Előfizetés

Tovább folyik a ködösítés gázügyben

Illés József
Publikálás dátuma
2013.11.25. 06:21
A hideg közeledtével egyre inkább a csapok játsszák majd a főszerepet a gázellátásban FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Nem adott megnyugtató választ a kormányzat a hazai gáztárolók megvétele és azok feltöltöttsége körül felmerült kérdésekre. Így továbbra sem tudni, hogy miért volt szükség jelentős felár kifizetésével az összes belföldi gáztároló államosítására. Emellett az sem világos, hogy a kereskedelmi tárolókba betárolt 1,7 milliárd köbméter gáz hogyan lesz majd elegendő az ország 7-7,5 milliárd köbméteres téli gázszükségletének a kielégítésére - állítják szakértők.

Továbbra is zűrzavaros magyarázatokat ad a kormányzat a földgáztárolókkal kapcsolatos intézkedéseire és az ellátásbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre - állítják szakértők.

Az elmúlt napok során a kabinet nem adott elfogadható választ arra, hogy  hetekig tartó különlegesen hideg időjárás, és a gázimport esetleges tartós akadozása esetén hogyan szándékozik majd ellátni az országot a negyven százalékig sem feltöltött kereskedelmi és csak alig több mint félig teli biztonsági gáztárolókból.

Emellett hozzáértők szerint az a kérdés is tisztázatlan maradt, hogy abban az esetben, ha kormány szerint a fűtési szezonban elegendő az ország ellátására a kereskedelmi tárolókban lévő mintegy 1,7 milliárd köbméter, és a stratégiai készletként betárolt, vagyis normál esetben nem felhasználható mintegy 600 millió köbméter földgáz, akkor a kormányzat az adófizetők pénzéből jelentős felárral miért vásárolt a közelmúltban összesen mintegy 5,5 milliárd köbméter nagyságú tárolókapacitást.

Holoda Attila a Fidesz-kormány volt energetikai helyettes-államtitkára - miután korábbi cikkünk nyomán egész héten át tartó vita volt a médiában a gázellátásól - továbbra is úgy véli: különleges körülmények között adódhatnak gondok a hazai földgázellátásban amiatt, hogy a kormányzat nem gondoskodott a nyári időszakban a gáztárolók feltöltéséről.

A szakember emlékeztetett arra: az E. ON német energetikai konszerntől az ősz folyamán átvett kereskedelmi tárolók új tulajdonosa, az állami kézben lévő MVM Magyar Villamos Művek Zrt. is elismerte a napokban kiadott közleményében, hogy a tárolókból csak feltöltött állapotban vehető ki napi 50 millió köbméter körüli gázmennyiség.

Ezen belül a hajdúszoboszlói létesítmény csúcs kiadási képessége napi 20 millió köbméter, a zsanaié 25 millió köbméter, a pusztaszőlősié és a pusztaedericsié pedig összesen hozzávetőleg öt millió köbméter.

Ehhez adódhat hozzá különleges vészhelyzet esetén a szőregi biztonsági tároló teljesítménye, amely teljesen tele állapotban legfeljebb napi 20 millió köbméterrel képes hozzájárulni az ország kiszolgáláshoz.

A tárolók azonban félig sincsenek teli így jelenlegi kiviteli kapacitás a kereskedelmi létesítmények esetében maximum napi 20 millió köbméter körül járhat, a stratégiai tárolóból pedig - kizárólag ellátási kírizs esetén - megközelítőleg napi 10 millió köbméter örüli mennyiség nyerhető ki.

Ez pedig megközelítőleg sem nem elegendő egy hideg téli napon, amikor az ország felhasználása eléri a napi 70 millió köbmétert. ( Az eddigi téli fogyasztási rekord 2006-ban született, akkor a leghidegebb téli időszakban napi 96 millió köbméter körüli gázmennyiségre volt szükség.)

A gond különösen akkor válhat súlyossá, ha az ukrán-orosz gázvita a szállítások korlátázáshoz, illetve leállításához vezet. Miután már mindkettőre volt példa, ez sem zárható ki - jegyezte meg a szakember.

A beregdaróci importvezeték elzárása napi 15-20 millió köbméteres kiesét jelentene. Ezt nem pótolná az Ausztria felőli behozatal, miután baumgarteni vezeték kapacitása csupán napi hét millió köbméter körüli.

( Az osztrák vezetéken is orosz gáz érkezik Magyarországra, amely a Testvériség vezetéken Szlovákián át ugyanúgy Ukrajna felől jön, mint a magyar határra, Beregdarócra befutó orosz gázszállítmányok. Így az orosz gázcsap elzárása ezt a beszerzési forrást is korlátozná.)

