Egyetemista tüntetések Romániában

Országszerte utcára vonultak szerdán az egyetemisták Romániában magasabb költségvetési támogatást követelve.

A romániai egyetemista szervezetek szövetsége (ANOSR) az oktatási törvényben is előírt hat százalékos részesedést követel a hazai össztermékből a tanügy számára. A demonstráció szónokai szerint az utóbbi években Románia már a bruttó hazai termék három százalékát sem fordította az oktatásra.
Az egyetemisták arra panaszkodnak, hogy a fejkvóta folyamatos csökkenését a felsőoktatási intézmények különböző illetékek növelésével, és újabbak bevezetésével ellensúlyozzák, így a beiratkozástól, a könyvtárig, és a kollégiumtól, az államvizsgáig mindenért fizetniük kell.

Az ANOSR felhívására több ezer diák vonult fel Bukarestben és az ország másik tíz egyetemi központjában. Azt követelték, hogy állítsák vissza a költségvetési támogatást a 2008-as szintre, emeljék meg a kollégiumok és étkezdék szubvencióját. Elmondásuk szerint a kétszáz lejt (14 ezer forint) alig meghaladó szociális ösztöndíj kollégiumi és étkezési költségeik felét sem fedezi.

Múlt szerdán a tanügyi szakszervezeti szövetség (FSLI) felhívására több ezer pedagógus tüntetett a román fővárosban. A tüntetők 50 százalékos béremelést követeltek a pályakezdőknek, és állást foglaltak a hazai össztermék hat százalékát kitevő költségvetési támogatás mellett.
Arra az esetre, ha a kormány nem tesz eleget követeléseiknek, a FSLI kilátásba helyezte, hogy általános pedagógussztrájkot tartanak a tavaszi európai parlamenti választások idején.

A román kormány csütörtöki ülésén fogadja el a 2014-es állami költségvetés tervezetét. A Mediafax hírügynökség értesülése szerint csak a pályakezdő tanári fizetés nő tíz százalékig terjedő mértékben, egyébként jövőre is a 2013. decemberi szinten maradnak a közalkalmazotti bérek Romániában.

Szerző

A brit trónörökös évi 100 millió fontot gyűjt jótékony célra

Publikálás dátuma
2013.11.13. 16:59
Károly herceget már útja előző állomásán, Indiában is felköszöntötték FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRIS JACKSON
Károly walesi herceg csütörtökön Srí Lankán ünnepli 65. születésnapját. Első alkalommal helyettesíti édesanyját, II. Erzsébetet a Nemzetközösség (Commonwealth) csúcstalálkozóján. A brit uralkodó 87 éves, tavaly emlékeztek meg trónra lépésének 60. évfordulójáról. A királynő jó egészségnek örvend, de egyre több feladatot átad legidősebb fiának, aki egész életében arra készült, hogy egy napon majd király lesz. 

Hálátlan szerep jutott a brit trónörökösnek, a mai nappal nyugdíjaskorba lép, de a helyzete nem változik. Parkolópályán várakozik, amíg be nem következik a szomorú esemény, ami után trónra léphet. II. Erzsébet apja, VI. György király korán halt meg, lányából 25 évesen lett uralkodó, unokájából pedig három évesen automatikusan trónörökös. Az már bizonyos, hogy Károly rekordot dönt, bármikor is kerüljön fejére a korona. Még Viktória legidősebb fiának sem tartott ilyen sokáig a "tanulóideje", jegyezte meg a minap a Daily Telegraph. (Viktória már királynő volt, amikor második gyermeke megszületett, Bertie 60 évesen, 1901-ben foglalhatta el a trónt, VII. Edward néven kilenc évig uralkodott.)

