Újra indul az ellenzéki összefogás jelöltje Fóton

Tudomásul veszi a bíróság döntését és a megismételt választáson is elindítja polgármesterjelöltjét Fóton az ellenzéki összefogás - közölte Tóbiás József szocialista frakcióvezető-helyettes.

Az MSZP Pest megyei elnöke hangsúlyozta: a választás megismétlését elrendelő bíróság egy jelöltet vagy jelölőszervezetet sem marasztalt el. Azt is mondta, hogy a bíróság mostani érvelésével az elmúlt húsz évben számos választást meg lehetett volna ismételni, miután annak a szavazókörnek az eredménye, ahol kampánycsendsértés történt, érdemileg nem befolyásolta a végeredményt.
Tóbiás József hozzátette: meggyőződésük, hogy fóti választóknak elegük van az elmúlt évtized fideszes városvezetéséből, ezért indítják újra jelöltjüket.

A Budapest Környéki Törvényszék vasárnapi jogerős döntése értelmében kampánycsendsértés miatt meg kell ismételni a november 24-én tartott fóti időközi önkormányzati polgármester- és képviselő-választást. A 19 ezer lakosú Fóton azért kellett időközi voksolást kiírni, mert a fideszes Cselőtei Erzsébet szeptemberben lemondott a polgármesteri posztjáról és az 1-es választókerületben szerzett egyéni mandátumáról is.

A 29,1 százalékos részvétel mellett megtartott választáson az öt polgármesterjelölt közül az ellenzéki összefogás színeiben induló Takács István kapta a legtöbb, 1116-ot voksot (25 százalék), így ő lett Fót új polgármestere. Az 1-es számú választókerületben tartott időközi képviselő-választás eredményeként a nyolc jelölt közül a független Varga József Csongor nyerte el a mandátumot.

Az MTI szombaton úgy értesült, hogy két ügyben is egy ügyvédi irodát képviselő magánszemély fordult a bírósághoz. Az egyik ügy lényege, hogy két nő MSZP-s szórólapokkal biztatott szavazásra egy helyi lakost. Rendőri intézkedés is történt, a szórólapokból (amelyekből a voksolásra invitáltnak állítólag egyet sem adtak) a járőrnek önként átnyújtottak egy példányt a bepanaszoltak.

A másik ügy a szervezett szállítás. A Jobbik helyi politikusai már a voksolás napján panaszt tettek a helyi választási bizottságnál, azt állítva: megfigyelőik szerint egy MSZP-hez köthető férfi mikrobuszával Sikátorpusztáról a fótligeti szavazókörbe szállítottak át voksolókat. Ezt utóbb a megnevezett és a helyi MSZP is cáfolta. Az ügyben a választási bizottság és a Jobbik is feljelentést tett az ügyészségen. Szerdán egy újabb feljelentés is érkezett egy magánszemélytől, láncszavazás gyanúja miatt.

Szerző

Elbocsátások a Szentszéknél

Publikálás dátuma
2013.12.02. 15:27
Ferenc pápa nem elégedett a vatikáni munkatempóval FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/FRANCO ORIGLIA
Keddtől három napon át másodízben tanácskozik a Vatikánban a pápa tanácsadó testülete, a nyolctagú bíborosi tanács. A munka azonban a főpapok első, október elején megrendezett tanácskozása óta sem állt meg, sőt, felgyorsultak az események, hiszen a Vatikán időközben a hívek véleményét is kikérte a családot érintő kérdésekben. A reformok azonban egy sor más szektort is érintenek.

Az októberi megbeszéléseken több kérdés megvitatására nem maradt már idő. Nem született például döntés arról, kongregáció szintjére emeljék-e a Világiak Pápai Tanácsát, valamint bevezessék-e a Kúria moderátora tisztséget. Ennek gyakorlója a pápa segítője lenne, ő ellenőrizné, hogy döntéseit átültették-e gyakorlatba. Októberben a tanácsadó bíborosok egyetértettek abban, hogy hatékonyabbá kell tenni a Kúriában zajló munkát. Több hivatal ugyanis ugyanazt a feladatkört végzi már évtizedek óta. Hogy Ferenc pápa nem túlságosan elégedett a Vatikánban zajló munkatempóval, az már nem sokkal megválasztása után kiderült. Megelégelte a semmittevést, így a bíborosi tanács tagjaival elhatározták a munka megreformálását.

