Kertész Ákost befogadta Kanada

Az 1951-es genfi konvenció értelmében Kanada elfogadta Kertész Ákos menekültkérelmét, védelmébe vette a Magyarországról menekülő írót, és feleségével együtt befogadta az országba. A döntés azt jelenti, hogy a szabad, demokratikus és független Kanada úgy ítélte meg, hogy Kertész Ákos valóban nincs biztonságban a hazájában, és egy idegen ország védelmére szorul. A döntés egyértelmű minősítése a mai Magyarországnak is. Kertész Ákos az Orbán-rendszer első politikai menekültje, akit nyugati ország befogadott - számol be az Amerikai Népszava.

Kertész Ákos az Amerikai Népszavában megjelent cikke után lett üldözött Magyarországon. A szélsőjobboldal és az Orbán-kormány a kezükben levő sajtó segítségével hazug kampányt indított Kertész Ákos ellen a lapban megjelent véleménye miatt. A harmincas évek Németországát és Joseph Goebbels propagandáját idéző stílusban uszították ellene a szélsőjobboldalt. Író véleménye miatt demokratikus országban még nem hangzottak el a fajvédelem kategóriáját súroló olyan parlamenti hozzászólások, mint Budapesten. Kertész Ákos a megtámadott írásában “genetikusan alattvalónak” nevezte a magyarokat. Az írása óta eltelt idő csak igazolta ezt az állítást.

Kertész Ákos ügyében maga a miniszterelnök is megszólalt, miközben nagy hallgatásai ismertek egyebek mellett a zsidókat haláltáborokba küldő Horthy Miklós szobrának avatása kapcsán. A Fidesz kezében levő főváros megvonta Kertész Ákos díszpolgári címét, a kizárólagos hatalmat gyakorló Orbán-kormány olyan törvény elfogadására készült, amely lehetővé tette volna Kertész Ákos Kossuth-díjának visszavonását. A hivatalos nyilatkozatok azt a hatást keltették, hogy Kertész Ákost nem illeti meg az állampolgároknak kijáró védelem, vele szemben bármilyen fellépés indokolt lehet.

A hivatalos propaganda olyan szélsőséges indulatokat és antiszemita érzelmeket korbácsolt fel, hogy Kertész Ákost egyre több fizikai atrocitás érte Budapesten. Az idős író egyre kevésbé érezte biztonságban magát, és az életét féltette, amely egyre inkább veszélybe került. A hivatalos Magyarország védelmére és józan kiállására, az indulatok csillapítására nem számíthatott. Ellenkezőleg: láthatóan a kormányzópártok burkolt antiszemita uszításra használták fel az esetet, és politikai célokból a szélsőjobboldal karmai közé dobták a Kossuth-díjas írót. A történtek megszólalásig Fábry Zoltán fasizmusról szóló klasszikusát, a Hannibál tanár úr című filmet idézték.

Kertész Ákos az életét mentve  2012. február 29-én menekült el Magyarországról, és Kanadában politikai menekültstátuszt kért. Kanadában éppen ekkor szigorították a menekültügyi törvényt, Magyarország diplomáciai lépéseket tett, hogy Kanada a menekültstátuszt tagadja meg. Ezért kétséges volt, hogy az Európai Unió tagországából menekülő író megkaphatja-e a politikai menekültstátuszt. Kanada bírósága körültekintő vizsgálatot folytatott az ügyben. Ezt követően megállapította, hogy Kertész Ákos politikai menekültkérelme jogos, esete az 1951-es genfi konvenció hatálya alá tartozik, és Kanada Kertész Ákost védelmébe vette Magyarországgal szemben.

A teljes cikket itt olvashatja. 

Szerző

Obama: nem akarjuk, hogy Iránnak nukleáris fegyvere legyen

Az Egyesült Államok nem akarja, hogy Iránnak nukleáris fegyvere legyen, mert az destabilizálná az egész közel-keleti térséget és atomfegyverkezési versenyt indíthatna el - jelentette ki csütörtökön Barack Obama.

Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy Washington éppen ezért továbbra is minden eszköz alkalmazására nyitott a probléma megoldása érdekében. Érvelése szerint ugyanakkor a diplomáciai megoldás hatékonyabb lehet a katonainál, "mert a legjobb módja annak biztosítására, hogy egy országnak ne legyenek nukleáris fegyverei az, hogy ők hoznak döntést arról, hogy ne legyenek nukleáris fegyvereik, mi pedig abban a helyzetben legyünk, hogy ellenőrizhessük, hogy nincsenek nukleáris fegyvereik".

Az elnök szerint a katonai megoldások "mindig zűrzavarosak" és sohasem tökéletesek annak szavatolására, hogy az érintett országok a jövőben ne törekedjenek még intenzívebben a nukleáris fegyver megszerzésére.    

Obama rámutatott, hogy már egy Iránnal megkötendő köztes megegyezés is több hónappal késleltetné, hogy az iszlám köztársaság elérje a nukleáris fegyver kifejlesztéséhez szükséges képességet. Egyben kérte a kongresszust: ne fogadjon el újabb szankciókat és hagyja, hogy Teherán bebizonyítsa a nukleáris programjáról folytatott tárgyalások iránti elkötelezettségét.   

Az elnök rámutatott, hogy az újabb gazdasági büntetőintézkedések aláásnák a kormányzatnak azt a törekvését, hogy békés eszközökkel oldja meg a problémát és hogy elkerüljön egy újabb fegyveres konfliktust a Közel-Keleten. Ugyanakkor kijelentette, hogy ha a már érvényben lévő szankciók nem késztetik érdemi megállapodásra Iránt, akkor azokat meg lehet szigorítani.     

"Tegyük próbára, hogy mennyire hajlandóak ezt az ügyet valóban diplomáciai úton és békésen rendezni. Semmit sem veszítünk, ha a végén az derül majd ki, hogy nem készek valós bizonyítékot és garanciákat szolgáltatni a nemzetközi közösségnek azzal kapcsolatban, hogy nem törekednek nukleáris fegyver előállítására" - mondta.     

John Kerry amerikai külügyminiszter az MSNBC televíziónak nyilatkozva csütörtökön kijelentette: egy Iránnal megkötendő bármilyen megállapodás "hibamentes" lesz és szavatolni fogja, hogy Teheránnak ne legyen meg a szükséges kapacitása az atomfegyver előállításához. Hozzátette: az Egyesült Államoknak és Izraelnek egyformán az a célja, hogy megakadályozza Irán atomfegyverhez jutását, de a két országnak más a taktikája.   

Kerry ezzel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdai kijelentésére reagált, miszerint egy Iránnal az atomprogramjáról megkötendő rossz megállapodás háborúhoz vezethet. A külügyminiszter elmondta, hogy nem sokkal az adás előtt "baráti és udvarias" telefonos eszmecserét folytatott az izraeli kormányfővel. 

"Nincs eltérés közöttünk ennek (az iráni nukleáris) programnak a veszélyességét illetően és a végjáték mindkettőnk számára ugyanaz: Iránnak nem lehet olyan békés célú (nukleáris) programja, amely megtévesztő" - mondta John Kerry.

Az iráni atomprogramról folytatott tárgyalások a tervek szerint jövő szerdán folytatódnak a Hatok csoportja (az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország, Kína és Németország), valamint Irán között.

Szerző

Történelmi vizit Kairóban

Publikálás dátuma
2013.11.15. 06:36
A Szergej Lavrov külügyminiszter vezette orosz delegáció komoly tárgyalásokba kezdett Kairóban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ROMA
Kétnapos látogatásra Egyiptomba érkezett tegnap az orosz külügyminiszter vezette delegció. A két ország számos téren fel kívánja újítani kapcsolatát. Kairó ugyanakkor hangsúlyozta, ez nem jelenti a Washingtontól való elfordulást.

Egyiptomban kezdett tárgyalásokat tegnap az orosz külügyi és védelmi miniszter. Nábil Fahmi, egyiptomi külügyminiszter reményének adott hangot, hogy “számos területen” újraéleszthetik meglévő kapcsolataikat.