Sehol nem vésték kőbe, hogy melyek az elvárások a trónörökössel szemben, s így Károlynak is magának kellett kitalálnia, hogyan éli az életét, mi érdekli, mivel akar foglalkozni. Károlynak szomorú gyerekkora volt, a fiatal királynő kötelességtudóan a korona ügyeire figyelt, s ritkán mutatta ki gyerekei iránti érzelmeit. Apja, Fülöp herceg a kemény nevelés híve volt, Charles gyűlölte a rideg skót bennlakásos iskolát, Gordonstount, ahová egykor apja járt, s ahová őt is beíratta. Az egyetemen, a Cambridge-i Trinity College-ban antropológiát, régészetet és történelmet tanult, ő az első trónörökös, aki egyetemi diplomát szerzett. A jövendő uralkodó neveléséhez hozzátartozott a katonai szolgálat, Charles a királyi légierő pilótája lett, majd öt évig szolgált a haditengerészetnél, harci gépeket és helikoptert is vezetett, akárcsak mostanság a fia, Vilmos herceg.

"A világ legjobb partija" - sokáig így emlegették a walesi herceget, noha korántsem volt olyan jóvágású, felszabadult fiatalember, mint a saját fiai. Bőven akadtak azonban, akik boldogan vállalták volna mellette a királynéi szerepet. Egyik barátnője sem állt azonban olyan közel a szívéhez, mint Camilla Shand, aki azonban megértette, hogy nem felel meg a Buckingham Palota elvárásainak, s férjhez ment Andrew Parker Bowles-hoz. A "kiválasztott" végül a fiatal Diana Spencer lett (Károly korábban a nővérének is udvarolt). Károly és Diana kézfogóját 1981-ben az évszázad esküvőjeként emlegették. A walesi hercegi pár álomesküvője után menetrendszerűen megszületett a két fiúutód (brit mondás szerint: a trónörökös és a tartalék). Aztán pedig jött a csúf kiábrándulás. Diana hercegné a tévéképernyőn tette közzé, hogy "hárman voltunk ebben a házasságban". Az a bizonyos harmadik Charles régi lelki társa, Camilla volt.

A királyi szappanoperát mindenki lelkesen követte, a "médiaháborút" kétségkívül Diana nyerte. A "nép hercegnőjének" tragikus halála azután megrázta egész Nagy-Britanniát. Akkoriban Károly olyan népszerűtlenné vált, hogy még az is felvetődött, mondjon le a trónöröklés jogáról, erről II. Erzsébet hallani sem akart. Kemény munkába került, mire a közvélemény megenyhült. Camillával, Károly második feleségével is megbékültek - feltéve persze, ha hivatalosan nem lesz belőle királyné. Károly mindig is gondoskodó, jó apa volt, s első unokája, György herceg megszületése óta büszke nagyszülő.

"Károly hercegre csodálattal tekintenek, de gyakran igazságtalan képet festett róla a média" - nyilatkozta Mark Hedges, a Country Life (Vidéki Élet) című hetilap főszerkesztője. A trónörököst 65. születésnapja alkalmából meghívták, hogy az aktuális lapszámot szerkessze. A walesi herceget sokat gúnyolták például azért, mert már igen régóta az organikus kertészkedés híve, korát megelőzően kezdett ezzel foglalkozni, a nyolcvanas években, amikor még a biotermékek iránt nem volt érdeklődés. 1990-ben Duchy Originals márkanéven saját termékeit kezdte forgalmazni, a bevételeket jótékony célra fordítják (2010-ben 6 millió fontot jövedelmezett e vállalkozás).

