Előfizetés

Társasági adó és illeték változás várható januártól

Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatban a társasági adót és az illetékeket érintő módosítások is vannak, a legfontosabb változásokat a PwC hírlevelében foglalta össze.

 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényt illetően bejelentett részesedések esetén a minimális részesedésszerzés mértéke a nemzetközi gyakorlatot követve 30-ról 10 százalékra változik, míg a bejelentésre nyitva álló jogvesztő határidő 75 napra emelkedik. 

A törvényjavaslat (a mikrogazdálkodókat érintő kisebb eltéréssel) átveszi a számviteli törvény által meghatározott nem jelentős összegű hiba fogalmát. A nem jelentős összegű hiba adóhatását a hiba feltárásának adóévében kell figyelembe venni, így szükségtelenné válnak és kikerülnek a törvény szövegéből az önellenőrzéshez kapcsolódó adóalapot módosító tételek. 

 A saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségével nemcsak az adózó, hanem kapcsolt vállalkozása is (természetesen megosztva) csökkentheti az adózás előtti eredményét. A csökkentő tétel alkalmazására akkor lesz lehetőség, ha a kapcsolt vállalkozás által végzett kutatás-fejlesztési tevékenység kapcsolódik mind az adózó, mind a kapcsolt vállalkozás bevételszerző tevékenységéhez, valamint a kapcsolt vállalkozás nyilatkozik a kutatásfejlesztési tevékenység közvetlen költségéről, illetve ebből az adózó által érvényesíthető összegről. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért a felek egyetemlegesen felelnek, valamint a társasági adóbevallásban mindkét fél adatszolgáltatásra köteles. 

Az ingatlannal rendelkező vállalkozások meghatározásához a beszámolóban kimutatott eszközök/ingatlanok arányának kiszámítása a piaci értékek helyett 2014. január 1-jétől a könyv szerinti értékek alapján történik. A törvényjavaslat a telephely definíciót kiegészíti, és nevesíti az ingatlanok értékesítését. 
A kis- és középvállalkozásnak minősülő adózók tárgyi eszköz beruházáshoz igénybe vett hitelek kamata utáni adókedvezmény a 2013. december 31. után felvett hitelek tekintetében a korábbi 40-ről – a de minimis szabályokra is figyelemmel - 60 százalékra bővül. 

Az illetékeket érintő jelentős változás, hogy újraszabályozzák a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát. 2014-től a minősítés szempontjából irreleváns a megszerzett társaság főtevékenysége, ehelyett a társaság beszámolójában kimutatott (pénzeszközök és pénzkövetelések nélküli) eszközök és az ingatlanok aránya lesz a mérvadó.

A gazdálkodó szervezetek közötti követeléselengedés és tartozásátvállalás illetékmentessége külföldi vagyonszerző fél esetén 2014-től feltételekhez kötött. A mentesség akkor érvényesíthető, ha a külföldi vagyonszerző bejegyzés szerinti országában a társasági adónak megfelelő adó összege legalább 10 százalék, és a részesedések értékesítését terhelő adó is eléri a 10 százalékot. 

A javaslat számos ponton módosítja a jelenleg hatályos szabályozást. Az ajándékozási illetékmentességet kiterjeszti a házastársakra, illetékmentessé válik az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, a csődegyezség keretében és a felszámolási eljárásban a követelés elengedése, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés - ismerteti a hírlevél.

Fidesz: az alaptörvénybe is foglalható a rezsicsökkentés

A rezsidíjak csökkentése megvédhető azzal, hogy kizárólag nonprofit cégek végezhetik a közműszolgáltatásokat, de akár az alaptörvénybe is foglalható a rezsicsökkentés védelme - mondta Cseresnyés Péter, a Fidesz nagykanizsai országgyűlési képviselője csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Cseresnyés Péter - aki egyben a város polgármestere is - úgy fogalmazott: miután a rezsidíjak csökkentésének komoly ellenzői voltak, a kormánypárt és frakciója további lépésekre is kész.

 A rezsidíjak csökkentésének védelmét oly módon is törvénybe lehet foglalni, hogy közműszolgáltatásokat kizárólag nonprofit cégek végezhetnek, "és ezt akár egy alkotmányos biztosítással is hajlandók vagyunk megtámogatni" - közölte a politikus.