Szergej Sojgu, az orosz védelmi tárca vezetőjének jelenléte táplálta azon spekulációt, miszerint több milliárd dolláros fegyvermegállapodást köt Moszkva Kairóval.A sajtóértesülést azonban lapzártánkig egyik fél sem erősítette meg.

“Oroszország évtizedek óta jó kapcsolatot ápol az egyiptomi néppel” - emelte ki az orosz delegáció vezetője, Szergej Lavrov.

A külügyminiszter történelminek nevezte a kairói találkozót. Mint elmondta, Moszkvának érdekében áll, hogy Egyiptom a Hoszni Mubarakot 2011-ben megbuktató forradalmat követően ismét stabil legyen - virágzó gazdasággal, és hatékony politikai rendszerrel.

Lavrov orosz támogatást ajánlott fel a demokratikus átmenethez, így a decemberben esedékes, az új alkotmánytervezetről tartott népszavazáshoz.

A referendum lesz a hadsereg által támogatott, átmeneti kormány első, s talán utolsó kihívása, mielőtt a jövő évi választások után új kabinet áll fel.

Évek óta nem látogatott ilyen magas szintű orosz delegáció Kairóba. Egyiptom az egykori Szovjetúnió legszorosabb arab szövetségese volt két évtizeden át, mígnem 1972-ben, az akkori elnök, Anvar Szadat kiutasított húszezer szovjet katonai tanácsadót az országból, s megújította kapcsolatát az Egyesült Államokkal.

A Nyugat felé fordulás eredményeképp Washington lett a legfőbb támogatója, és befektetője az afrikai országnak. Azonban a viszony a demokratikusan megválasztott iszlamista elnök, Mohammed Morszi júliusi megbuktatása, és a Muzulmán Testvériség tüntetéseinek véres leverése óta megromlott.

A múlt hónapban Amerika jelentős mértékben megkurtította az Egyiptomnak folyósított, 1,3 milliárd dollár értékű haditámogatását.

A tegnapi orosz látogatás akár újabb szemléletváltást jelenthet Egyiptom külpolitikájában. Ugyanakkor az egyiptomi külügyminiszter korábban hangsúlyozta, érdekeltek az Oroszországgal való katonai együttműködésben, de ez nem jelenti az Egyesült Államoktól való elfordulást. “Senki sem helyettesítheti legfőbb szövetségesünket” - tette hozzá.

Az orosz látogatás előzményeként hétfőn Alexandriába érkezett a földközi-tengeri orosz flotta zászlóshajója, a Varjag. Több mint húsz éve, 1992 óta nem kötött ki orosz hadihajó egyiptomi földön. A híres cirkálót a kikötő parancsnoka fogadta, s 21 ágyúlövéssel üdvözölték. A tervek szerint hat napot marad a kikötőben, mielőtt csatlakozik a flottához. 

Egyiptom nemzetközi tendert ír ki januárban első atomerőművének megépítésére, jelentette be tegnap az energiaügyi minisztérium.

Egyiptom fő támogatói

- Az Egyesült Államok 1,3 milliárd dolláros támogatást nyújt a katonák képzésen felül
- A 2011-es uniós adatok alapján az EU évente 405 millió dollár értékben ad el fegyvert Egyiptomnak
- A legfőbb európai befektetők: Spanyol-, Francia- és Németország
- A legfőbb katonai támogatók: Oroszország, Kína és Brazília
- Idén 12 milliárd dollárral segítette Kairót Szaúd-Arábia, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek

A tárca közlése szerint a Dabaa városában, a Földközi-tenger partján felhúzandó nehézvizes reaktor energiakapacitása 950-1650 megawatt lesz.

Egy korábbi pályázatot éppen Hoszni Mubarak elnök 2011-es megbukatása idején írtak volna ki. Kairó 1986-ban a csernobili atomkatasztrófa nyomán befagyasztotta nukleáris programját, majd 2006-ban jelentette be, megújítja azt.

Szerző
Frissítve: 2013.11.14. 22:47