A nagy szponzoráció

Publikálás dátuma
2013.10.30. 06:45
A Demjántól örökölt Prima Primissima-díj után most Fotográfiai Múzeumot finanszíroz a bankvezér FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Az OTP-Bank építi fel a tervezett Múzeum Negyedben a Magyar Fotográfiai Múzeumot, s a fenntartásában is szerepet vállal - tudta meg lapunk. A Kecskeméten működő intézmény a 2018-ra tervezett Múzeum Negyed részeként épül fel. Úgy tudjuk a tervek szerint a páratlan értékű gyűjtemény a Magyar Fotográfiai Alapítvány, a városligeti telek pedig a Főváros tulajdonában marad, csak az épület lesz a bank tulajdona, az intézményt pedig közösen üzemeltetik.

Előrehaladott tárgyalások folynak arról, hogy támogatni fogja az OTP Bank a Magyar Fotográfiai Múzeumot - közölte kérdésünkre az OTP Bank kommunikációs osztálya, hozzátéve, a támogatás mértékéről és formájáról még nem született döntés.

A Múzeum Negyed miniszteri biztosa, Baán László, és a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója, Baki Péter érdeklődésünkre nem árult el többet, mint a bank szóvivője, de megerősítették az általa mondottakat.

Úgy tudjuk a tényt a szerződés aláírása után Orbán Viktor miniszterelnök és Csányi Sándor az OTP Bank elnök-vezérigazgatója jelenti be vélhetően a Múzeum Negyed építészeti pályázatának év végén történő kiírása környékén.

De az időpont egyelőre bizonytalan, hiszen még nagyon sok a nyitott kérdés. Mindenesetre Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere már megszellőztette a dolgot.

Október 18-án, a kultúrafinanszírozás nemzetközi gyakorlatáról szóló nemzetközi konferencián elmondott videó üzenetében elárulta, hogy "van egy olyan vállalat, amely a Városligetben felépítendő Múzeumi Negyedben egy egész múzeumépület felépítését vállalta".

Úgy tudjuk, a történelmi nagyságú szponzoráció ötlete nem új keletű, több évvel korábban felvetődött a bank egy hasonló szerepvállalása, a konkrét tárgyalások pedig mintegy másfél évvel korábban megindulhattak.

Erre utal, hogy - OTP-s forrásaink szerint - a bankban ekkortájt létrejött egy, a múzeum ügyeivel foglalkozó testület. Csányi Sándor tehát, nem a kormány, vagy a kormányfő parancsára siet egy állami presztízsberuházás, a Múzeum Negyed segítségére. 

Úgy tudjuk, a terv az, hogy az OTP teljes egészében a saját forrásaiból építi fel a múzeumot, melynek költsége 5 milliárdra becsülhető.

A kecskeméti Fotómúzeum páratlanul értékes anyaga -  melyben többek között André Kertésztől, Moholy-Nagy Lászlótól, Kepes Györgytől, Robert Capától,  Brassaitól, Munkácsi Mártontól, Pécsi Józseftől, Balogh Rudolftól, Escher Károlytól, Máté Olgától találunk alkotásokat - továbbra is egy magánalapítvány, a Budapesti Fényképész Rt. és a Magyar Fotóművészek Szövetsége által 1990-ben létrehozott Magyar Fotográfiai Alapítvány tulajdonában maradnak.

A városligeti telek a főváros birtokában marad, míg az épület természetesen az OTP Banké lesz.

A működési struktúra még képlékeny, a létrejövő múzeum -  melyben az alapítványi műkincs-vagyon vélhetően letétként kerül - minden bizonnyal a főváros, az állam és a Magyar Fotográfiai Alapítvány közös üzemeltetésében fog működni.

Van olyan elképzelés, hogy a működési költségeket megfelezné az állam és az OTP, az állami fél így a béreket és a fenntartást, a magán fél pedig a szakmai programot finanszírozná.

De az OTP nem nyerne - és nem is kérne - jogot a szakmai működés befolyásolására, sőt a cég neve sem szerepelne az intézmény elnevezésében.

Számos hasonló európai és tengerentúli példa van a kultúra ilyetén való támogatására, bár általában a magán fél a saját gyűjteményének épít múzeumot -  ilyenek a Guggenheim múzeumok szerte a világban -  vagy a saját művészeti programját valósítja meg az általa fenntartott intézményben, mint a bécsi Kunstforum esetében a Bank Austria.

