Előfizetés

Berlusconi elvesztette mentelmi jogát

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2013.11.27. 19:18
Talán most ráfagy a mosoly Berlusconi arcára. Fotó: Getty Images.
Az olasz felsőház megszavazta Silvio Berlusconi kizárását, és a volt kormányfő ezzel elvesztette mentelmi jogát. A szavazást majdnem négy hónappal azt követően rendezték meg, hogy az olasz semmítőszék helybenhagyta négy éves börtönbüntetését, amelyből egyetlen egyet sem kell rács mögött eltöltenie.

A parlamenti vita előtt és alatt Berlusconi római főhadiszállása, a Palazzo Grazioli, valamint a szenátus épülete előtt néhány százan tüntettek a kizárás ellen. A létszám messze elmaradt a médiacézár által várttól, a Forza Italia illetékesei szerint mindez azért történhetett meg, mert a hatóságok „feltartóztatták” a Berlusconi-hívőket szállító buszokat. Berlusconi táborát az is felbőszítette, hogy a rendőrség leszedte a Grazioli Palota bejáratánál elhelyezett „Államcsíny” feliratú transzparensüket. „Ez a tüntetés jogának megsértése” – panaszkodott a médiumoknak a Forza Italia egyik aktivistája.

Berlusconi kizárásával új korszak kezdődik Olaszország életében, hiszen húsz év után először veszítette el mentelmi jogát. Amióta 1994. május 10-én első ízben beiktatták miniszterelnöknek, mindössze nyolc olyan év volt, amikor nem függött tőle és pártjától a mindenkori kormány. Bár 2011. november 16. óta nem miniszterelnök, mind Mario Monti, mind Enrico Letta kabinetje részben az ő politikai tömörülésének szavazataira volt utalva. Ám ennek is vége. Berlusconi már nem az olasz belpolitika megkerülhetetlen alakja, miután Angelino Alfano kormányfőhelyettes és jó néhány szenátor már nem csatlakozott a Berlusconi által feltámasztott Forza Italiához, és megalakították saját, a kabinet munkáját támogató tömörülésüket, az „Új Jobbközép” (NCD) nevű pártot.

Hogy Letta pontosan mekkora támogatásra számíthat a szenátusban, ez csak a következő napokban dőlhet el. A miniszterelnök ugyanis megbeszéléseket kezd a kormány támogatóival. Miután kedden este a Forza Italia képviselői bejelentették kilépésüket a kormányból, papíron hat főre fogyatkozott a kabinet felsőházbeli többsége. Berlusconi pártja 62 képviselővel rendelkezik a felsőházban. Kitart ugyanakkor a kormány mellett az NCD harminc képviselője. Letta számíthat továbbá az életük végéig megválasztott szenátorok, valamint a Beppe Grillo-vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S) legalább négy honatyájának támogatására.

Alighanem magát Lettát is meglepte, hogy a szerdai bizalmi szavazáson 171-en voksoltak kormánya mellett, ami 35-tel több az abszolút többségnél. „Ez több annál, mint amennyivel Berlusconi kormánya rendelkezett 2011-ben. Elég támogatásunk van a kormányzáshoz” – emelte ki Letta, aki szerint a kabinet stabilabbá vált Berlusconi és híveinek kiválásával. A kormányfő kizárta a kabinet esetleges átalakítását.

Koalíciókötés kérdőjelekkel

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2013.11.27. 17:16
Angela Merkel zöld-feketében érkezett a sajtóértekezletre FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ADAM BERRY
Szerda hajnalban megszületett a német koalíciós szerződés Angela Merkel kancellár, valamint az SPD elnöke, Sigmar Gabriel és a keresztényszocialisták vezetője, Horst Seehofer között. A pártelnökök nem sokkal dél előtt írták alá a megállapodást, amely szentesítené együttműködésüket. Azért a feltételes mód, mert az egyezményre még az SPD tagságának is áldását kell adnia, és egyelőre jelentősnek tűnik a szociáldemokraták ellenállása a nagykoalíciós szerepvállalással szemben.

Maratoni, 17 órás tárgyalás után, szerdán kora reggel jutottak megállapodásra a nagykoalíció pártjai. A lassúság oka nemcsak az volt, hogy számos kérdésben még kedden délután is távolinak látszottak az álláspontok. Kedd estefelé egy időre kiürült a tárgyalóterem a szociáldemokraták főhadiszállásán, a Willy Brandt Házban, sokan ugyanis fontosabbnak tartották a Dortmund Napoli elleni Bajnokok Ligája meccsét, mint azt a bizonyos másik mérkőzést. Talán a Borussia győzelme is hozzájárult ahhoz, hogy ezután oldott hangulatban zajlottak a megbeszélések, és a hátralévő öt óra alatt minden kérdőj helyére pont került a 185 oldalas koalíciós szerződésben.

A megállapodásba bekerült az SPD több fontos követelése. A szociáldemokraták akarata érvényesült a kettős állampolgárság kérdésében, így a már német területen született bevándorlóknak nem kell dönteniük 23 éves korukig arról, melyik ország állampolgárságát válasszák. Szintén az SPD elképzelése valósult meg a minimálbérről, melynek órabére 2015-től 8,50 euró lesz. Ugyanakkor az érintettek a 2017-ig tartó átmeneti időszakig meghatározzák azokat a szektorokat, amelyekre ez nem lesz érvényes. 2014. január 1-től a 63 év felettiek, illetve a 45 éves munkaviszonyt maguk mögött tudók részesülhetnek az illetékmentes nyugdíjból. (Egyelőre 67 év a nyugdíjkorhatár.)