A trónörököst mindig is foglalkoztatták a környezetvédelem problémái, harcol az esőerdők megmentéséért, személyesen is szerepet vállalt a globális felmelegedés elleni küzdelemben, még az Európai Parlamentben is beszédet mondott. Elég határozott véleménye van az építészetről, szívén viseli a lepusztult belsővárosok rehabilitálását. Hátrányos helyzetű fiatalokat oktatását támogatja. Tehetséges amatőr festő, jelentős művészetpártoló. Alapítványa - The Prince's Trust - 1976 óta fontos humanitárius szerepet vállal, évente több mint 100 millió fontot gyűjtenek össze különféle jótékony célokra. Charles már bejelentette, heti 110 fontos állami nyugdíját is jótékony célra ajánlja fel. Mivel a királyi családnak hivatalosan nincs beleszólása a politikába, időnként rossz néven veszik, hogy Károly a számára fontos ügyek mellett lobbizik. Királyként ezt már nem teheti majd meg. A walesi herceg irodája mindenesetre nemrégiben cáfolta, amit a Time magazin egy közeli barátra hivatkozva állított, hogy Károly szerint "börtön" lesz számára az uralkodás, mivel nem tudja majd bevégezni vállalt misszióit.

Néhány éve azt rebesgették, hogy Charles nem III. Károly, hanem inkább VII. György néven szeretne majd uralkodni. Egyik Károly sem volt népszerű király, I. Károlyt ráadásul lefejezték. A hivatalos utódlási tervekben a hírek szerint a névváltoztatás nem szerepel.

Szerző

A virtuális világ fogságában

Publikálás dátuma
2013.11.13. 16:46
A Twitter vezetői a siker pillanatában, a New York-i tőzsdenyitáskor: Dick Costolo, Jack Dorsey, Evan Williams és Biz Stone FOTÓ
Lassan, de biztosan veszik át a mobiltelefonokra írt üzenetküldő alkalmazások a hagyományos közösségi hálózatok szerepét. E programokat már százmilliók használják a világban. Szakértők szerint a Facebook esetleges visszaesését éppen az okozhatta, hogy Marc Zuckerberg találmánya túlnőtt önmagán.

Szinte lélegzetvisszafojtva várta a világ a Facebook tőzsdei megjelenését 2012 májusában. Akkor 38 dollárért dobták piacra Mark Zuckerberg találmányának papírjait. Az első órákban úgy látszott, a siker garantált, hiszen percekkel a bevezetést követően 45 dollárra szökött a tőzsdei árfolyam. Ezután azonban a papírok ára megindult lefelé a lejtőn. Napokkal a kibocsátás után már 26 százalékos mínuszban volt, s hónapokon keresztül 20 dollár közelében vergődött.

Idén júliusban kezdett magához térni a vártnál kedvezőbb negyedéves adatoknak köszönhetően. Augusztusban aztán a részvény ára elérte a kibocsátási árat. Szeptemberben pedig új csúcsot döntött, jegyzése az 50 dolláros "álomhatárt" is átlépte. A Facebook növekedésének oka elsősorban arra vezethető vissza, hogy mind többen térnek át a közösségi oldal okostelefonon való használatára, s számottevő pénz folyt be a mobilos hirdetésekből. A cég bevételének már 41 százaléka ezekből származik.

Míg 2012-ben egy hónapban 508 percen át böngészték a közösségi oldalt okostelefonnal, ez a szám az idei évben 914 percre nőtt. Számítógépen azonban már csak 351 perces az átlag. Szintén jó hír lehet Zuckerbergék számára, hogy a közösségi oldal aktív felhasználóinak száma nemrégiben elérte az 1,2 milliárdot, ami ötödével több, mint egy évvel korábban. A naponta belépők száma pedig megközelíti a 700 milliót.

A WhatsApp és társai

A Facebook ezen adatok alapján sikert sikerre halmoz. Az utóbbi hetekben azonban a közösségi oldal alapítóinak arcára fagyott a mosoly. A napi belépések számában csökkenés volt tapasztalható, s elsősorban az egyik legfontosabb célcsoport, a tinédzserek körében. Bár a tizenévesek tömegesen regisztráltak és regisztrálnak mind a mai napig a Facebookra, körükben ma már nem olyan népszerű az oldal, egyre kevesebbszer veszik igénybe különféle szolgáltatásait. A Facebook már nem igazán "trendi", inkább újfajta szoftvereket keresnek. Okostelefonokon futó alkalmazásokra térnek át, ezért egyre népszerűbb a WhatsApp, a WeChat, valamint a KakaoTalk. Ezek a programok már mindhárom népszerű okostelefonokra írt operációs rendszeren (Android, IPhone, Windows Phone) futnak.