A mi esetünkben azonban egy kissé másról lesz szó, hiszen itt - legalábbis ami eddig tudható - a magán fél csak a pénzt adja a projekthez.

Az OTP-nek, szemben például a Raiffeisen Bankkal, nincs saját műgyűjteménye melyet elhelyezne az általa épített épületben,  nem is szerez ilyent a múzeum alapítással, hanem egy állami múzeumépítési projekt csendestársa lesz. Úgy tudjuk azt is elfogadta a pénzintézet, hogy nemzetközi tervpályázaton válasszák ki az épület tervezőjét.

A Magyar Fotográfiai Múzeum 1990 novemberében kezdte meg működését az ország egyetlen, kizárólag fotográfiai műtárgyak gyűjtésére, bemutatására specializálódott országos gyűjtőkörű szakmúzeumként.

Nonprofit módon, közhasznú alapítványi formában működik. Alakulása idején 75.000 tételes gyűjteményét tíz év alatt jelentősen megnövelte, 500.000 eredeti pozitívot, 200.000 negatívot, 7.500 fényképezéssel kapcsolatos tárgyat és 150 folyóméternyi levéltári dokumentumot őriz a magyar és az egyetemes fotográfia tárgyköréből.

A Kecskeméten jelenleg meglehetősen méltatlan körülmények között működő múzeum vezetése régóta küzd egy korszerű és frekventált helyen lévő épület megszerzéséért.

Tavaly aztán a múzeum felépítése része lett a Múzeum Negyed terveinek, egészen máig úgy volt, hogy ez az intézmény is uniós forrásból épül meg.

Szerző

A közfoglalkoztatás javítja a mutatókat

A várakozásoknak megfelelően négyéves mélypontra, 9,8 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta a harmadik negyedévben az előző negyedben mért 9,9 százalékról - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett adataiból. A KSH nyilvántartása szerint idén július-szeptemberben 3,99 millió volt a foglalkoztatottak létszáma, 54 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Az adat 1,4 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakában mért értéket. Ez elemzők szerint alig haladja meg a statisztikai hibahatárt. Vagyis nyoma sincs az Orbán-kormány által beígért egymillió új munkahely töredékének sem.

Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője elmondta: a foglalkoztatás növekedését nagy mértékben segíthette a közmunkaprogramok felfutása, valamint a magyar lakosság külföldi munkavállalása. Az aktívak száma egy év alatt 30 ezer 600 fővel bővült, ezt a növekedését az elemző szerint a nyugdíjba vonulás és a segélyezés szigorúbb feltételei, valamint a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata okozhatja, így a közeljövőbben folytatódhat az aktívak számának növekedése.

Az elemző az idén a tavalyinál kisebb, 10,6 százalékos átlagos munkanélküliségre számít, ami jövőre 10,4 százalékra csökkenhet.Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház Zrt. makrogazdasági elemzője szerint is némileg árnyalja a képet, hogy a statisztikában a közfoglalkoztatás együtt szerepel a valódi munkavállalói létszámmal.Suppan Gergely úgy véli, hogy az őszi hónapoktól szezonális hatások miatt újra emelkedhet a munkanélküliségi ráta, de akár tartósan 10 százalék alatt tarthatja azt a kormánynak a téli hónapokra vonatkozó terve, hogy a közfoglalkoztatottak számát 200 ezer fővel növeli. Ezzel együtt a foglalkoztatottak száma tartósan átlépheti a 4 millió főt, ellensúlyozva a szezonális hatásokat.

A versenyszférában viszont egyelőre nem nő a foglakoztatás - tette hozzá. Ugyancsak kitért arra, hogy a következő hónapokban is kedvezően alakulhat a foglalkoztatottság a már bejelentett téli közfoglalkoztatás bővítése miatt. Az elemző szerint idén a szezonális hatások miatt kevéssel 10 százalék fölött alakulhat az átlagos munkanélküliség.

Idén a harmadik negyedévben 434 ezer volt a munkanélküliek létszáma, 24 ezerrel csökkent 2012 azonos időszakához viszonyítva. A munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal 9,8 százalékra mérséklődött.
A munkanélküliek 54,3 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 19,1 hónap volt. Vagyis, egy átlag munkanélküli több mint másfél évig keres munkát, miközben az álláskeresési támogatás mindössze három hónapig jár a megélhetésüket elvesztőknek.

