Előfizetés

Gyűlnek az ellenzéki aláírások

Publikálás dátuma
2013.12.03. 06:01
Orbán Viktor nem támogatja a vizsgálóbizottság felállítását FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Hétfő estére sikerült megoldani a gigantikus adócsalások ügyét kivizsgálni hivatott különbizottság összehívásának ügyét, az újraindított - piros színű - íveken szépen gyűlnek az LMP, a DK, az MSZP, az Együtt-PM képviselőinek és más függetleneknek az aláírásai.

Tegnap estig a demokratikus ellenzék közös fellépését akadályozta NAV-ügyben, hogy a szocialisták és Demokratikus Koalíció (DK) nem kíván egy lapon szerepelni a Jobbikkal, ezért a szélsőjobboldali párt nélkül kell összehozni a szükséges számú szignót az adócsalások ügyében kiküldeni tervezett parlamenti vizsgálóbizottság felállításához.

Az LMP tehát újraindította a gyűjtést, pontosabban elvileg két kezdeményezést futtatnak egyszerre, az elsőben (fehér papíron) a jobbikosok is részt vesznek, a másodikban (piros papíron) nem, tehát ezt aláírják a baloldaliak is.

A vizsgálóbizottság felállításához az Országgyűlés 386 képviselője ötödének, vagyis 78 képviselőnek az aláírására van szükség. Mivel azonban pillanatnyilag 384 fő a létszám, 77 aláírás is elég. Ha az LMP 7 képviselőjéhez hozzászámítjuk az 48 fős MSZP-frakciót és a 27 függetlent, 82 főt kapunk.

Feltételezve, hogy a két pártban teljes lesz az aláírási fegyelem, az a kérdés, hogy a függetlenek zöme akarja-e a különbizottságot. Ha hat független megtagadja a csatlakozást, meghiúsul az aláírásgyűjtés. A függetlenek tömbje meglehetősen heterogén, ide számítanak a DK és az Együtt-PM politikusai is, ők aláírtak. Szintén támogatja a kezdeményezést Szili Katalin egykori szocialista, Ivády Gábor volt LMP-s valamint Ángyán József és Molnár Oszkár egykor fideszes képviselők - tudtuk meg Szél Bernadettől, az LMP társelnökétől.

A kellő számú aláírás összehozása leginkább a jobbikból kikerült politikusokon múlik, Pősze Lajosról például már kiderült, hogy nem adja a nevét.

A kormányerők továbbra is elzárkóznak attól, hogy kiderüljön, valóban szándékosan nem hatékonyan deríti fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a cégláncolatok által elkövetett hatalmas áfa- és más adócsalásokat, ha azokban nagy cégek érintettek, ahogy ezt a botrányt kirobbantó Horváth András, a NAV-tól kilépett ellenőrzési szakértő állítja.

Orbán Viktor miniszterenök Vágó Gábor azonnali kérdésére válaszolva hétfő délután a Parlamentben lényegében csak Zsigó Róbert Fidesz-szóvivő délelőtti, sajtótájékoztatón elmondott szavainak megismétlésére szorítkozott: az adócsalók ellen fel kell lépni, de a vizsgálóbizottság felállítását nem támogatják.

Szatmáry Kristóf, a kormány nevében válaszoló államtitkár szerint nem véletlenül vonta össze a kormányzat egyik első lépéseként az adóhatóságot a pénzügyőrséggel. Az államtitkár azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a szomszédos országokban sokkal rosszabb adatokat mutatott ki, mint Magyarországon az áfa-visszaéléseknél. A vizsgálóbizottság felállításával kapcsolatban kijelentette: éppen Mesterházy aláírásával nyújtottak be tavaly egy olyan módosító-indítványt, amely megtiltotta, hogy folyamatban lévő büntetőügyekben hasonló testületeket hozzanak létre. Erről Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója egy külön sajtótájékoztatót is összehívott hétfő délután.

