A meztelen igazság a kishantosi gazdaságról

Publikálás dátuma
2013.11.02. 06:22
Fotó: Bielik István/Népszava
Október 31-én lejárt a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht. biogazdaság haszonbérleti szerződése, így át kell adni azokat az állami földeket az új bérlőknek, amelyeken másfél évtizede folytatnak vegyszermentes gazdálkodást. A 452 hektáros területre tíz pályázatot írt ki a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), de a nemzetközileg is elismert biogazdaság egyetlen négyzetrmétert sem nyert. 

Sikeresen pályázott viszont egy salgótarjáni építőiparti vállalkozó, több ezer hektáron gazdálkodó család tagja, illetve más településeken élő és gazdálkodó termelő. Ezzel véget is ér a biogazdaság története.

A több mint két évtizede népfőiskolaként is működő központ 200 fiatalnak tette lehetővé, hogy Dániában továbbképzéseken vehessenek részt. Az elmúlt hónapokban a kormányzat többször igyekezett lejáratni a kishantosiakat, egyebek mellett azzal vádolva őket, hogy nem fizették a bérleti díjat. Ezt a kht. vezetői határozottan cáfolták.

Ács Sándorné, a kht. egyik alapító-vezetője közölte, az NFA Fejér megyei képviselői levélben jelezték, hogy 2013. november 4-én 9 órára jönnek átvenni a területeket Kishantostól. A kishantos.hu-n eddig már 4 ezren csatlakoztak a biogazdaság megszüntetése elleni tiltakozáshoz és csütörtökön egy meztelen férfi tiltakozott Budapest belvárosában, az Andrássy út-Bajcsy-Zyilinszky út kereszteződésében a a kht. beszántása ellen.

Szerző

Nincs védelem a kismamáknak

Publikálás dátuma
2013.11.02. 06:15
Azokban a családokban, ahol két műszakban dolgozik az édesanya és nem segít a nagymama, lehetetlen megoldani a kicsik felügyele
Noha folyamatosan a családok védelméről beszél a kormány, azt megfelelő szabályozásnak tartják, hogy kisgyermekes anyukák két- vagy három műszakban dolgozzanak. Amelyik szülőnek ez nem tetszik, vagy képtelen így bölcsődébe, óvodába vinni a gyerekeit, kirúghatják a munkáltatók.

Összeteheti a két kezét, hogy jól keres, de ezért a két kisgyereke mellett is vállalnia kell a két műszakos munkarendet.

Erről beszélt lapunknak egy vidéken élő édesanya, aki szülés után azt szerette volna elérni, hogy csak egy műszakban dolgozzon. Korábban is ennél a cégnél alkalmazták, és örült, hogy a gyes után visszavették.

A kérését azonban a főnöke visszautasította, azt válaszolta az anyának, megérti a problémáját, tudja, hogy a gyerekeket nem tudja bölcsődébe és óvodába vinni, de ha neki enged, akkor a többiek is hasonló kéréssel állnak elő.

A vidéken élő nőnek végül családon belül sikerült megoldania a problémát, amikor ő délelőttös, akkor a férje délutános, és fordítva. Így egyeztetik a gyerekek nevelését.

Próbált olyan munkahelyet keresni - mondta -, ahol nem reggel hattól délután kettőig, illetve délután kettőtől este tízig kell dolgozni, de ha meghallják, hogy két gyereke van, esélyt sem adnak neki.

Máshol az volt a probléma, hogy két hétig volt biztos munka, a továbbiakat nem tudták megígérni.

Arra a kérdésre, mennyi pénzt nevez jó keresetnek azt válaszolta, 110 ezer forintot kap a kezébe, és ugyanennyit keres a férje is. - Hálát adok a sorsnak, hogy van munkám, és ilyen jól keresek. Csodálkozva hallgatjuk, amikor 200 ezres átlagbérről beszélnek a politikusok - mondta -, ő nem is ismer olyan embert, akinek ennyi lenne a fizetése.

Ennek a vidéken élő anyukának a problémája alapján szeretett volna megoldást találni a nem éppen családbarát beosztásban dolgozó anyáknak Ertsey Katalin.

Míg régen nem lehett kirúgni a kisgyermekes anyukát, az új Munka Törvénykönyve (Mt.) alapján ez a védelem megszűnt, a munkáltatónak vissza kell ugyan venni őket, de a következő napon fel is mondathatnak nekik - magyarázta az LMP-s képviselő.

Kifejtette, hogy a Mt. alapján csak részmunkaidőt kell felajánlani annak a kismamának, aki nem tudja vállalni a több műszakos munkarendet.

Egészen pontosan, az új Mt. szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Ez a munkáltatói kötelezettség a gyermek legfeljebb hároméves koráig áll fenn.  

Csakhogy abból a pénzből nem lehet megélni - érvelt az ellenzéki politikus, hiszen egy gyárban minimálbérnél többet nem nagyon fizetnek a dolgozóknak, így el lehet képzelni, mennyi fizetés járna a négyórás munkáért.

