Előfizetés

Visegrádi kapcsolatok az energetikában

Az energetikai együttműködést erősítendő közös nyilatkozatot írt alá tegnap a cseh, a szlovák, a lengyel és a magyar energetikai szabályozó hatóság elnöke a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) székházában.

A visegrádi együttműködés országainak a célja, hogy a régió államai az energiaszabályozás terén szorosabbra fűzzék kapcsolataikat, és közös erőfeszítéseket tegyenek az Európai Unió 3. energiacsomagjában foglalt célok és rendelkezések hatékony megvalósítása érdekében.

Dorkota Lajos, a MEKH elnöke kifejtette, hogy az európai uniós integráció megvalósításának elengedhetetlen feltétele az infrastrukturális fejlesztés, az észak-déli energiaszállító hálózatok megépítése és a piaci szabályozás összehangolása.

A találkozón a vezetők megállapodtak, hogy a piacintegrációra és ellátásbiztonságra vonatkozó egyes kérdésekben közös stratégiát dolgoznak ki, és közös projekteket indítanak.

Az együttműködés fontos lépéseként a visegrádi négyek energetikai szabályozóhatóságai az elnökök részvételével rendszeresen ülésező állandó fórumot hoznak létre, amely lehetőséget teremt a tapasztalatcserére, és az integrációs folyamatokkal kapcsolatos tevékenységek összehangolására.

Dorkota Lajos nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálatára hivatkozva elmondta, hogy a visegrádi régióban a lakosok rezsiterhei nagyon magasak.

Éppen ezért az egyik legfontosabb közös célnak és feladatnak a végfelhasználói energiaárak megfizethetővé tételét nevezte, ennek érdekében hazánk már komoly lépéseket tett.

A januári tíz százalékos rezsicsökkentés éves szinten a villamosenergia-fogyasztás esetén csaknem 50 milliárd forintos, a földgázfogyasztás esetén körülbelül 45,3 milliárd forintos megtakarítást eredményez a lakossági fogyasztók számára.

Az árcsökkentés második, november 1-jei intézkedései éves szinten  ugyancsak hozzávetőleg 50 milliárd forint megtakarítást eredményeznek a lakosság villamosenergia-felhasználásában, és 45,3 milliárd forint megtakarítást a földgázfogyasztásban – mondta.

Körmendi takarék: folyik a vizsgálódás

Népszava-információ
Publikálás dátuma
2013.11.07. 06:20
Fotó: Tóth Gergő
Mióta megkezdték a vizsgálódást a kirendelt felügyeleti biztosok a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezetnél, az ügyfélforgalom zavartalanul folyik. A vezetőségnek a pénzintézet honlapján megjelent közleménye szerint a jegybank intézkedése a szokásos üzletmenetet bizonyos jövőbeli kötelezettségek vállalása kivételével nem befolyásolja.

A korlátozás a takarékszövetkezet által vállalható kockázatok mértékére vonatkozik. A Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet nem tagja a nemrég létrejött Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ). Ez azért lényeges, mert az SZHISZ integrálta a korábban működő intézményvédelmi alapokat.

Ha a körmendiek is tagok lennének, akkor az SZHISZ helytállására számíthatnának. Az SZHISZ a szövetkezetek biztonságos működésére szabályzatokat alkot, és ellenőrzi is azok betartását, szavatoló tőkét is szolgáltat az integráció tagjainak.

Amennyiben a minimális tőkeellátottság nincs meg, akkor az SZHISZ tőkeemeléssel stabilizálja a működést. Mindezt a körmendi takaréknak saját erőből kell megvalósítania.

A felügyeleti biztosok kirendelésének oka nem ismert ugyan, ám érdemes emlékeztetni arra, hogy a Privátkopó.hu internetes portál korábban beszámolt arról, hogy 2011-ben a pénzintézet egy olyan „ígérvényt” fogadott el egy hitel megtérülésének egyik biztosítékaként, amely vagy teljesül, vagy nem. (Nem teljesült.)

Ugyanott olvasható egy 2012. novemberi "engedményezési szerződésről" szóló beszámoló is, amelynek jogszerűségét a Privátkopó megkérdőjelezte. Az, hogy a furcsa hitelügylet és a kölcsönkövetelés engedményezése okozhatott-e kárt a szövetkezet tagjainak, betéteseinek, banktitok tárgyát képezi.