Cseresnyés Péter felidézte, hogy a gáz, a távhő és az áram árának januári, majd a víz- és csatornadíj, a szippantott szennyvíz, a PB-gáz és a szemétdíj júliusi 10 százalékos díjcsökkentése után november 1-jétől további 11,1 százalékkal mérséklődött a gáz, a távhő és az áram díja. Ez egy átlagcsalád esetében évente mintegy 100 ezer forint megtakarítást jelent, ami a 200 ezer forintos havi átlagbérhez képest mintegy négyszázalékos reálbér-növekedésnek felel meg.

Kitért arra is: akik azt kifogásolják, hogy a versenypiacot és a diszkriminációmentességet sértve a vállalatoknak nem csökkent a rezsidíjuk, a közszolgáltatást nyújtó cégek extraprofitját védik. Kár nem érheti a rezsicsökkentés miatt a magyarországi vállalatokat, legfeljebb azokat "a nyugati tulajdonban lévő cégeket", amelyek eddig a hasznukat nem itt használták fel, nem itt fektették be, hanem extraprofitként kivitték az országból.

 Arra az újságírói kérdésre, hogy egyes vélemények szerint a megtakarítás nem marad a családoknál, mert a tranzakciós és egyéb adókkal a kormányzat többszörösen visszaveszi az állampolgároktól, Cseresnyés Péter azt válaszolta: a rezsicsökkentést és a banki költségeket nem szabad összekeverni. Utalt rá: a parlament nemrég fogadta el, hogy havonta két alkalommal 150 ezer forintig mindenki ingyen vehet fel pénzt a számlájáról. 

A bankok működésében is "megpróbálunk megfelelő irányt mutatni, hogy hogyan kell ezt tisztességesen csinálni" - jegyezte meg. Hozzátette, hogy piaci verseny indul majd az ügyfelekért, és eddig sem minden bank terhelte rájuk a többletköltségeket.

Öt százalékra csökken az élősertés és a félsertés áfája január 1-jétől

Az élő- és a félsertés általános forgalmi adója 5 százalékra csökken 2014. január 1-jétől a jelenlegi 27 százalékról - jelentette be a kormány szerdai döntését Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter csütörtökön.   

Jelezte azt is: az élelmiszergazdaság más területein  tovább folyik a munka az áfacsökkentés érdekében.
A miniszter elmondta: az áfacsökkentés hozzájárul a gazdaság fehérítéséhez, az érintett vállalkozások versenyképességének növeléséhez. Hozzátette: a mostani döntés az élelmiszerek áfacsökkentésének első lépése, és nem tartotta kizártnak, hogy jövőre további mérséklések lehetnek.

 A lépés összhangban van a sertésstratégiával, az intézkedéssel a magyar termelőket és feldolgozókat kívánják segíteni - mondta.

Hangsúlyozta, hogy az áfacsökkentés fehéríti az ágazatot, egyenletesebben oszlik el ugyanis az adóteher az ágazati szereplők között. Az importálók előnyeit a lépés visszaveti, hiszen hasonló vagy azonos feltételekkel a magyar sertés versenyképes - mondta Fazekas Sándor.

A miniszter szerint az áfacsökkentés hatása megjelenik majd a belföldi fogyasztás emelkedésében is, és ármérséklő hatást is várnak attól, mivel a vágóhidak számára is alacsonyabb lesz az általános forgalmi adó. Így az intézkedés a termelők és a feldolgozók likviditását is pozitívan befolyásolja - mondta Fazekas Sándor. 
Hozzáfűzte, hogy az élelmiszergazdaság más területein tovább folyik a munka az áfa mérséklése érdekében.
Kérdésre a tárcavezető azt mondta: arra lehet számítani, hogy a mostani áfacsökkentés hatása megjelenik majd az árakban is.

Az MTI költségvetési kiesést firtató kérdésére Fazekas Sándor azt közölte, hogy ez mintegy 10 milliárd forintos tételt jelent, de ezt kompenzálja az ágazat fehéredése. Most ugyanis az ágazatban a feketegazdaság becsült aránya 20-40 százalék közötti. Így a fehéredés miatt az állam adóbevételei hasonló, vagy közel azonos szinten lesznek mint korábban.
Fazekas Sándor bízik abban, hogy a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja támogatja a kormány döntését az áfamérséklésről.