkormányzatok az eddigiek mellett még legalább két megváltozott munkaképességű ember alkalmazásáról írtak alá tegnap szándéknyilatkozatot. Nyitrai Zsolt, a Fidesz társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója pedig arról beszélt, hogy a Fidesz kiemelt figyelmet fordít a fogyatékossággal élőkre, az elmúlt három évben 10 ezerrel nőtt a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma és bevezették a rehabilitációs kártyát. Elmondta azt is, hogy ma már összesen 55 ezer megváltozott munkaképességűt foglalkoztatnak. Szerinte az ugyan nem jelenthető ki, hogy minden problémát megoldottak, azt ugyanakkor nem lehet elvitatni, hogy az elmúlt időszakban "nőtt a jó szándék és a fogyatékkal élőkre fordított figyelem".

Elég sokan vannak, akik erről másképp vélekednek. Ápolási díj helyett minimálbért és ahhoz kapcsolódóan munkaviszonyt követelnek a fogyatékosokat gondozó családtagok. Tegnap a Vértanúk terén tartottak demonstrációt, és petíciót küldtek az emberi erőforrás-miniszternek. A felszólaló családtagok arra hívták fel a figyelmet, hogy egy súlyosan sérült ember ápolása és gondozása az év 365 napján 24 órában szünet nélküli folyamatos felügyeletet jelent, így a családtagnak nincs ideje az otthoni feladatok mellett más munkát vállalni, miközben az emelt összegű ápolási díj mindössze 34 500 forint. De nemrég mondott le például a Magyar Paralimpiai Bizottság egyik elnökségi tagja. Tardos János két évtizedes munka után most úgy ítélte meg: a fogyatékos sport támogatására még a szándék sincs meg a döntéshozókban. A kétharmad szüntette meg az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot és az akadálymentesítésre vonatkozó határidőt is, továbbá eltörölte, hogy az Országos Fogyatékosügyi Programot négyévente felülvizsgálja a parlament, kétévente pedig kötelező beszámolót készítsen az abban foglaltak végrehajtásról a kormány.

A fogyatékosokkal, megváltozott munkaképességű emberekkel foglalkozó szakértők szerint ráadásul nincsenek piacképes, értelmes foglalkoztatási programok. Fölösleges képzések indulnak, és gyakran megalázó munkákat végeztetnek a rokkantakkal. A megváltozott munkaképességűek közül azokat alkalmaznák a foglalkoztatók, akiknek felsőfokú végzettségük, magas szintű számítógép ismeretük, nyelvvizsgájuk van, és hajlandóak a minimálbér töredékéért, részmunkaidőben dolgozni. A visszásságra hívta fel a figyelmet tegnap Székely László ombudsman is. Megállapította, hogy a jogszabályi környezet és a foglalkoztatási-támogatási rendszer továbbra sem segíti hatékonyan a fogyatékossággal élő emberek bekapcsolódását a munka világába.

A kormány még 2011-ben jelentette be: átalakítják a rokkantsági nyugdíjrendszert, "mert a jelenlegi fenntarthatatlan, pazarló, átláthatatlan és folyamatosan államadósságot generál", tehát az embereknek dolgozniuk kell. Megszűntették a rokkantsági nyugdíjat, a rendszeres szociális járadékot és az átmeneti járadékot, ezek helyett egységes, táppénzszerű ellátást vezettek be. A főszabály az lett, hogy aki a nyugdíjkorhatárt elérte, az nyugdíjasként kapja a továb­biakban a támogatását, mindazok pedig, akik a nyugdíjkorhatár alatt vannak, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kapnak majd. 180 ezer embernek, többek között azoknak, akik nem töltötték még be az 57. életévüket, felülvizsgálatra kellett jelentkezniük, ahol egy új pontrendszer alapján döntöttek, illetve döntenek az orvosok a sorsukról. Ha úgy ítélik meg, hogy képesek dolgozni, a betegek 30 ezer forint körüli rehabilitációs ellátásra jogosultak.

Ezt követően egyre extrémebb helyzetbe kerültek a betegek. Olyan férfinak is meg kellett jelennie a vizsgálaton, akinek mindkét lábát amputálták, és több ujja hiányzik. Hasonlóképpen járt egy negyed tüdővel, csípőprotézissel élő kőműves, akinek egy év alatt hétszer tört el csontja. Több, önmagát ellátni nem képes embert is egészségesnek, munkára alkalmasnak minősítettek.
A változásokat olyan kommunikációs stratégiával vezette be a kormány, amit nem lehet "jó szándékúnak" nevezni. Először a Nézőpont Intézet közölt egy közvélemény-kutatást arról, hogy "az összes megkérdezett 62 százaléka szerint a rokkantnyugdíjasok számottevő része nem jogosan veszi igénybe az ellátást". Pósfai Gábor, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főigazgatója is megerősítette: "mindenki ismer a környezetében olyat, aki eddig a rokkantsági ellátórendszerből több-kevesebb juttatást kapott, de tudja róla a környezete is, hogy nem volt indokolt", ... "nemcsak azt kell megnézni, hogy nem nőtt-e ki a lába..." - tette hozzá.

Jogsértő volt a kitiltás

Megsértette az egyenlő bánásmód követelményét az Oxygen Wellness azzal, hogy kitiltott egy fogyatékos fiút a játszóházából. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a jogsértő állapot megszüntetésére kötelezte a naphegyi wellnessközpontot. Fábián András, a kisfiú édesapja az Indexnek kijelentette, örül a döntésnek, amit nem a saját, hanem a fogyatékos gyerekeket nevelő szülők erkölcsi győzelmének tart. Elgondolkodtatónak nevezte ugyanakkor, hogy az EBH határozatából nem derül ki, milyen szankció fenyegeti a wellnessközpontot, ha nem tesznek eleget a döntésnek.

Nincs állami felelősségvállalás

A közösség kötelessége a lehető legnagyobb megbecsülést és támogatást adni fogyatékossággal élő embertársainknak, nemcsak jelképesen. Ennek a kötelességnek kellene megnyilvánulnia az állam felelősségvállalásában, szomorú, de tény, hogy ez nincs ma így. A többi között ezt írta a világnap alkalmából közleményében Mesterházy Attila. Az MSZP elnök-frakcióvezetője kifejtette: pártja erős, igazságos és emberséges szociális rendszert akar.
Az Együtt PM arra emlékeztetett, hogy a súlyos fogyatékossággal élő embereknek járó támogatás a 23 ezer forintot sem éri el havonta, míg a megváltozott munkaképességűeket a kormány csalónak állította be. Az ellátásokat szigorították, mindezt abból a célból, hogy a kormány spórolhasson ezeken az embereken, miközben sok száz milliárd jut stadionokra.

Szerző