Előfizetés

Komoly reformokról dönt a Kínai Kommunista Párt

A gazdasági és társadalmi reformok eddig példátlan elmélyítését célzó négynapos tanácskozás kezdődött szombaton Pekingben a vezető kínai politikusok előzetes nyilatkozatai szerint. A reformokról a Kínai Kommunista Párt (KKP) központi bizottságának harmadik plenáris ülése hoz döntést.

Az átfogó reformirányt kijelölő párthatározat-tervezet napokon belül kötelező irányvonal lesz minden szinten a világ második gazdaságának irányítói számára. A politikai direktívák minden bizonnyal érintik majd a gazdaság strukturális rendjét, az irányítás intézményi hátterét, az állami vállalatok szerepét, a monopóliumokat, de szélesebb körben a jövedelemelosztást és vélhetően még a kötelező lakossági regisztrációs rendszert is.

A már több mint harminc éve zajló kínai reformfolyamat újraszabásával az előzetes nyilatkozatok szerint a szocialista piacgazdaság fejlesztésének felgyorsítását szeretnék elérni, és deklaráltan a demokrácia, a kulturális fejlődés, a társadalmi harmónia és a környezetvédelem megerősítését.Ami a rendszeresen emlegetett politikai reformokat illeti, ezen Kínában senki nem ért többpártrendszerű, nyugati típusú demokráciát; a fennálló politikai vezetésnek, a kommunista pártnak nem szándéka a hatalomból kivonulni, tehát bármilyen politikai (intézményi) reformra kerül is sor a belátható jövőben Kínában, az a KKP vezetésével fog megtörténni.

A KKP 1978 óta hagyományosan a pártkongresszusok nyomán hivatalba lépő központi bizottságok harmadik plénumát használja arra, hogy reformelképzeléseit párthatározatban rögzítse, aminek a végrehajtása azután hosszú évekre, évtizedekre nyúlik el. Teng Hsziao-ping néhai kínai vezető 35 éve hirdette meg a reform és nyitás politikáját, a gazdaság állami kézben tartásának, ellenőrzésének a lazítását. 1993-ban szintén az aktuális harmadik plénum volt az, ahol az úgynevezett szocialista piacgazdaságról döntöttek, s utat nyitottak a következő két évtized látványos növekedésének.

Megkezdődtek a megyei választások Szlovákiában

Megkezdődtek Szlovákiában, az ország történetében negyedik alkalommal a megyei választások.

A szavazók szombat reggel héttől este tízig 90 választókörzet csaknem hatezer szavazókörében adhatják le voksukat, nyolc szlovákiai megye 65 megyefőnökjelöltjének és közel 2600 megyei képviselőjelöltjének valamelyikére.
A választás előkészületei menetrend szerint zajlottak, s a kétnapos kampánycsend megsértésére vonatkozó bejelentést sem kapott a központi választási bizottság (ÚVK) a választások előestéjéig - tájékoztatta az MTI-t Nyilfa Péter, az ÚVK tagja. Elmondta: a voksolás első részeredményei már nem sokkal a szavazókörök bezárását követően, este tíz óra után ismertek lesznek, a nem hivatalos végeredmény pedig vasárnap hajnalra várható.

Bár a megyei választásokat megelőzően a felvidéki magyar választók szavazataira számító két párt, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd szlovák-magyar párt több hónapig tárgyalt az együttműködés lehetőségeiről, a két alakulat végül mégis túlnyomó többségében külön listákon indította jelöltjeit. Az MKP és a Most-Híd a magyarok által is lakott öt szlovákiai megye közül háromban - a nagyszombati, a nyitrai és a kassai megyékben - különálló listákat indított.

A besztercebányai megyében, ahol számbelileg a legtöbb magyar él, úgy állítottak külön-külön listát, hogy a két névsor együttes létszáma lesz pontosan annyi, amennyi egy teljes listán szerepelhet. A pozsonyi megyében a két párt egy széleskörű jobboldali koalíció keretében indított jelölteket.

A megyei választásokon két magyar megyefőnök-jelölt is indul, Berényi József, az MKP elnöke és Nagy József, a Most-Híd képviselője személyében. Mindketten ugyanabban a nagyszombati megyében pályáznak, amelynek része a tömbmagyar régiónak számító Csallóköz és Mátyusföld is. A nagyszombati megyében rajtuk kívül még három további jelölt is indul, köztük a legesélyesebbnek tartott jelenlegi megyefőnök, Tibor Mikus. A szlovákiai megyei választások történetében ugyan már többször is indult magyar jelölt egy-egy megyefőnöki poszt megszerzéséért, arra azonban még nem volt példa, hogy sikerült volna nyernie.

A legutóbbi szlovákiai megyei választásokon az akkori és egyben jelenlegi kormánypárt, a Robert Fico vezette baloldali Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) érte el a legjobb eredményt. A legutóbbi felmérések azt mutatják, hogy a kormánypárt ismét hasonló eredményre számíthat.

Annak ellenére, hogy Szlovákiában a megyei közigazgatás szintjén évente átlagban több mint egymilliárd euróról határoznak és itt születik döntés egyebek mellett a középfokú oktatási intézmények, illetve a kórházak jelentős részének finanszírozásáról is, a megyei választások iránti lakossági érdeklődés alacsony, a választói részvétel legutóbb nem érte el a húsz százalékot sem.

Iráni atomprogram - Obama konzultált Netanjahuval

 Barack Obama amerikai elnök felhívta Benjámin Netanjahut, hogy Iránról, valamint azokról a folyamatban lévő erőfeszítésekről folytasson eszmecserét vele, amelyek az iráni nukleáris programmal kapcsolatos aggodalmak békés megoldását célozzák - közölte a Fehér Ház.

Obama tájékoztatta az izraeli kormányfőt a Genfben folyó tárgyalásokról és hangsúlyozta erős elkötelezettségét amellett, hogy megakadályozzák Irán nukleáris fegyverhez jutását. A közleményt szerint éppen ez a célja a Hatok csoportja (az EBSZ BT öt állandó tagja és Németország) valamint Irán között folyó tárgyalásoknak.

Az amerikai elnök és az izraeli miniszterelnök megállapodott, hogy a téma ügyében továbbra is kapcsolatban maradnak.
Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője a nap folyamán korábban kijelentette: korai volt az iráni atomprogramról szóló megállapodás izraeli bírálata, mert ilyen egyezség egyelőre nem jött létre Genfben.

Az amerikai elnöki hivatal szóvivője Netanjahunak a péntek reggeli, a tel-avivi repülőtéren John Kerry amerikai külügyminiszterrel tartott megbeszélésén tett kijelentésére reagált. Eszerint Izrael teljes mértékben elutasítja a Hatok csoportja valamint Irán között formálódó egyezményt és mindent megtesz önvédelme érdekében.

Kerry a Netanjahuval négyszemközt folytatott megbeszélése után előre nem tervezett látogatásra Genfbe érkezett. Ugyancsak ott tartózkodik William Hague brit, Laurent Fabius francia és Guido Westerwelle német külügyminiszter és szombaton oda utazik Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője is. Nyugati diplomáciai források még meg nem erősített értesülése szerint a svájci városba tart egy kínai külügyminiszter-helyettes is.

Péntek este Kerry és Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője háromoldalú találkozót folytatott Mohammad Dzsavád Zarif iráni külügyminiszterrel.