Új pártot alapítottak Kínában

Új kínai párt alapításáról értesült a Reuters hírügynökség két kínai forrásból. Az állítólag szerdán alapított párt Po Hszi-lajt, a korrupciós vádak alapján bebörtönzött volt kommunista párti vezetőt tartja "örökös elnökének".

A hír szombati nyilvánosságra hozatala egybeesik a Kínai Kommunista Párt (KKP) központi bizottságának a párt új reformprogramját megtárgyaló és elfogadó harmadik plenáris ülése nyitónapjával, a kínai belpolitika meghatározó eseményével.

Kínában az alkotmány elvben nem tiltja a pártalapítást, de annak kimondatlan feltétele, hogy elfogadja a KKP vezető szerepét. Az országban az új Kína megalakulás óta nyolc, úgynevezett demokratikus párt működik ezt az alaptételt magáénak vallva.
A Csi Hszian elnevezésű új párt neve nagyjából annyit tesz, "az alkotmány a legfőbb hatalom". Úgy tudni, november hatodikán jelentették be levélben a megalakulását a KKP-nak, a nyolc demokratikus pártnak, az országos népi gyűlésnek, vagyis a parlamentnek és a népi politikai tanácskozó testületnek, a kínai népfrontnak.

Vang Cseng, a párt egyik alapítója, egy pekingi székhelyű gazdasági szakmai továbbképző intézet docense arról tájékoztatott, hogy az új párt létrehozása törvényes, s örökös elnökükké az egykori veterán forradalmár, Mao Ce-tung volt harcostársa, Po Ji-po fiát, az elmúlt évtizedek legnagyobb belpolitikai botrányának főszereplőjét, a bukott csungkingi párttitkárt, Po Hszi-lajt választották. A 64 éves Pót elsősorban korrupciós vádak és hatalommal való visszaélés miatt jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték a múlt hónapban.

Po, aki Északkelet-Kínában több városi, illetve tartományi vezető posztot is betöltött, s a kereskedelmi miniszteri székben is ült, a párt 25 tagú politikai bizottságának tagja volt. A 32 milliós Csungking első embereként jelentős sikereket ért el a helyi gazdaságépítésben, a közbiztonság megteremtésében, s szociális intézkedései is igen népszerűek voltak. A csungkingi modell felépítésével közismerten a "baloldali értékek" megőrzése, a forradalmi dalok népszerűsítésével a "vörös kultúra" életben tartása mellett tette le voksát.

Ven Csia-pao kínai miniszterelnökként tavaly tavasszal a Pót és családját érintő botrány kapcsán a politikai reformok szükségességéről beszélt, mert - mint utalt rá - azok híján egy a kulturális forradalomhoz hasonló "történelmi tragédia" következhet be.
A újmaoistának címkézett Po Hszi-lajnak közismerten sok követője, híve volt, szimpatizánsai tüntettek perének színhelyén igazságos elbánást, méltányos igazságszolgáltatást követelve.

Az újonnan alakult párt, amelyről egyelőre nem tudni, hogy legális működtetése biztosított-e, levélben értesítette döntéséről a börtönben lévő Pót, s még nem tudni, hogy a kommunista pártból kizárt Po Hszi-laj elfogadta-e az "örökös elnök" címet. Azt még nem szivárogtatták ki, hogy a pártalapítók között kik vannak, illetve, hogy milyen a rétegződésük, mivel - az indoklás szerint - "politikailag érzékeny" kérdésről van szó.

Szerző

Meghiúsulhatnak az RMDSZ népszavazási kezdeményezései

Meghiúsulni látszanak azok a december nyolcadikára tervezett megyei népszavazások, amelyek által a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a székelyföldi és a partiumi gazdasági fejlesztési régió kialakítása melletti közakaratot szerette volna felmutatni három székelyföldi és három partiumi megyében.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az MTI-nek elismerte: a korábban bejelentett ütemtervet aligha sikerül tartani. Hozzátette, Hargita és Kovászna megyében a megyei önkormányzatok jövő héten határoznak a népszavazás kiírásáról, de tudomásuk szerint ezeket a határozatokat megtámadják a prefektusok. Maros, Szatmár, Szilágy és Bihar megye önkormányzatában nincs többsége az RMDSZ-nek. Az eddigi tárgyalások alapján pedig az körvonalazódik, hogy a román pártok képviselői nem fogják megszavazni a decemberi népszavazás kiírását.