Mi is áll a változás hátterében? A közösségi oldal hátránya, hogy az ismerősök, rokonok egy sor olyan információt osztanak meg az üzenőfalon, ami az adott felhasználót egyáltalán nem érdekli. A Facebookra már a szülők, sőt esetenként a nagyszülők is regisztráltak. Sok apuka, vagy anyuka éppen azért jelent meg a közösségi oldalon, hogy otthon nem túl közlékeny gyermekeit ellenőrizhesse. Mindez azt eredményezte, hogy jelentősen változtak az idősebbek internetezési szokásai, méghozzá a fiatalok hatására. Csakhogy ez a folyamat visszafelé is igaz: a fiatalok szokásai is változnak felmenőik miatt. Internetes kommunikációjuk túlnyomórészt az okostelefonokra helyeződik át, az ezeken elérhető alkalmazásokat használják, számítógépen már alig-alig lépnek be Facebook fiókjaikba.

A mobilokra írt alkalmazások a Facebook komoly vetélytársaivá válhatnak. 2009-ben jelent meg a WhatsApp alkalmazás, amely a mobilszolgáltatók rémálma lett. Eladdig ugyanis jelentős bevételeket könyvelhettek el a fiatalok által küldött SMS-üzenetekből. Ám az alkalmazás az adatforgalom révén lehetővé tette az üzenetküldést és -fogadást, így azok is használni tudták, akiknek internetes előfizetésük ugyan nem volt SIM kártyájukra, de telefonjuk csatlakozni tudott a WiFi hálózathoz. Ezt követően újabb hasonló alkalmazások jelentek meg. Mint a Guardian írta, a mobilszolgáltatók csak 2012-ben 23 milliárd dollárral kevesebbet zsebelhettek be az üzenetküldő alkalmazások elterjedése miatt.

Szélvészgyorsan terjednek a világban

Az alkalmazások olyan rohamtempóban terjednek, hogy fejlesztéseik révén sarokba szoríthatják a Facebookot. Pavel Dunov, az orosz Vk.com közösségi oldal alapítója szerint már közösségi oldalakról, s nem egyszerű mobiltelefonos szoftverekről van szó. A világban a WhatsAppnak már 350 millió aktív felhasználója van. Brazíliában a lakosság kilencven százaléka, Oroszországban pedig háromnegyede használja rendszeresen. Európában is ez a legnépszerűbb alkalmazás. Spanyolországban az okostelefonok több mint 95 százalékára telepítették, s a britek fele ezen keresztül kommunikál egymással. Leggyakoribb felhasználói a 25 év alattiak.

Az alkalmazás előnye, hogy a felhasználók barátaikkal csetelhetnek, s nem kapnak kéretlen üzeneteket félismerőseiktől, azoktól, akiket visszajelöltek a Facebookon, pedig valójában soha egyetlen mondatot sem váltottak velük. A WhatsApp révén azonnal megoszthatják a telefonjaikkal készített fényképeket, így nem is kell feltölteniük a számítógépre, hogy elküldhessék "műveiket". Sőt már amolyan walkie talkie-ként is használhatják, hiszen nemcsak szöveges, hanem hangüzeneteket is küldhetnek egymásnak.

Biztonságosabb az üzenetküldés

A fiatalok személyesebbnek tartják a mobiltelefonra írt üzenetküldő szolgáltatásokat, mint a hagyományos közösségi oldalakat. A mobileYouth intézet felmérése szerint a brit tinédzserek 78 százaléka ezen szoftverek révén beszélik meg egymással találkozóikat. Az üzenetküldés biztonságosabb is a mobilos szoftverek segítségével, hiszen nem láthat belőle semmit az osztályfőnök, a tanár, vagy a főnök a munkahelyen.