A hazai gázkitermelés sem sokat nyom ma már a latba, mert alig éri el a napi nyolc millió köbmétert - hangsúlyozta Holoda Attila.

 A szakértő arról is beszélt, hogy a kereskedelmi tárlókban lévő 1,7 milliárd köbméter gáz sem a kormányé. Ez ugyanis az a mennyiség, amit a kormányzat előírt kötelező betárolásra a gázszolgáltatóknak.

A háztartásokat kiszolgáló cégeket ugyanis arra kötelezte a kabinet, hogy a lakossági gázigények 60 százalékát tároltassák be a fűtési idény előtt.

A szakember szerint egyébként nem teljesen világos, hogy miért éppen hatvan százalékos a kötelező betárolási arány.

Az ország teljes éves gázfogyasztása tíz milliárd köbméter körül van, ennek mintegy 70 százaléka azonban télen fogy el - jegyezte meg volt államtitkár-helyettes.

A fűtési idény alatt mintegy 7-7,5 milliárd köbméter gázra van szüksége az országnak. (Tavaly 7,3 milliárd köbméter volt a téli időszakban gázfelhasználás.) A szakértő hozzátette: ma már azzal is számolni kell, hogy Magyarország Ukrajnába is exportál gázt.

(A magyar exportvezeték kapacitását a közelmúltban a korábbi napi 6,1 millió köbméterről napi 9 millióra növelték a szakemberek. Így szeptemberben már 238,3 millió köbméter gáz juthatott el Magyarországról Ukrajnába. Egyes szakértők szerint a gyakorlatban a magyar kivitel forrása a Beregdarócnál befutó orosz gáz egy részének a visszafordítása, a gáz csak "papíron" származik Nyugat-Európából.)

Holoda Attila arra is emlékezetett: a 2009-es gázválság esetén, amikor az ukránokkal kiélesedett vita miatt Oroszország leállította a szállításokat Európa felé, Magyarország úgy tudott segíteni például Szerbiának, hogy tele voltak az akkor mintegy négy milliárd köbméter kapacitású kereskedelmi tárlók.

Rendelkezésre állt a stratégia tárolóban lévő 1,2 milliárd köbméter, a napi 8 millió köbméter belföldi kitermelés, az osztrák irányból az importvezeték és a hatóságok korlátozták a hazai fogyasztók kiszolgálásnak egy részét. Hasonló esetben most hazánk szorulna segítségre - fűzte hozzá a volt helyettes államtitkár.

Az viszont kérdés, hogy honnan érkezne a "segélyszállítmány" miután a magyar-román és magyar horvát gázvezetéken egyelőre csak kifelé szállítható gáz, Szlovákiával pedig még nem épült ki az új összeköttetés.

Hegedűs: nincs ok aggodalomra

Egyenlőre nem úgy tűnik, hogy lenne miért aggódniuk a hazai lakossági gázfelhasználóknak. Oroszországnak ugyanis elemi érdeke, hogy ne állítsa le a szállításokat Európa felé, bármennyire is elmérgesedik a viszonya Ukrajnával.

Emellett a hazai készletek is rendelkezésre állnak, amelyek képesek kielégíteni az egyre csökkenő belföldi szükségleteket - nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós.

A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője elmondta: a néhány évvel ezelőtti évi 14 milliárd köbméterről mostanra 10 milliárd köbméter körülire mérséklődött az ország éves gázszükséglete.

Ebből pedig mindössze 3-3,5 milliárd köbméter a lakossági fogyasztás. A szakember szerint a szükségletek visszaesésének az egyik oka az, hogy mostanság több gázüzemű erőmű csak a kapacitása töredékén működik, miután a hazai termelésű áram iránt is esett a kereslet.

A szakember ugyanakkor úgy látja: a hazai gáztárolók állami tulajdonban vonása önmagában nem növeli az ellátásbiztonságot.

Ellenkezőleg, gyengíti, miután a kormányzat az elkövetkező években - különösen a beígért nonprofit működés esetén - nem lesz képes finanszírozni a létesítmények felújítását, korszerűsítését.

Válaszokat vár az E.ON ügyben a kormánytól az MSZP

Az MSZP kezdetektől fogva igyekezett kideríteni, hogy mi a szándéka a kormányzatnak a német E.ON energetikai konszern magyarországi gázkereskedő és a gáztároló cégeinek a megvásárlásával, és miért fizetett a kormányzat 280 milliárd forintot ezekért a cégekért, amikor azok értéke a különböző becslések szerint 40 és 110 milliárd forint között mozoghat - nyilatkozta lapunknak Józsa István.