A javaslatok gyakorlatba való átültetése már meg is kezdődött. A bíborosi tanács egyik tagja, Giuseppe Bertello bíboros, a Vatikán kormányzóságának elnöke végigjárta a vatikáni hivatalokat, s arra kérte vezetőiket, írják össze, kik azok, akiknek munkájáról le tudnának mondani. A következő hónapokban legalább harminc papot érinthetnek a leépítések. Az érintetteknek a jövőben egyházmegyei feladatot kell ellátniuk, más szóval hazaküldik őket. A CNA katolikus hírügynökség még novemberben azt közölte, legfőképpen a Papi Kongregációt érintik a lefaragások. Itt már meg is kezdődtek az "elbocsátások", mivel négy papot küldtek egyházmegyei szolgálatra.

Ferenc pápa azonban a munkamorállal sem túlzottan elégedett, ezért e tekintetben is jelentős változások várhatóak. A Panorama magazin szerint január elsejétől blokkolóórákat szerelnek fel az egyes vatikáni hivataloknál, mert eddig mindenki akkor ment dolgozni, amikor kedve szottyant. A lap megjegyzi, Ferenc pápa így akar harcolni a "lógósok" ellen. A Szentszéknél egyébként az utóbbi években már többször is tettek javaslatot arra, hogy jobban ellenőrizzék az itt dolgozók munkáját, jelenlétét, de valahol mindig elakadtak a tervek, talán valamelyik íróasztal fiókjának mélyén. Most azonban már nem lesz menekvés.

Ennek bevezetése is azt a célt szolgálja, hogy felmérjék, kinek a munkájára van szükség. A költségek lefaragása mellett arról is szó van, hogy a pápa úgy véli, a lelkipásztorok sokkal inkább az egyház javára válnak, ha lelkipásztori munkát végeznek, s nem azzal segítenek, ha naphosszat egy hivatalban ülnek.

Ugyan Ferenc pápa már elvégezte a munka nehezét a vatikáni bankkal, az IOR-ral kapcsolatban, hiszen átláthatóbbá tette működését, megszüntettek egy sor bankszámlát, a pénzintézet együttműködik a pénzmosás elleni harcban, s felügyelő bizottságokkal ellenőrzik a pénzmozgásokat, a munka itt sem áll meg. Ferenc pápa múlt csütörtökön személyi titkárát, a máltai Alfred Xuerebet delegálta ahhoz a felügyelő bizottsághoz, amelyet még június 24-én hívott életre a pápa. Akkor hivatalos források azt közölték, az új testületre azért volt szükség, mert a pápa "jobban meg akarja ismerni" a pénzintézet "jogi állását és tevékenységét, s "jobban kívánja összhangba hozni az IOR-t a világegyház és az Apostoli Szentszék tevékenységével". A Szentszék közleménye virágnyelven fejezte ki azt, hogy a pápa vizsgálatot indított a bankkal szemben. A grémium titkárának azt a Raffaele Farinát nevezte ki, akinek kiváló ismeretei lehetnek a Szentszék rejtelmes ügyeiről, hiszen a Vatikán titkos archívumánál dolgozott. A testületben két bíboros mellett a Harvard egyetem jogi professzora, Mary Ann Glendon is helyet kapott, aki korábban az Egyesült Államok Vatikánba akkreditált nagykövete volt.

Szintén az IOR-t érintő fontos intézkedés, hogy november utolsó napján Rolando Marranci személyében új főigazgatót neveztek ki az élére, szintén a bíborosi tanács beleegyezésével. Őt még július elején nevezték ki az IOR főigazgató-helyettesének, s munkájával a jelek szerint elégedettek is voltak.