A körmendi takarék helyzetét stabilnak érezheti, hiszen októberben új fiókot nyitott Budapesten. Ugyanakkor csak részsikert ért el a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet a Pécsi Törvényszéken a takarékok államosítása miatt indított perében.

Nem kizárt, hogy a per okafogyottá válik - számolt be a nol.hu. A oer tárgya, hogy jogszerű volt-e a takarékszövetkezeti szféra államosítása.

A júliusban kihirdetett integrációs törvénnyel a parlament arra kényszerítette a takarékszövetkezeteket, hogy alapszabályuk módosításával adják át az államnak közös pénzintézetük, a Takarékbank irányítását.

Eközben a Takarékbank olyan jogosítványt kapott, amivel irányítani tudja gazdáit, a takarékszövetkezeteket. A bólyi szövetkezet hat tulajdonosa által kezdeményezett per szerdán startolt.

A bólyiak azt akarták elérni, hogy a törvényszék kérjen állásfoglalást az Alkotmánybíróságtól, s azt követően hozza meg ítéletét. A szövetkezet számára félő, hogy mire az AB dönt, addigra az állam visszafordíthatatlan folyamatokat indít el a takarékok életében.

Körmendi takarék: folyik a vizsgálódás

Népszava-információ
Publikálás dátuma
2013.11.07. 06:20
Fotó: Tóth Gergő
Mióta megkezdték a vizsgálódást a kirendelt felügyeleti biztosok a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezetnél, az ügyfélforgalom zavartalanul folyik. A vezetőségnek a pénzintézet honlapján megjelent közleménye szerint a jegybank intézkedése a szokásos üzletmenetet bizonyos jövőbeli kötelezettségek vállalása kivételével nem befolyásolja.

A korlátozás a takarékszövetkezet által vállalható kockázatok mértékére vonatkozik. A Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet nem tagja a nemrég létrejött Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ). Ez azért lényeges, mert az SZHISZ integrálta a korábban működő intézményvédelmi alapokat.

Ha a körmendiek is tagok lennének, akkor az SZHISZ helytállására számíthatnának. Az SZHISZ a szövetkezetek biztonságos működésére szabályzatokat alkot, és ellenőrzi is azok betartását, szavatoló tőkét is szolgáltat az integráció tagjainak.

Amennyiben a minimális tőkeellátottság nincs meg, akkor az SZHISZ tőkeemeléssel stabilizálja a működést. Mindezt a körmendi takaréknak saját erőből kell megvalósítania.

A felügyeleti biztosok kirendelésének oka nem ismert ugyan, ám érdemes emlékeztetni arra, hogy a Privátkopó.hu internetes portál korábban beszámolt arról, hogy 2011-ben a pénzintézet egy olyan „ígérvényt” fogadott el egy hitel megtérülésének egyik biztosítékaként, amely vagy teljesül, vagy nem. (Nem teljesült.)

Ugyanott olvasható egy 2012. novemberi "engedményezési szerződésről" szóló beszámoló is, amelynek jogszerűségét a Privátkopó megkérdőjelezte. Az, hogy a furcsa hitelügylet és a kölcsönkövetelés engedményezése okozhatott-e kárt a szövetkezet tagjainak, betéteseinek, banktitok tárgyát képezi.

A körmendi takarék helyzetét stabilnak érezheti, hiszen októberben új fiókot nyitott Budapesten. Ugyanakkor csak részsikert ért el a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet a Pécsi Törvényszéken a takarékok államosítása miatt indított perében.

Nem kizárt, hogy a per okafogyottá válik - számolt be a nol.hu. A oer tárgya, hogy jogszerű volt-e a takarékszövetkezeti szféra államosítása.

A júliusban kihirdetett integrációs törvénnyel a parlament arra kényszerítette a takarékszövetkezeteket, hogy alapszabályuk módosításával adják át az államnak közös pénzintézetük, a Takarékbank irányítását.

Eközben a Takarékbank olyan jogosítványt kapott, amivel irányítani tudja gazdáit, a takarékszövetkezeteket. A bólyi szövetkezet hat tulajdonosa által kezdeményezett per szerdán startolt.

A bólyiak azt akarták elérni, hogy a törvényszék kérjen állásfoglalást az Alkotmánybíróságtól, s azt követően hozza meg ítéletét. A szövetkezet számára félő, hogy mire az AB dönt, addigra az állam visszafordíthatatlan folyamatokat indít el a takarékok életében.