Kelemen Hunor elmondta, Bihar, Szatmár és Szilágy megyében arról folytatnak párbeszédet a román pártok helyi képviselőivel, hogy elvi határozatot hozzanak a népszavazás kiírásáról, és csak akkor rögzítsék a népszavazás dátumát, amikor az országos politika szintjén is aktuálissá válik a régióátszervezés. "Ezzel azokon a helyi román politikai vezetőkön is segítenénk, akik a négyszemközti beszélgetéseken támogatják a törekvéseinket, de nem mernek szembemenni pártjaik központi vezetésével" - jelentette ki Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke a Kulturális Autonómiatanács ülésén elmondta, a régióátalakítás területén is sikerült felmutatni a magyar közakaratot, hiszen két hét alatt 170 ezer támogató aláírást sikerült összegyűjteni az érintett megyékben a népszavazási kezdeményezés támogatására.

Az RMDSZ szeptember 26-án kezdte gyűjteni az aláírásokat a december 8-ára tervezett megyei népszavazások kiírására. A székelyföldi Kovászna, Hargita és Maros megye lakosságától azt kérdeznék meg, akarják-e, hogy a három megye egyetlen fejlesztési régiót alkosson Marosvásárhely központtal. A partiumi Bihar, Szatmár és Szilágy megyében a kérdés a Nagyvárad központú régióra vonatkozna.

Maros és Szilágy megyében formai kifogásokat emelt a megyei önkormányzat jegyzője az aláírási ívekkel szemben. Bihar és Szatmár megyében pedig maga az RMDSZ mondott le arról, hogy polgári kezdeményezéssel tűzze az önkormányzat napirendjére a népszavazás ügyét. E két megyében ugyanis megkésett az aláírásgyűjtés.

Szerző

Meghiúsulhatnak az RMDSZ népszavazási kezdeményezései

Meghiúsulni látszanak azok a december nyolcadikára tervezett megyei népszavazások, amelyek által a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a székelyföldi és a partiumi gazdasági fejlesztési régió kialakítása melletti közakaratot szerette volna felmutatni három székelyföldi és három partiumi megyében.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az MTI-nek elismerte: a korábban bejelentett ütemtervet aligha sikerül tartani. Hozzátette, Hargita és Kovászna megyében a megyei önkormányzatok jövő héten határoznak a népszavazás kiírásáról, de tudomásuk szerint ezeket a határozatokat megtámadják a prefektusok. Maros, Szatmár, Szilágy és Bihar megye önkormányzatában nincs többsége az RMDSZ-nek. Az eddigi tárgyalások alapján pedig az körvonalazódik, hogy a román pártok képviselői nem fogják megszavazni a decemberi népszavazás kiírását.

Kelemen Hunor elmondta, Bihar, Szatmár és Szilágy megyében arról folytatnak párbeszédet a román pártok helyi képviselőivel, hogy elvi határozatot hozzanak a népszavazás kiírásáról, és csak akkor rögzítsék a népszavazás dátumát, amikor az országos politika szintjén is aktuálissá válik a régióátszervezés. "Ezzel azokon a helyi román politikai vezetőkön is segítenénk, akik a négyszemközti beszélgetéseken támogatják a törekvéseinket, de nem mernek szembemenni pártjaik központi vezetésével" - jelentette ki Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke a Kulturális Autonómiatanács ülésén elmondta, a régióátalakítás területén is sikerült felmutatni a magyar közakaratot, hiszen két hét alatt 170 ezer támogató aláírást sikerült összegyűjteni az érintett megyékben a népszavazási kezdeményezés támogatására.

Az RMDSZ szeptember 26-án kezdte gyűjteni az aláírásokat a december 8-ára tervezett megyei népszavazások kiírására. A székelyföldi Kovászna, Hargita és Maros megye lakosságától azt kérdeznék meg, akarják-e, hogy a három megye egyetlen fejlesztési régiót alkosson Marosvásárhely központtal. A partiumi Bihar, Szatmár és Szilágy megyében a kérdés a Nagyvárad központú régióra vonatkozna.

Maros és Szilágy megyében formai kifogásokat emelt a megyei önkormányzat jegyzője az aláírási ívekkel szemben. Bihar és Szatmár megyében pedig maga az RMDSZ mondott le arról, hogy polgári kezdeményezéssel tűzze az önkormányzat napirendjére a népszavazás ügyét. E két megyében ugyanis megkésett az aláírásgyűjtés.

Szerző