Világszerte már mintegy ötmillióan használják a Snapchatet. Olyan képfeltöltő alkalmazásról van szó, amely néhány másodperc után megsemmisíti a felvételt. Mi értelme van ennek? Sok fiatal intim pózban "népszerűsítteti" magát. A kaliforniai székhelyű fejlesztővállalat oly mértékben növekszik, hogy értékét már 2-4 milliárd dollárra becsülik.

Az üzenetküldő szoftverek elterjedését illetően jelentős regionális eltérések tapasztalhatóak. Dél-Koreában a KakaoTalk hódít, Kínában a WeChat, Japánban pedig a LINE. Ezek közül csak a LIVE már több mint 230 millió letöltéssel büszkélkedhet, a WeChatnek pedig körülbelül 200 millió felhasználója van. A hagyományos megosztásokon kívül internetes játékokra, zenék küldésére is alkalmazhatóak. Szinte minden olyan szolgáltatást tudnak, mint a Facebook.

A KakaoTalkot a dél-koreai mobiltelefonok 90 százalékára telepítették. Felhasználóik száz olyan játék közül választhatnak, amelyeket egymással is játszhatnak, természetesen az internet közvetítésével. A szofvterfejlesztő cég kiváló bevételt mondhat magáénak: csak a játékokból 311 millió dollárra tett szert az idei év első felében. Hasonló fejlődésen megy keresztül a Kanadában népszerű Kik, illetve az Egyesült Államokban elterjedt Tango alkalmazás is. Ez utóbbi a közelmúltban szövetkezett a Spotify zenemegosztó portállal, így a 60 millió felhasználó pillanatok alatt küldheti tovább kedvenc klipjeit. Két éve a Spotify még a Facebookkal kötött együttműködési megállapodást, de már sokkal nagyobb lehetőségeket lát a mobiltelefonos alkalmazásokban. A különböző régiókban elterjedt alkalmazások most azon mesterkednek, hogy más országok, földrészek felhasználóihoz is eljussanak. Ezért újabb és újabb fejlesztésekkel állnak elő. A fejlődésnek pedig, úgy tűnik, nemigen van határa.

Szakértők, szociológusok mindenesetre már évek óta figyelmeztetnek arra, hogy ez a trend azért veszélyes, mert a fiatalok közösségi élete mobiltelefonjaikra helyeződik át, így egyfajta virtuális világban élnek.

Sikeres, de még nem nyereséges a Twitter

A Facebook vetélytársai közül a legnagyobb jövőt alighanem a Twitternek jósolják. A 2006-ban megalapított mikroblogos cég múlt heti tőzsdei bemutatkozása sokkal simábban ment, mint a Facebooké, technikai zűrök nélkül. A Twitter óvatosan - 26 dolláron - állapította meg a bevezető árat, amely a New York-i tőzsdén már a kereskedés megindulásakor 45 dollár fölé ugrott. Néhány perc alatt több mint 11 millió TWTR jelzésű részvény kelt el, az első napot végül 44,90 dolláron zárták, a piac 31 milliárdon árazta be a cég értékét.

Ahogy minden tőzsdei bevezetésnél, most a Twitter alapítói zsebelhették be első milliárdjaikat. Evan Williams 2,65, Jack Dorsey 1,05 milliárdot. Biz Stone már nem tag, a részesedését így nem hozták nyilvánosságra, de 1,1 milliárdra teszik. Dick Costolo, aki jelenleg irányítja a céget, 345 milliót "ér". Eredetileg négyen indították el a céget, Dorsey volt az ötletadó, de legalább akkora szerepet játszott Noah Glass, ő találta ki egyebek mellett a "Twttr" nevet (a két magánhangzót később tették hozzá). Glasst azonban már régen kiszorították a vállalkozásból, így ő a hiányzó negyedik, a nagy vesztese a sikertörténetnek. A Twitter tőzsdére viteléhez időzítette a szerző, Nick Bilton, a New York Times újságírója a cégalapítás "sötét oldalát" bemutató, "Hatching Twitter" című könyv megjelenését.