Nem kaptak választ a kérdéseikre, ehelyett a kormányzat titkosította az ügylet részleteit. Ezek után a szocialisták parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményzeték, de mivel nem kívántak semmilyen szinten együttműködni a Jobbikkal, nem lett meg a kellő számú indítványozói aláírás a javaslathoz.

Ezek után az MSZP feljelentést tett az ügyben ismeretlen tettes ellen, az Országos Rendőr Főkapitányság azonban nem kezdett nyomozásba, mert nem találta megalapozottnak a szocialisták E.ON túlfizetésével kapcsolatos gyanúját.

Az MSZP - miután minden hazai jogi eszközt kimerített - úgy döntött, hogy az Európai unióhoz fordul azzal a gyanújával, hogy az E.ON az ügylet során tíltott állami támogatásban részesült.

Brüsszel feltehetően néhány hónapon belül válaszol, hogy alaposnak tarja-e a gyanút, s ha igen akkor vizsgálatot indít az ügyben.

Abban az esetben pedig, ha beigazolódik, hogy valóban tiltott támogatáshoz jutott az E.ON, akkor a német vállalatnak vissza kell fizetnie azt vételárat. Így az MSZP-nek sikerül visszaszereznie az adófizetők pénzét - mondta Józsa.

MEKH: elég a gáz, de azért figyelünk

A legfrissebb adatok szerint a baumgarteni régión belül Magyarországon van a legöbb betárolt gáz, 2,8 milliárd köbméter földgáz van a tározókban.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH)  azonban ennek ellenére folyamatosan vizsgálja a magyar földgázpiac helyzetét, az egyes szereplők aktivitását, tevékenységét. Ez rendjénvaló, ez a hivatal kötelessége.

A MEKH a fűtési időszakban már heti gyakorisággal készíti előrejelzését az ukrán határ felől érkező földgázszállítások nem várt kiesése, illetve a szélsőséges időjárási körülmények esetére is.

Csak így lehetséges, hogy időben beavatkozhasson és zavartalan legyen a hazai földgázellátás.

A hivatalos tájékoztatás szerint a magyar állam tulajdonában lévő gáztárolókban lévő készlet több mint 40 napra lenne elegendő.

A hivatal azt nem teszi hozzá, hogy ez csak átlagos téli időjárás esetén van így. Emllett a betárolt mennyiségből 900 millió köbméter az úgynevezett szükségtárolóban van, ami csak vészhelyzet esetén használható fel.

(2009-ben az ukrán-orosz gázvita következtében Magyarországon 14 napon keresztül szünetelt az orosz gázszállítás.)   

A baumgarteni régió többi országa nálunk kevesebb gázkészlettel él Ausztria 2,7 milliárd köbméterrel, majd Csehország következik 2,5 milliárd köbméterrel.

A negyedik helyen Szlovákia 2,3 milliárd köbméterrel, és Lengyelország tárolja a legkisebb mennyiséget, 1,8 milliárd köbmétert - közölte a hivatal.

Azt a tényt elhallgatva, hogy a térség országai közül a magyar lakosság a legnagyobb gázfelhasználó. A hazai háztartások mintegy 80 százaléka fűt, illetve főz földgázzal, míg a regió országaiban ez az arány sokkal alacsonyabb, így a gázszükségelet is kisebb.

Szigorítja a kormány a költségvetési tervezést

Népszava-információ
Publikálás dátuma
2013.11.25. 06:18
Fotó: Bielik István/Népszava
Átalakítja a kormány az államháztartás szabályozását - az erről szóló kormányrendelet-tervezetet a kabinet honlapján tették közzé. A tervezet szerint az államháztartásért felelős miniszter - jelenleg a nemzetgazdasági miniszter - minden év áprilisában, továbbá a központi költségvetés országgyűlési benyújtásával egyidőben gazdasági előrejelzést készít, amelyet közzétesz a tárca honlapján.

Azt, hogy melyik két napon jelenik meg az előrejelzés, január 31-ig teszi közzé a miniszter. Az előrejelzésnek tartalmaznia kell azt is, hogy az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzéséhez képest mennyire tér el a kormány prognózisa.

Ha az eltérés jelentős, akkor azt a miniszternek indokolnia kell. A költségvetési tervezésnek a legvalószínűbb makrogazdasági és költségvetési forgatókönyvön kell alapulnia, vagy annál óvatosabb becslésekből kell kiindulnia  - áll a tervezetben.

Az elmúlt néhány év költségvetési tervezésénél ez nem kifejezetten foglalkoztatta a kormányt, az elemzői konszenzusnál például rendre 0,5-1 százalékkal magasabb gazdasági növekedéssel tervezték a költségvetést.