Elutasítják az egyezményt?
A legnagyobb kérdés az, hogy az SPD tagsága elfogadja-e újra négy évre kancellárnak Angela Merkelt. Senki sem tudja megjósolni, hogyan viszonyulnak ehhez a kérdéshez az SPD passzív tagjai, azok, akik nem vesznek részt pártgyűlésen, és a helyi szervezetek munkájában. Az SPD vezérkarának elsősorban a hallgatag többséget kell meggyőznie az elkövetkező két hét alatt. A Spiegel szerint az alapszervezetek jelentős részében erősen kérdéses a koalíciós szerződés elfogadása. A lap internetes – nem reprezentatív – szavazásán arra a kérdésre, hogy az SPD tagsága elfogadja-e a szerződést, több mint kétszer annyian klikkeltek a nemre, mint az igenre. Fórumozók a neten rossz előjelnek tartották, hogy a kancellár tegnapi sajtóértekezletén fekete-zöld színű ruhakollekciót viselt…

A szerződésbe foglalták a CSU azon követelését, amely szerint a külföldiek számára bevezetik az autópályadíjat. Ezzel kapcsolatban azonban több feltételt szabtak, sőt, még az sem biztos, hogy bevezetik-e egyáltalán. A megújuló energiaforrásokból nyert elektromos áram arányát 2030-ig 60 százalékra emelik. A CDU 50-55, az SPD 75 százalékot akart. A pártok hitet tettek az üvegház hatású gázok csökkentése mellett, és az új kormány is tartja magát ahhoz a vállaláshoz, amely szerint 2022-ig leállítják az összes nukleáris reaktort. A megállapodás értelmében nem emelnek adókat, igaz, ez a kitétel szó szerint nem szerepel a koalíciós szerződésben.

Angela Merkel sajtóértekezletén kiemelte, hogy Németország csak akkor lehet erős, ha Európa is erős marad. Mint mondta, a kormány szociális biztonságra törekszik, és a kutatásra is jelentős összeget szán. Meg akarják könnyíteni a tartományok munkáját, és jelentős infrastrukturális beruházásokat is terveznek. Arra az újságírói kérdésre, hogy a 2017-ig tervezett 23 milliárd eurónyi többletkiadást miből fedezik adóemelések nélkül, nem adott egyértelmű választ. (Más számítások szerint a pluszkiadás a 30 milliárd eurót is elérheti.)

Sigmar Gabriel kiemelte, hogy egy sor követelésüket foglalták be a szerződésbe, amelyről az SPD tagságának is szavaznia kell. A voksolás akkor eredményes, ha a párt bázisának 20 százaléka voksol december 6-tól 12-ig. December 14-én vagy 15-én jelentik be az eredményt. Ha a tagság is áldását adja a megállapodásra, formálisan újra aláírják a koalíciós szerződést. A miniszterek listáját csak ekkor jelentik be, mert ezzel sem akarják befolyásolni az SPD tagságának voksolását. Az új kormányt a Bundestag szavazása után, 17-én iktathatják be hivatalába.

 

Feljelentést tett a Demokrácia Központ

Feljelentést tett az MSZP Demokrácia Központja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-Alföldi Regionális bűnügyi Igazgatóságán egy püspökladányi önkormányzati egészségügyi intézmény gazdálkodása kapcsán felvetődő hűtlen kezelés és közokirat-hamisítás miatt ismeretlen tettes ellen - írja közleményében Legény Zsolt.

Püspökladány önkormányzata 2007-ben Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft-t (továbbiakban: EÜNP) hozott létre, majd 2008-ban – a helyi SZTK épületének 52 millió forintos friss felújítása ellenére – új egészségcentrum terveivel ált elő a polgármester. Ezzel a város egészségügyének idegen kezekbe juttatását is kezdeményezte, mert az EÜNP Kft-t ekkor már egy 49%-os kisebbségi tulajdonos üzemeltette. Később a felújított SZTK épületébe a polgármester patikát telepíttetett.

2010-ben – a kormányváltás után bevezetett patikaalapítási moratórium ellenére – a polgármester kijárta, hogy működhessen gyógyszertár a túlzsúfolt épületben, azzal az ürüggyel, hogy a város lakói éjjel-nappal hozzájuthatnak a szükséges gyógyszerekhez. A nonprofit kft. vezetője azonban a gyógyszertár veszteséges működése miatt szigorította a járóbeteg-ellátó szakorvosok szerződéseit, majd javaslatára a képviselő-testület a patikaügyeleti időszak csökkentéséről döntött, és ezzel évente 10 millió forint extraprofitot hagyott az idegen érdekeket képviselők és megbízóik zsebében.

Az önkormányzatot súlyos kár érte, mert az áttételesen a résztulajdonában levő gyógyszertár kizárólag a kisebbségi magántulajdonos érdekeit szolgálta.