Pénz nélkül minden második munkanélküli

A munkanélküliek több mint fele semmilyen ellátást nem kap - mondta keddi sajtótájékoztatóján Gúr Nándor MSZP-alelnök. Hozzátette: bár a kormány dicshimnuszokat zeng a foglalkoztatottsági adatokról, a 15 és 24 év közöttiek 27,4 százaléka munkanélküli.

A parlament foglalkoztatási bizottságát vezető politikus kiemelte, a munkanélküliek harmada segélyben részesül, és csak alig több mint tíz százalékuk jut hozzá álláskeresési támogatáshoz.

Gúr Nándor szólt arról is, hogy a pénzügyi-gazdasági válság 2008-as kezdetén 328 ezer regisztrált munkanélküli volt, az elmúlt negyedévben pedig 434 ezer, és kevesebben is dolgoznak ma, mint a válság öt évvel ezelőtti beköszöntekor.

Szerző

A közfoglalkoztatás javítja a mutatókat

A várakozásoknak megfelelően négyéves mélypontra, 9,8 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta a harmadik negyedévben az előző negyedben mért 9,9 százalékról - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett adataiból. A KSH nyilvántartása szerint idén július-szeptemberben 3,99 millió volt a foglalkoztatottak létszáma, 54 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Az adat 1,4 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakában mért értéket. Ez elemzők szerint alig haladja meg a statisztikai hibahatárt. Vagyis nyoma sincs az Orbán-kormány által beígért egymillió új munkahely töredékének sem.

Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője elmondta: a foglalkoztatás növekedését nagy mértékben segíthette a közmunkaprogramok felfutása, valamint a magyar lakosság külföldi munkavállalása. Az aktívak száma egy év alatt 30 ezer 600 fővel bővült, ezt a növekedését az elemző szerint a nyugdíjba vonulás és a segélyezés szigorúbb feltételei, valamint a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata okozhatja, így a közeljövőbben folytatódhat az aktívak számának növekedése.

Az elemző az idén a tavalyinál kisebb, 10,6 százalékos átlagos munkanélküliségre számít, ami jövőre 10,4 százalékra csökkenhet.Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház Zrt. makrogazdasági elemzője szerint is némileg árnyalja a képet, hogy a statisztikában a közfoglalkoztatás együtt szerepel a valódi munkavállalói létszámmal.Suppan Gergely úgy véli, hogy az őszi hónapoktól szezonális hatások miatt újra emelkedhet a munkanélküliségi ráta, de akár tartósan 10 százalék alatt tarthatja azt a kormánynak a téli hónapokra vonatkozó terve, hogy a közfoglalkoztatottak számát 200 ezer fővel növeli. Ezzel együtt a foglalkoztatottak száma tartósan átlépheti a 4 millió főt, ellensúlyozva a szezonális hatásokat.

A versenyszférában viszont egyelőre nem nő a foglakoztatás - tette hozzá. Ugyancsak kitért arra, hogy a következő hónapokban is kedvezően alakulhat a foglalkoztatottság a már bejelentett téli közfoglalkoztatás bővítése miatt. Az elemző szerint idén a szezonális hatások miatt kevéssel 10 százalék fölött alakulhat az átlagos munkanélküliség.

Idén a harmadik negyedévben 434 ezer volt a munkanélküliek létszáma, 24 ezerrel csökkent 2012 azonos időszakához viszonyítva. A munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal 9,8 százalékra mérséklődött.
A munkanélküliek 54,3 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 19,1 hónap volt. Vagyis, egy átlag munkanélküli több mint másfél évig keres munkát, miközben az álláskeresési támogatás mindössze három hónapig jár a megélhetésüket elvesztőknek.

Pénz nélkül minden második munkanélküli

A munkanélküliek több mint fele semmilyen ellátást nem kap - mondta keddi sajtótájékoztatóján Gúr Nándor MSZP-alelnök. Hozzátette: bár a kormány dicshimnuszokat zeng a foglalkoztatottsági adatokról, a 15 és 24 év közöttiek 27,4 százaléka munkanélküli.

A parlament foglalkoztatási bizottságát vezető politikus kiemelte, a munkanélküliek harmada segélyben részesül, és csak alig több mint tíz százalékuk jut hozzá álláskeresési támogatáshoz.

Gúr Nándor szólt arról is, hogy a pénzügyi-gazdasági válság 2008-as kezdetén 328 ezer regisztrált munkanélküli volt, az elmúlt negyedévben pedig 434 ezer, és kevesebben is dolgoznak ma, mint a válság öt évvel ezelőtti beköszöntekor.

Szerző