A tavalyi büdzsétervezéséhez 2,5 százalékos növekedési előrejelzéssel láttak hozzá, majd több lépcsőben módosították lefelé az előrejelzést, végül 1,7 százalékos visszaesés történt. Az idei költségvetésben az inflációt sikerült jelentősen - több százalékponttal - felültervezni.

Az új szabályok emellett előírják, hogy az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési tervezéshez felhasznált makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket objektív kritériumok alapján évente egyszer átfogóan értékeli, többek között utólagos értékeléssel is.

Az objektív kritériumokat és az értékelés eredményét közzé kell tenni, és a későbbi makrogazdasági és költségvetési előrejelzések készítése során figyelembe kell venni.

A tervezett intézkedésekből kitetszik, hogy hiányzik a költségvetés mögül az az elemző műhely, amelyik apparátusával képes folyamatában követni az állam pénzügyeit, és előrejelzései alapján idejekorán figyelmeztetni is.

Nőhetnek a rezsidíjak is

I. J.
Publikálás dátuma
2013.11.25. 06:16
A nonprofit cégeknél az elengedhetetlen karbantartás és a fejlesztés is veszélybe kerülhet FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A közüzemi díjak emelését tervezi a Fidesz, miközben az alaptörvényben bebetonozná a rezsicsökkentést. A kormánypárt ugyanis azt ígéri, hogy a mindenkori keresetekhez igazítja a közmű tarifákat, a bérekről pedig azt állítja, hogy növekedni fognak. Azt egyelőre nem tudni, hogy a jómódú budai polgárok, vagy szabolcsi munkanélküliek pénztárcájához szabja majd a kormányzat a közszolgáltatási tarifákat. Hozzáértők úgy vélik: a közműcégek működésének a nonprofittá tétele nem más, mint egy teljesíthetetlen választási ígéret.

A Fidesz megpróbálja minden áron a felszínen tartani a rezsicsökkentési propagandáját, ezért egyre bizarrabb, illetve demagógabb ötletekkel áll elő, miközben a kormánypárt is tudatában van annak, hogy az ígéretei megvalósíthatatlanok, vagy értelmetlenek - nyilatkozta lapunknak Tukacs István.

Az Országgyűlés gazdasági bizottságának a tagja ezt annak kapcsán mondta el, hogy a sajtóhírek szerint a Fidesz-frakcióban döntés született arról, hogy úgynevezett alaptörvény-kiegészítésben rögzítik a rezsicsökkentés védelmét.

Méghozzá úgy, hogy a kiegészítés azt tartalmazza majd, hogy a nonprofit közszolgáltatások működését sarkalatos, vagyis kétharmados többséget igénylő törvény szabályozza a jövőben.

A kormány várhatóan eheti ülésén tárgyalja a javaslatot, amelyről az Országgyűlés még idén szavazhat. A kormánypárt hamarosan elkészíti a nonprofit közszolgáltatásokról szóló törvényjavaslatát is.

A hírek szerint az erről szóló előterjesztést az év végéig szintén benyújtják a parlamentnek, de ennek tárgyalására átcsúszik 2014 elejére.

Egy vezető fideszes politikus az egyik napilapnak megerősítette: a készülő jogszabály kétharmados többséget igénylő lesz, és ki fogja mondani a "megfizethetőség elvét".

Ez azt jelenti, hogy a hazai közműszolgáltatások díjait a mindenkori magyar fizetésekhez mérten kell meghatározni.

Molnár László a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója úgy véli: a közműdíjak fizetésekhez való igazításával a Fidesz kimondta, hogy rezsinövelést tervez, miután a keresetek a kormány ígérete szerint emelkednek a jövőben.

Így a kormánypárti nyilatkozat logikája szerint a bérekkel együtt a szolgáltatási tarifáknak is emelkedniük kell. Ezzel pedig ellentmond a jobboldali párt a saját maga által tervezett újabb alaptörvény-kiegészítésnek, amely viszont a rezsidíjak bebetonozására irányul.

Tukacs István szerint a Fidesz megint egy valóságban kivitelezhetetlen szlogennel állt elő. A párt nem közölte például azt sem, hogy a jövőbeni rezsidíjaknak a budai jómódú polgárok, vagy szabolcsi munkanélküliek számára kell majd megfizethetőnek lenni.

Ismerve a kormánypárt eddigi intézkedéseit azonban félő, hogy a tarifák a magaskeresetű elit pénztárcájához lesznek igazítva - tette hozzá a szakpolitikus.

