Bizonytalanság riasztja a befektetőket

A magyar gazdaság idén nagyjából 1 százalékkal nő, de a GDP 2013-ban még így is alatta lesz a 2011-esnek - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében. Az idei növekedés szinte teljes egészében a tavalyinál sokkal jobb időjárás következtében ugrásszerűen emelkedő mezőgazdasági termésből ered. A beruházás 4 százalékkal, a fogyasztás pedig 0,5 százalékkal nő. Jövőre 1,3 százalék körülire gyorsul a GDP növekedési üteme, az idei utolsó negyedévhez képest azonban lassulás várható.

A kedvező eredmény több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a termelési oldalon, különösen a mezőgazdaság, de az építőipar is, a felhasználási oldalon pedig a beruházás a korábban gondoltnál jobban fejlődött.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korrigálta a korábbi negyedévek GDP-adatait, a tavalyi I-III. negyedévet kissé lejjebb, az idei első két negyedévet érdemben feljebb vitte.

A bruttó termelési adatok alapján az iparban és a kereskedelemben 2013 I-III. negyedévében még csak stagnálás volt (de a III. negyedévben már egyértelmű növekedés).

A GKI-Erste konjunktúraindex az üzleti szférában és a fogyasztók körében is további javulást valószínűsít. A IV. negyedévben - a tavalyi alacsony bázishoz képest - a GDP 2 százalék körüli emelkedése valószínű, ami 2013 egészében 1 százalékos dinamikát jelent.

Jövőre az ideihez hasonló időjárási viszonyok esetén az ipari kivitel gyorsulása és a szolgáltatóágazatok visszaesésének befejeződése bővítheti a GDP-t, de ez összességében az ideinél alig gyorsabb, 1,3 százalék körüli növekedést alapoz meg.

Ráadásul kedvezőtlen strukturális változást jelez, hogy miközben az import jövőre várhatóan lassabban bővül az exportnál - ami önmagában az élénkülés beindulásának kísérőjelensége lehet -, ez nem az ideihez képest valószínűleg lassuló, csak 2 százalékkal emelkedő beruházásoknak lesz a következménye, hanem a választási évben - átmenetileg - 1,5 százalékkal emelkedő fogyasztásnak.

A befektetési környezet ugyanis a jogbiztonság hiánya miatt továbbra is rossz. Ezen érdemben az MNB növekedési hitelprogramja sem tud változtatni. Mindez arra utal, hogy a gyorsulás nem folytatódik, az idei IV. negyedévhez képest jövőre a GDP-dinamika inkább kissé lassul.

Kínának nem kell több dollár

A kínai jegybank bejelentette, hogy nem növeli tovább a jelenleg 3660 milliárd dolláros devizatartalékát, meg akarja gátolni ugyanis a jüan további leértékelődését - közölte a nemesfém-befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt.

A cég közleménye rámutat: Kína devizatartaléka magasabb, mint Európa legnagyobb gazdaságának, Németországnak az éves GDP-je.
A Conclude rövid elemzése szerint a pekingi központi bank abban reménykedik, hogy a dollárvásárlás beszüntetése megvédheti a világ legnépesebb országát annak esetlegesen kedvezőtlen hatásától, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed csökkenti a jelenleg havi 85 milliárd dollár értékű úgynevezett mennyiségi könnyítési programját. A csökkentésre való felkészülés miatt ugyanis a feltörekvő országok devizái hónapok óta folyamatosan leértékelődnek.
A Fed nyílt piaci bizottsága legutóbbi ülésének kedden publikált jegyzőkönyve szerint a monetáris lazítás "elvékonyítása" a következő hónapokban indulhat meg, feltéve, hogy a foglalkoztatottsági adatok tovább javulnak.

Az elemzés szerint Kína szeretné elérni, hogy a nemzetközi tranzakciókat egyre szélesebb körben számolják el jüanban, aminek következtében devizája egy szintre kerülhetne az euróval és a dollárral. Jelenleg a jüan csak a 13. legsűrűbben használt pénznem a nemzetközi fizetésekben.
Ennek a helyzetnek a megváltoztatása érdekében Kína központi bankja egyre több országgal ír alá kétoldalú devizacsere-megállapodást.

Októberben a pekingi központi bank az Európai Unióval hozott tető alá egy 45 milliárd euró értékű devizacsere-megállapodást, ami lehetővé teszi, hogy az EU és Kína kereskedelmi forgalmukat egymás fizetőeszközeiben számolják el. Kína ugyanakkor azt is szeretné, ha legkésőbb 2020-ra a jüan jelentősége annyira megnőne, hogy felváltaná a dollárt a világ tartalékvaluta szerepében - közölte a Conclude.

Szerző

Eladja szállodáját Hévíz

 Értékesíti háromcsillagos szállodáját Hévíz önkormányzata, legalább 1,4 milliárd forint bevételt remél a hotel eladásától.

A fürdőváros képviselői még októberben döntöttek arról, hogy eladják az Aquamarin Szállodaipari Kft.-ben meglévő kizárólagos üzletrészt, amelyet a város tartós részesedésként tart nyilván befektetett pénzügyi eszközei között. Az önkormányzat az értékesítést nyílt versenyeztetési eljárásban bonyolítja le, több érvényes ajánlat esetén licittel döntenek a vásárlóról.
Az önkormányzat akkori ülésén Papp Gábor polgármester (Fidesz-KDNP) kifejtette: a szálloda csak komoly felújítás után válhatna versenyképessé. Az első félévet pozitív mérleggel zárta ugyan, de a bevételei nem elegendőek egy 2,5-3 milliárd forintos felújítás finanszírozására. Az önkormányzat ekkora összeget nem tud erre a célra fordítani, mert akkor több évre le kellene mondania minden egyéb városi fejlesztésről.

A napilapokban és az önkormányzat honlapján a napokban megjelent ajánlati felhívás szerint a jelentkezőktől legalább 1,4 milliárd forintos vételi ajánlatot vár az önkormányzat a kitűzött december 20-i határidőig.
Honlapja szerint a hotel saját tulajdonú gyógyvízkúttal, két beltéri és egy kültéri gyógyvizes medencével rendelkezik. Két épületrészből áll, a régebbi építésű 44 szobás, az újabb - 2009-ben felújított szárnyban - 56 szoba van, a szálloda egyszerre 192 vendéget képes fogadni.

Szerző