A bíborosi tanács ülésén nyilvánvalóan szóba kerül a pápa által múlt kedden kiadott Evangelii Gaudium kezdeti apostoli buzdítását, amely egyházpolitikai és teológiai programjának is nevezhető. A dokumentumban a globális gazdasági rendszereket, az "arc nélküli gazdaságot" bírálja, amelynek révén nőttek a különbségek a szegények és a gazdagok között. Úgy véli, komoly ellenőrző mechanizmusokra lenne szükség, hogy a szegények se érezzék kirekesztettnek magukat. A pápa hitet tett amellett, hogy növelni kell a helyi püspöki konferenciák jelentőségét. (Már a bíborosi tanács is e programpont megvalósításának része, hiszen a tanácsadó főpapokat a világ különböző részeiről válogatta össze.) Ferenc pápa kiemelte, az egyház feladata az, hogy eljusson a peremen élőkhöz, segítse őket. Élesen bírálja a vallási fanatikusokat. (S itt most ne az iszlám fanatikusokra gondoljunk.) Az egyházfő egyfajta vitát is kezdeményezett a pápa primátusáról. Mint írja, az evangéliumot örömmel kell terjeszteni.

A bíborosi tanács ülésén minden bizonnyal újabb fontos intézkedéseket fogadhatnak el. Ezért 2014 szintén rendkívül fontos év lehet a katolikus egyház számára.

Szerző

Elbocsátások a Szentszéknél

Publikálás dátuma
2013.12.02. 15:27
Ferenc pápa nem elégedett a vatikáni munkatempóval FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/FRANCO ORIGLIA
Keddtől három napon át másodízben tanácskozik a Vatikánban a pápa tanácsadó testülete, a nyolctagú bíborosi tanács. A munka azonban a főpapok első, október elején megrendezett tanácskozása óta sem állt meg, sőt, felgyorsultak az események, hiszen a Vatikán időközben a hívek véleményét is kikérte a családot érintő kérdésekben. A reformok azonban egy sor más szektort is érintenek.

Az októberi megbeszéléseken több kérdés megvitatására nem maradt már idő. Nem született például döntés arról, kongregáció szintjére emeljék-e a Világiak Pápai Tanácsát, valamint bevezessék-e a Kúria moderátora tisztséget. Ennek gyakorlója a pápa segítője lenne, ő ellenőrizné, hogy döntéseit átültették-e gyakorlatba. Októberben a tanácsadó bíborosok egyetértettek abban, hogy hatékonyabbá kell tenni a Kúriában zajló munkát. Több hivatal ugyanis ugyanazt a feladatkört végzi már évtizedek óta. Hogy Ferenc pápa nem túlságosan elégedett a Vatikánban zajló munkatempóval, az már nem sokkal megválasztása után kiderült. Megelégelte a semmittevést, így a bíborosi tanács tagjaival elhatározták a munka megreformálását.

A javaslatok gyakorlatba való átültetése már meg is kezdődött. A bíborosi tanács egyik tagja, Giuseppe Bertello bíboros, a Vatikán kormányzóságának elnöke végigjárta a vatikáni hivatalokat, s arra kérte vezetőiket, írják össze, kik azok, akiknek munkájáról le tudnának mondani. A következő hónapokban legalább harminc papot érinthetnek a leépítések. Az érintetteknek a jövőben egyházmegyei feladatot kell ellátniuk, más szóval hazaküldik őket. A CNA katolikus hírügynökség még novemberben azt közölte, legfőképpen a Papi Kongregációt érintik a lefaragások. Itt már meg is kezdődtek az "elbocsátások", mivel négy papot küldtek egyházmegyei szolgálatra.