A közműszolgáltatók nonprofit működésének kikényszerítése, illetve az energetika területén veszteségessé tétele már megtörtént a hatósági árak többszöri lefaragásán keresztül - jegyezte meg a képviselő.

A díjszabásban ugyanis a kabinet sok esetben még a korábban maga által is elismert kiadásokat sem engedte érvényesülni.

Belyó Pál, a Policy Agenda  kutatási igazgatója elmondta: a nonprofit működés a közműcégek esetében sem tekinthető elfogadható megoldásnak.

Miután a vállalatoknak piaci alapon kellene működniük, a befektetők nyereséghez való joga nem vonható kétségbe egyetlen gazdasági ágazatban sem. A rezsicsökkentés rögzítése az alaptörvényen pedig nem más, mint politikai marketing.

Az alaptörvény kiegészítése, és a nonprofit működés előírása a közüzemi társaságoknak feltehetően csupán elvi nyilatkozatok gyűjteménye lesz, részletes szabályozás nélkül.

Ugyanis a  kormánypárt is tisztában van a rezsicsökkentés tarthatatlan mivoltával - véli Tukacs István.

Közös költséget is csökkent a Fidesz
Újabb törvényeket módosít a Fidesz rezsicsökkentésért felelős munkacsoportjának vezetője, Németh Szilárd. A parlamenthez pénteken benyújtott módosító indítvány értelmében bővül a közös képviselő feladatköre: havonta, hirdetményben kell tájékoztatniuk a lakókat a rezsicsökkentésből eredő, társasházat érintő havi megtakarításokról. Szombati sajtótájékoztatóján Németh Szilárd közölte: a kezdeményezésének húsz százalékos csökkenést kell eredményeznie a lakószövetkezeti és a társasházi lakásokban.
Emellett az éves elszámolásban is kötelező feltüntetni a rezsicsökkentésből eredő összeget. Ha ezt a közös képviselő elmulasztja, a lakók a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhatnak. A módosítás értelmében a rezsicsökkentés a társasházak közös helyiségeire is érvényes, és az önkormányzati bérlakásokra is. És nem maradt adós Németh Szilárd a rezsicsökkentés fogalmának meghatározásával sem: "rezsicsökkentés alatt a közszolgáltatások végfogyasztói árainak jogszabályok alapján megvalósuló csökkentését kell érteni" - derül ki a törvénymódosításból. Az indítvány szerint az országos hálózattal rendelkező cégeknek fogyasztóvédelmi referenseket is kell majd alkalmazniuk. Emellett néhány technikai pontosítást is tartalmaz a javaslat: megadja a nyomdákban használatos színkódokat, és módosítja a számlaképeket is. A címzést ezentúl Arial betűtípussal kell a számlákra írni - ez Németh Szilárd szerint kompatibilis a Magyar Posta optikai karakterfelismerő rendszerével. A gyengénlátókra való tekintettel a vízdíj számlán egy árnyalattal világosabb kék színt kell használni.

Molnár László megjegyezte: a nonprofit működés kötelezővé tételének mögöttes célja az lehet, hogy a jelenlegi tulajdonosok elüldözése révén a közműszektor fideszes érdekeltségekhez kerüljön.

Az új tulajdonosok pedig a későbbiekben csak papíron maradnak majd nyereség nélkül.

A kormánypárt ugyanis már számtalan esetben bebizonyította, hogy miként képes profitot kiszivattyúzni, a hivatalosan nonprofittá nyilvánított vállalatokból, illetve azt, hogyan lehetséges titokban árakat emelni. Így a nonprofit működés a valóságban nem garantálja az alacsony szolgáltatási tarifákat.

Ha  pedig a kormányzat a hatósági árszabályozás segítségével eléri, hogy a közmű szektor valóban zéró eredményt legyen képes megtermelni, akkor már középtávon veszélybe kerül az energiaellátás, a víz- és csatornaszolgáltatás, vagy például a szemétszállítás biztonságossága.

A vállalkozások ugyanis nem lesznek képesek végrehajtani a működéshez szükséges fenntartási, illetve fejlesztési beruházásokat. Ez pedig előbb-utóbb a szolgáltatások minőségének a romlásához vezet. ( Ezt a hulladékelszállítás akadozása miatt már számos településen érzékelhették is a lakók.)

Tukacs István hozzátette: a távhőszolgáltatók esete jól példázza a kormány rezsicsökkentési módszerét. A társaságokat ugyanis veszteségessé tette a kormányzat a hődíjak csökkentésével, majd a több tízmilliárdos hiány pótlására az adózók pénzéből juttat támogatást, így továbbra is a lakosság fizeti meg a hőszolgáltatás árát, csak nem fogyasztóként, hanem adófizetőként.