Előfizetés

Pénteken temetik a hősi halált halt tűzoltót

Katonai tiszteletadás mellett pénteken a Dorogi Városi Temetőben helyezik örök nyugalomra Kövecs Gergő tűzoltót, aki november 1-én mentés közben halálos balesetet szenvedett a Rám-szakadékban - közölte a honlapján szerdán az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság (OKF).

A temetés időpontjában, vagyis délután egy órakor az ország valamennyi hivatásos tűzoltó parancsnokságán megemlékeznek elhunyt bajtársukról a szolgálatban lévő tűzoltók: a laktanya elé kiállnak a járművek és megszólalnak a szirénák.

Kövecs Gergőt az OKF főigazgatójának javaslatára a szolgálatteljesítés során tanúsított kimagasló bátorsága, kiemelkedő helytállása elismeréseként hősi halottá nyilvánította és posztumusz hadnaggyá léptette elő a belügyminiszter - emlékeztetnek.

A főigazgatóság felidézte, hogy Kövecs Gergő múlt héten pénteken halt hősi halált, amikor egységével kirándulók segítségére sietett. A Rám-szakadékban hárman kerültek bajba, az Esztergomban szolgáló tűzoltó éppen kikötési pontot keresett mentőkötele számára, amikor megcsúszott és a mélybe zuhant.    A belső vizsgálat megállapította, hogy a tűzoltó nem követett el szakmai hibát.

A posztumusz hadnagy 1981. április 2-án született Esztergomban. Sorkatonai idejét polgári szolgálatot vállalva az Esztergomi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságon töltötte, majd a tűzoltói szakmát választotta hivatásául.

Orbáni jövő: 2014-ben is a túlélésért küzd a háztartások többsége

Publikálás dátuma
2013.11.06. 12:04
Fotó: Thinkstock
A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) 2013. III. negyedévében 0,95 – azaz az előző negyedévi (1,11) nagyon enyhe optimizmus elmúlt, és most újra az év elejei kedvezőtlenebb helyzetet jelzi. Érezhetően pesszimistán ítélhető mega monetáris folyamatoknál tapasztalható helyzet, de a háztartások gazdálkodásánál sem látható alapvető fordulatra utaló jel. A vállalati gazdálkodás tartós fejlődése és gyors kibontakozása sem valószínűsíthető.

A GFI eltérően a 2013. második negyedévi enyhén optimistaszintje után most újra a gazdaság stagnálását jelzi. Bár egyértelmű, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a válság ötödik évének végén összességében már enyhén bővülhet is, de ez a fejlődés változatlanul bizonytalan. 

Ugyanis a szükséges mértékű felhalmozás elmaradása gátat szab a jövő évi intenzívebb bővülés lehetőségeinek. Az enyhe növekedést az infrastrukturális területeken folyó állami beruházások eredményezik, azaz még nincs igazi termelő beruházás. A fiskális területen – az államháztartási hiánynál elért – egyértelmű eredmény is gátolja a kibontakozás lehetőségeit, és újabb veszélyt jelenthet a 3 százalékos hiánymérték betartásának komoly nehézsége - ezt jelzi, hogy elmaradt az államadósság tervezett erőteljes csökkentése is. A GDP 2012. évi erőteljes visszaesése, az ipari termelés lelassulása, a foglalkoztatási folyamatok zavarai, a fogyasztás további szűkülése után még most, 2013. harmadik negyedévében sem jelez az index a jövő évre egy erőteljes kibontakozást, csupán az alacsony bázishatásból eredő növekedést.

A GFI pénzügyi mutatói a gazdaság helyzetében bekövetkező változtatások miatt – így a kormányzati hiány gazdaságot fékező, erőszakos leszorítása, az MNB alapkamat folyamatos és gyors csökkentése, a pénzügyi folyamatok és a bankrendszer jelentős mértékű túladóztatása – nehézségeket jeleznek. Az áfa-befizetésektervezettől történő elmaradása, és elsősorban a tőkebefektetések jelentős visszaesése, sőt elmaradása, a profitkivonás egyértelmű gyorsulása további bizalomvesztést mutat. 
A vállalati szektor banki hitelállománya 2009-től minden negyedévben zsugorodik. A vállalati és a háztartási szegmens hitelezési folyamatainak továbbra is gátat szabnak a szigorú kondíciók.


2013 második negyedévében – már az MNB program hatására – a rövid távú hitelekben néhány milliárd forintos növekedés indult. A kedvezőbb kamatfeltételek azonban csak a vállalatok egy szűk körének jelentenek segítséget. A hitelkínálati korlátokat a jegybank Növekedési Hitelprogramja oldani fogja a kkv-szektorban, aminek pozitív hatása a harmadik-negyedik negyedévben már várható.

A háztartások helyzetét az elmúlt három évben a lakossági terheket növelő intézkedések, a rossz gazdálkodási folyamatok egyre jobban nehezítették. A GFI mutatóinak jelenlegi szintje szerint további visszaesés azonban nem várható, a háztartások több szigorítást talán már nem is tudnának menedzselni saját gazdálkodásukban, hiszen nagyobb részük már ténylegesen a fennmaradásukért küzd. A foglalkoztatottságban, a jövedelmi helyzetben 2013-ban stagnálás, 2014-től talán kis javulás várható és a fogyasztás is bővülhet kissé.