Ertsey Katalin megoldást kínált, módosító javaslatával azt terjesztette elő, hogy a gyermekeseknek a számukra vállalhatatlan 06-14-ig, illetve 14-től 22-ig szóló munkarend helyett ne a részmunkaidő legyen az egyetlen alternatíva, hanem kérhessék, hogy főmunkarendben 8-16 óráig dolgozhassanak.

A parlament foglalkoztatási bizottságán leszavazták a javaslatát - mondta lapunknak -, az egyik kormánypárti képviselő azt válaszolta neki, hogy a munkáltató érdeke az elsődleges.

Mikrofonon kívül pedig a kormány egyik tagjától Ertsey Katalin azt kérdezte, menjenek-e az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, a válasz azt volt: igen.

Igaz, nagy kérdés, mit tehet a hatóság a törvénnyel szemben. A gyermekszülést és a családalapítást propagáló kétharmad olyan törvényt fogadott el, amely szerint megszüntethető  a kisgyermekes munkaviszonya a munkavállaló képességével összefüggő vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is.

Ennek feltétele, hogy a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen - ennek hiányában azon a munkahelyen, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi - nincs a védett személy által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a védett személy az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

Ez utóbbi kitétel éppen arra vonatkozik, hogy amennyiben az anya a gyermekei érdekében képtelen vállalni a két- vagy három műszakos rendet, akkor ki lehet rúgni.

Szerző
Frissítve: 2013.11.01. 20:52

Menekültek abszurd élete

Publikálás dátuma
2013.11.02. 06:12
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Senki nem tudja, meddig maradhat még a balassagyarmati közösségi szálláson az a 21 menekült, akinek hivatalosan tegnap el kellett volna hagynia a tábort. Úgy tudjuk, Székely László ombudsman arra kérte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt (BÁH), amíg a cikkünk nyomán indított vizsgálata véget nem ér, senkit ne költöztessenek ki.

"Az érintett 21 külföldi kiköltöztetésére nem intézkedett a hatóság" - így reagált a bevándorlási hivatal arra kérdésünkre, hogyan tudnak segíteni azokon a menekülteken, akiket Pintér Sándor belügyminiszter törvénymódosítása értelmében tegnap el kellett volna küldeni a balassagyarmati táborból.

A menekültek jogi képviseletéről gondoskodó Magyar Helsinki Bizottságtól úgy tudjuk, az alapvető jogok biztosa, Székely László arra kérte a bevándorlási hivatalt, amíg az értesüléseink nyomán indított vizsgálata nem fejeződik be, ne küldjenek el senkit a közösségi szállásról.

Viszont ezt kérdésünkre nem erősítette meg a BÁH, amivel együtt arra sem adtak magyarázatot, döntésükkel végül is hogyan írhatták felül a törvényt.

Így továbbra is teljesen bizonytalan, meddig maradhatnak Balassagyarmaton a menedékkérők, és mikor dobhatják ki őket úgy, hogy túlnyomó többségük valamilyen védelmi (például oltalmazotti vagy menekült-) státusz hiányában munkát nem vállalhat, ugyanakkor további ellátásra sem jogosult.

Többször felidéztük, az abszurd helyzetet az idézte elő, hogy a szeptember elsején megváltozott menekültjogi szabályok értelmében a korábbi 18 helyett már senki nem maradhat két hónapnál tovább a közösségi szállásokon, függetlenül attól, hogy született-e már döntés a menekültügyi eljárásában.

Ugyanakkor mint megtudtuk, a kiköltöztetés már nem fenyegeti azt a huszonéves szomáliai lányt, aki nyolchónapos terhesen vált volna hajléktalanná, ugyanis az utolsó pillanatban, szerda délután megkapta a menekültstátuszt, ezért átszállították Bicskére.

Az ő példája jól mutatja, mennyire abszurd az a többször elismételt kormánypárti álláspont, hogy a közösségi szálláson élőknek már mindegy, utcára teszik-e őket, hiszen mindegyikőjük a kiutasításra vár.

Rajta kívül egy huszonéves eritreai lányról írtunk még, az ő ügyében semmi nem változott, egyedül a bevándorlási hivatal jóindulatán múlik, meddig maradhat a táborban.

A húsz év körüli Khosal Khan Ahmadzai pedig most valahol a fővárosban bolyonghat, miután kidobták a debreceni menekülttáborból, ahová barátaihoz szökött be. Neki semmilyen védelmi státusza nincs, így csak koldulásból tehet szert a napi betevőre, amíg a rendőrök el nem kapják.

A helyzetet nyilvánvalóan csak törvénymódosítással lehetne rendezni, éppen ezért több ellenzéki politikus is cselekvésre szólította fel Pintér Sándort, ám egyelőre semmilyen válasz nem érkezett.

A Fidesz részéről egyedül Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere szólalt meg, aki azt mondta, pozitívnak tartják a szigorítást, amelytől azt remélik, kevesebb menekült kér majd hazánktól segítséget.

Szerző