Valószínűsíteni lehet tehát, hogy az Országgyűlés vezetése erre hivatkozva meg fogja akadályozni a vizsgálóbizottság kiküldését. Ez még akkor is így lehet, ha a folyamatban lévő büntetőügy valójában azt jelenti, hogy Horváth feljelentése nyomán eddig nem indult nyomozás. A Fővárosi Főügyészség ugyanis feljelentéskiegészítést rendelt el, majd, amikor ennek határideje lejárt, újabb 15 nappal hosszabbítottak. (Horváth Andrást holnap hallgatják meg.)

A NAV-nál is lehet nyomozás, de az inkább Horváth András ellen folyik, legalábbis az érintett erre következtet abból, hogy az adóhatóság tegnap bejelentette jogosulatlan adatkezelés miatt feljelentés tesz - mondta a Népszavának Horváth.

Ha valóban nem jön létre a vizsgálóbizottság, az ellenzéknek módja van még arra is, hogy valamelyik állandó parlamenti bizottságban egy tényfeltáró albizottságot létrehozását kezdeményezi. (Jelenleg is működik ilyen.) Persze a Fideszes többség ennek a megalakulását is megakadályozhatja. Ahogy tegnap leszavazták a napirendről a költségvetési és számvevőszéki biztosságban is Horváth meghallgatását.

Tegnap egyébként az LMP és a Jobbik is felszólalt a NAV-botrány miatt, amit Horváth András először az újságíróknak fenntartott karzati páholyból, majd az ökopárt szakértői páholyából próbált követni. Ám miután minden fotós őt fényképezte, a parlamenti őrök mindenhonnan kitessékelték. A szocialista Józsa István lapunknak skandalumnak nevezte a történteket.

Az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint ugyanis tudomásul kéne venni, hogy a volt NAV-os mára közszereplővé vált. Olyan ügyet tárt a nyilvánosság elé, amellyel a nyilvánosság védelmét élvezi.

Kövér László házelnöknek megkülönböztetett tisztelettel kell viselkednie vele. Alázattal, ha nem az ügy, akkor az ember iránt, vagy ha nem az ember, akkor az ügy iránt – mondta Józsa.

Horváth Andrástól megkérdeztük, szerinte miért akadályozzák a kormánypártok minden fórumon, hogy feltárják az általa jelzett adócsalásokat.

"Arról nincs tudomásom, hogy azokban az ügyekben, amelyek a feljelentésemben szerepelnek, olyan cégek lennének érintettek, amelyek esetleg részt vesznek így vagy úgy bármelyik párt finanszírozásában. De abban biztos vagyok, hogy a feljelentésemben szereplő vállalkozásokon kívül más társaságok is érintettek hasonló lánccsalásokban" - válaszolta az ellenőrzési szakember, aki hozzátette, néhány éve az egyik nagy agrárcsoport egyik vezetője úgy nyilatkozott, szerinte két külföldi tulajdonú lánc kivételével az összes élelmiszer-kereskedelmi hálózat érintett az adócsalásokban.

Mesterházy kinyitná a zöld dossziét

Hívják össze a nemzetbiztonsági bizottságot, hogy végre kinyílhasson Horváth András zöld dossziéja, és a zárt ülésen minden kártyát kiteríthesse a volt adóhatósági szakember - javasolta tegnap Mesterházy Attila. Az MSZP elnök-frakcióvezetője napirend előtt a NAV-botránnyal kapcsolatban azt mondta: rendszerszerű, ciklusokon átívelő problémával van dolgunk, amit nem lehet egyedi esetként kezelni, de amit csak a kormányzat tud megoldani. Mesterházy szerint az ügyben felmerülő körülbelül 1700 milliárd forint már az állam működésével kapcsolatos problémákat is felvet, és a történteket nem lehet pusztán adócsalásnak nevezni. Annál is inkább, mert az unió is felhívta már a figyelmet arra, hogy ezért, vagy azért, de 1000 milliárd forintnyi adót nem sikerült Magyarországon beszedni, ami a rendszerszerű probléma következménye. Ha ezt sikerül beszedni, nem lett volna szükség megszorításokra az elmúlt három évben - tette hozzá a pártelnök.