A mikroblogos cég alapjaiban változtatta meg a közösségi kommunikációt. A Wired magazin szerint nem lehet azt mondani, hogy a Twitter alapítóinak szerencséjük volt, jókor voltak jó helyen. Valójában kulcsfontosságú döntéseket hoztak, amikor megalkották az oldalt. Célul tűzték ki, hogy a szolgáltatásuk legyen egyszerű, nem bonyolultabb, mint egy SMS elküldése. A nagy különbség a Facebook-kal szemben: a twitterezők nem csak saját barátaik, ismerőseik bejegyzéseit olvasgathatják viszonylag zárt körben, a Twitter honlapján bárkit, idegeneket is "követhetünk", s minket is "követhetnek".

Villámsebességgel vált népszerűvé a "csiripelés", politikusok, hírességek, cégek is rákaptak az egyszerű, ámde célravezető módszerre: az SMS-hez hasonlóan, mindössze 140 karakternyi szöveges üzenettel néhány másodperc alatt tömegeket érhetnek el, legyenek bárhol a világon. Twitterezik Barack Obama, Ferenc pápa és sokan mások. Ashton Kutcher volt az első szupersztár, aki 2009-ben egymillió követőt gyűjtött össze, jelenleg Katy Perry, Justin Bieber és Lady Gaga vezeti a Twitter toplistáját, az amerikai elnök 39 millió követővel a negyedik.

Mind többször fordul elő, hogy a Twitter a nagy hírügynökségeket is "lekörözi". Az első fotót a Hudson folyón landolt utasszállító gépről egy twitterező tette közzé, aki egy közeli kompon utazott. Balesetek, katasztrófák túlélői is gyakran twitter-üzenetben adnak hírt magukról. A bostoni rendőrség twitteren tette közzé, hogy elfogták a gyanúsítottat, aki a maratoni futás célegyenesében robbantott. A Facebook-hoz hasonlóan twitteren is mobilizálták az Arab Tavasz idején a tüntetőket.

Ma a Twitter a világ tíz leggyakrabban látogatott webhelye közé tartozik, már több mint 230 millió aktív használója van, s naponta 135 ezren iratkoznak fel. Naponta átlagosan 58 millió tweet-et küldenek, s 2,1 milliárd twitteres keresést hajtanak végre. Tavaly a cég jövedelme 198 százalékkal növekedett, meghaladta a 300 millió dollárt, idei várható bevételeit 650 millió dollárra teszik. A mikroblogos cégnek bőségesen vannak távlatai a terjeszkedésre. Bármennyire is meglepő, a Twitter egyelőre nem nyereséges, eddig egyetlen cent nettó profitot nem termelt, s beláthatólag 2015-ig nem is fog. Ezen úgy akarnak változtatni, hogy egyre több szponzorált "csiripelést" küldenek szét, jelentősen növelniük kell a hirdetések számát. A Twitter egyik fő gondja, hogyan termeljen bevételt az Egyesült Államokon kívülről - írta az AP. A mikroblogos cég 230 millió felhasználójának háromnegyede nem amerikai, ugyanakkor a cég bevételeinek csak 26 százaléka folyik be külföldről.

Bár idén a Twitter tőzsdére vitele volt a legnagyobb szenzáció a technológiai részvények piacán, maga a cég még csak "kisöccse" az internetes óriásoknak. A Facebook értékét 120 milliárd dollárra, az Amazonét 163 milliárdra becsülik, a Google 342 milliárd dolláros magasságban szárnyal. A Facebook már három éve nyereséges volt, amikor tavaly tőzsdére lépett, a Twitternek azonban az elkövetkező években még bizonyítania kell.