Ferenc pápa azonban a munkamorállal sem túlzottan elégedett, ezért e tekintetben is jelentős változások várhatóak. A Panorama magazin szerint január elsejétől blokkolóórákat szerelnek fel az egyes vatikáni hivataloknál, mert eddig mindenki akkor ment dolgozni, amikor kedve szottyant. A lap megjegyzi, Ferenc pápa így akar harcolni a "lógósok" ellen. A Szentszéknél egyébként az utóbbi években már többször is tettek javaslatot arra, hogy jobban ellenőrizzék az itt dolgozók munkáját, jelenlétét, de valahol mindig elakadtak a tervek, talán valamelyik íróasztal fiókjának mélyén. Most azonban már nem lesz menekvés.

Ennek bevezetése is azt a célt szolgálja, hogy felmérjék, kinek a munkájára van szükség. A költségek lefaragása mellett arról is szó van, hogy a pápa úgy véli, a lelkipásztorok sokkal inkább az egyház javára válnak, ha lelkipásztori munkát végeznek, s nem azzal segítenek, ha naphosszat egy hivatalban ülnek.

Ugyan Ferenc pápa már elvégezte a munka nehezét a vatikáni bankkal, az IOR-ral kapcsolatban, hiszen átláthatóbbá tette működését, megszüntettek egy sor bankszámlát, a pénzintézet együttműködik a pénzmosás elleni harcban, s felügyelő bizottságokkal ellenőrzik a pénzmozgásokat, a munka itt sem áll meg. Ferenc pápa múlt csütörtökön személyi titkárát, a máltai Alfred Xuerebet delegálta ahhoz a felügyelő bizottsághoz, amelyet még június 24-én hívott életre a pápa. Akkor hivatalos források azt közölték, az új testületre azért volt szükség, mert a pápa "jobban meg akarja ismerni" a pénzintézet "jogi állását és tevékenységét, s "jobban kívánja összhangba hozni az IOR-t a világegyház és az Apostoli Szentszék tevékenységével". A Szentszék közleménye virágnyelven fejezte ki azt, hogy a pápa vizsgálatot indított a bankkal szemben. A grémium titkárának azt a Raffaele Farinát nevezte ki, akinek kiváló ismeretei lehetnek a Szentszék rejtelmes ügyeiről, hiszen a Vatikán titkos archívumánál dolgozott. A testületben két bíboros mellett a Harvard egyetem jogi professzora, Mary Ann Glendon is helyet kapott, aki korábban az Egyesült Államok Vatikánba akkreditált nagykövete volt.

Szintén az IOR-t érintő fontos intézkedés, hogy november utolsó napján Rolando Marranci személyében új főigazgatót neveztek ki az élére, szintén a bíborosi tanács beleegyezésével. Őt még július elején nevezték ki az IOR főigazgató-helyettesének, s munkájával a jelek szerint elégedettek is voltak.

A bíborosi tanács ülésén nyilvánvalóan szóba kerül a pápa által múlt kedden kiadott Evangelii Gaudium kezdeti apostoli buzdítását, amely egyházpolitikai és teológiai programjának is nevezhető. A dokumentumban a globális gazdasági rendszereket, az "arc nélküli gazdaságot" bírálja, amelynek révén nőttek a különbségek a szegények és a gazdagok között. Úgy véli, komoly ellenőrző mechanizmusokra lenne szükség, hogy a szegények se érezzék kirekesztettnek magukat. A pápa hitet tett amellett, hogy növelni kell a helyi püspöki konferenciák jelentőségét. (Már a bíborosi tanács is e programpont megvalósításának része, hiszen a tanácsadó főpapokat a világ különböző részeiről válogatta össze.) Ferenc pápa kiemelte, az egyház feladata az, hogy eljusson a peremen élőkhöz, segítse őket. Élesen bírálja a vallási fanatikusokat. (S itt most ne az iszlám fanatikusokra gondoljunk.) Az egyházfő egyfajta vitát is kezdeményezett a pápa primátusáról. Mint írja, az evangéliumot örömmel kell terjeszteni.

A bíborosi tanács ülésén minden bizonnyal újabb fontos intézkedéseket fogadhatnak el. Ezért 2014 szintén rendkívül fontos év lehet a katolikus egyház számára.

Szerző