Kedvezőtlen azonban, hogy a háztartások vagyoni helyzetében nincs javulás, a lakossági megtakarítások állománya tovább szűkül. Bár a hitel-felvételi kényszer erősödik, a banki hitelnyújtáshoz még forrás megléte esetén sem lesz meg a hitelképesség megfelelő szintje. A reálkereset változásában nincs érezhető, számottevő javulás, a csekély eredményt is csupán a fogyasztói áralakulás hozta. 

A vállalkozói szféra gazdálkodásának egyetlen indikátora sem javul megnyugtatóan, annak ellenére, hogy a bizalmi indexek enyhén kedvezőbbé válnak. A német üzleti bizalmi index az év folyamán kisebb ingadozással ugyan, de enyhén emelkedik és a magyar KKV szektor bizalmi indexe is a harmadik negyedévtől kissé javult.Maradt azonban az egyértelműen kedvezőtlen környezet, az ipari termelés nem képes bővülni, a közvetlen tőkebefektetések teljesen visszaestek, sőt jelentősen nő a profitkivonás, és a termelő beruházások változatlanul elmaradnak. Sajátos módon 2013 elejétől a korábbi évekhez képest nőni kezdett a nem banki nettó külföldi finanszírozás, ezen forrásokat azonban csak a vállalatok szűk köre tudja igénybe venni, így nem is jelenti a gazdaság hitelkorlátjainak enyhülését. A vállalkozói szféra várja, hogy a kormányzat a vállalati hitelezés jelentős fejlesztésére tett ígéretét beváltsa és ezzel szélesedhessenek a várt növekedés esélyei.

Kétmilliárd dollár értékű kötvényt bocsát ki a kormány év végéig

Nagyjából kétmilliárd dollár értékű lesz az a kötvénykibocsátás, amelyet a magyar állam az év végéig szeretne végrehajtani - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Bloomberg hírügynökségnek adott, kedden megjelent interjúban.

"A februári kötvénykibocsátáskor az volt a kormány szándéka, hogy 2 milliárd dollár bevételre tegyen szert, és nagyjából ez az az összeg, amelyre számítani lehet az év hátralevő részében végrehajtandó kötvénykibocsátáskor is" - idézte a tárcavezetőt a gazdasági hírügynökség.

    A magyar állam 2013 februárjában 3,25 milliárd dollár névértékű öt- és tízéves kötvény sikeres kibocsátásával tért vissza a nemzetközi tőkepiacra 21 hónap után.
    "A dollárpiac a leginkább likvid, és nagyon kedvező volt a visszajelzés" a februári kibocsátás után - fűzte hozzá Varga Mihály.
    A Morgan Stanley bankcsoport azt írta szeptemberi elemzésében: az amerikai szövetségi jegybankrendszer (Fed) váratlan döntése - a havi 85 milliárd dolláros gazdaságélénkítő program változatlanul hagyása - teremtette kedvező környezetben az alkalmat kihasználva Magyarország visszatérhetne az elsődleges tőkepiacra, és az év végéig 1,5-2,5 milliárd dollár értékben bocsáthatna ki kötvényt.

    Magyarország szeptember 17-én ötmilliárd dollárig terjedő dollárkötvény-kibocsátási szándékot jelentett be az amerikai értékpapír-felügyeletnél (SEC). 
    A kelet-európai országok sorban térnek vissza a nemzetközi tőkepiacra - jegyezte meg a Bloomberg.

    Románia szeptemberben bocsátott ki 1,5 milliárd euró értékben hét évre szóló eurókötvényt 4,769 százalékos hozammal. Lengyelország októberben bocsátott ki hatéves, 700 millió euró értékű eurókötvényt, mindössze 1,759 százalékos hozammal. Nem megerősített hírek szerint devizakötvény-kibocsátására készül Szerbia, és ezt fontolgatja Horvátország is.

    A Bloomberg felidézi: Magyarország augusztusban - a lejáratnál előbb - visszafizette a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben még fennálló tartozását. A Standard and Poor,s hitelminősítő október végén megerősítette a befektetési szint alatt két fokozattal lévő, BB szintű magyar államadós-besorolást. A magyar CDS-felár - az államcsőd esetére kötött biztosítási csereügyletek (credit default swap, CDS) középárfolyama - kedden 263 bázispont volt. A lengyel CDS-árazás 87, a román 184 bázisponton állt, Horvátországé 336 ponton. Minél alacsonyabb ez az érték, annál kisebb az államcsőd kockázata az adott ország esetében.

    Varga Mihály megjegyezte: az Európai Bizottság kedden közölt előrejelzése - miszerint a magyar gazdaság az idén 0,7 százalékkal, jövőre 1,5 százalékkal növekszik, és az államháztartási hiány nem fogja meghaladni a 3 százalékot - növelheti a befektetői bizalmat.

    A miniszter a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban megismételte: nem lesz szükség pótlólagos kormányzati intézkedésekre ahhoz, hogy tartani lehessen a hiánycélt 2014-ben, az országgyűlési választások évében.