Mesterházy alapos vizsgálatot sürgetett az ügyben, mert véleménye szerint ügyészségi vizsgálattal, és a NAV belső ellenérzésével nem lehet kideríteni az igazságot. "Egy szoftver lefuttatásával nem lehet lezárni egy ilyen ügyet" - hangsúlyozta. Kijelentette: kétharmados többséggel minden eszköz a kormány rendelkezésére áll a felmerülő adórendszeri probléma kezelésére. Miután az effajta botrány megingathatja a közbizalmat, a politikus szükségesnek nevezte, hogy a teljes nyilvánosság előtt folytassák le a vizsgálatot.
Az MSZP elnöke szerint indokolatlan, hogy a botrány kirobbanása óta a kormány „sértett NAV-dolgozóként” mutatja be Horváth Andrást, hiszen ő már akkor „körbeturnézta” a fideszes képviselőket a felmerülő problémákkal, amikor még a hivatalnál dolgozott. F.Á.

Hetvenéves koruk után is hivatalban maradhatnak az alkotmánybírók

Nem szűnik meg a 70. évüket betöltő alkotmánybírók mandátuma - döntött a parlament hétfőn a kormány javaslatára.

Az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő törvénycsomag részeként elfogadott változtatás az Alkotmánybíróság már hivatalban lévő tagjaira is vonatkozik. Az új szabályozás mindössze azt köti ki, hogy 70 éven felüli jogász nem választható az Ab tagjává.

Az eddig érvényes szabályok szerint az Ab tagjainak megbízatási ideje tizenkét év, de ha betöltötték a 70 éves kort, megszűnik mandátumuk.

A kormány által javasolt módosítást az ellenzék arra hivatkozva bírálta, hogy így öt, 2010 után megválasztott bíró tovább maradhat hivatalban: Pokol Béla három, Szívós Mária négy, Balsai István hat, Salamon László és Dienes-Oehm Egon nyolc-nyolc évvel.

Az Országgyűlés ugyanakkor eltörölte azt a már a kormányváltás után hozott rendelkezést, hogy az alkotmánybírók mandátuma automatikusan meghosszabbodik, amíg utódjukat nem sikerül megválasztani. A módosító javaslatot az alkotmányügyi bizottság terjesztette elő azzal az indoklással, hogy a 15 tagúra bővített testületet nem fenyegeti a határozatképtelenség veszélye, a változtatás pedig az Ab-tagokat jelölő parlamenti bizottság gyors döntését szolgálja.

Hetvenéves koruk után is hivatalban maradhatnak az alkotmánybírók

Nem szűnik meg a 70. évüket betöltő alkotmánybírók mandátuma - döntött a parlament hétfőn a kormány javaslatára.

Az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő törvénycsomag részeként elfogadott változtatás az Alkotmánybíróság már hivatalban lévő tagjaira is vonatkozik. Az új szabályozás mindössze azt köti ki, hogy 70 éven felüli jogász nem választható az Ab tagjává.

Az eddig érvényes szabályok szerint az Ab tagjainak megbízatási ideje tizenkét év, de ha betöltötték a 70 éves kort, megszűnik mandátumuk.

A kormány által javasolt módosítást az ellenzék arra hivatkozva bírálta, hogy így öt, 2010 után megválasztott bíró tovább maradhat hivatalban: Pokol Béla három, Szívós Mária négy, Balsai István hat, Salamon László és Dienes-Oehm Egon nyolc-nyolc évvel.

Az Országgyűlés ugyanakkor eltörölte azt a már a kormányváltás után hozott rendelkezést, hogy az alkotmánybírók mandátuma automatikusan meghosszabbodik, amíg utódjukat nem sikerül megválasztani. A módosító javaslatot az alkotmányügyi bizottság terjesztette elő azzal az indoklással, hogy a 15 tagúra bővített testületet nem fenyegeti a határozatképtelenség veszélye, a változtatás pedig az Ab-tagokat jelölő parlamenti bizottság gyors döntését szolgálja.