Általános amnesztia és járvány Szíriában

Törvényerejű rendeletet adott ki tegnap Basar el-Aszad szír elnök, amely általános amnesztiát biztosít minden 2013. október 29-ig elkövetett bűncselekményre, jelentette a SANA, a szíriai állami hírügynökség.

A rendelet mögött vélhetően az áll, hogy az államfő saját pozíciója megerősítésére törekszik, ugyanis, egyes vélemények szerint még legmegbízhatóbb szövetségesei, az oroszok sem zárkóznak el teljesen attól, hogy ha a szíriai békés rendezés másképpen nem érhető el, akkor Aszadnak mennie kell.

A november 23-ára előirányzott Genf-2 békekonferencia is egyelőre azért bizonytalan, mert a sokszínű, egymással is konfliktusban álló ellenzéki csoportosulások jó része, szám szerint 19 iszlamista szervezet, kategorikusan megtagadta  a részvételt mindaddig, míg az elnök hivatalban van.

Az ellenzék többek között abban sem tud egyet érteni, hogy szabad-e Aszaddal tárgyalni és hogy milyen szerepet vállalhat a lemondani nem akaró elnök az ország politikai vezetésében egy esetleges genfi megállapodás után. Valószínűleg ennek az ellenállásnak a tompítását is szolgálja az amnesztia rendelet.

Ugyancsak tegnap Aszad elnök leváltotta Kadri Dzsamíl miniszterelnök-helyettest, akit a szíriai hivatalos hírügynökség szerint azért mozdították el a posztjáról, mert "felhatalmazás nélkül elhagyta munkahelyét" és "a kormánnyal való egyeztetés nélkül tartott találkozókat és fejtett ki tevékenységet az országon kívül".

ENSZ forrásokra hivatkozó sajtóinformációk szerint Dzsamíl szombaton a Genf-2 békekonferencia előkészítéséről tárgyalt az amerikai nagykövettel.

Noha miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltött be, Dzsamíl vélhetően nem számított Aszad bizalmasának, mivel az elnök által "hazafias ellenzéknek" nevezett csoportosulás, egy olyan szerveződés  tagja, amely az államfő azon politikai

Eközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megerősítette, hogy járványos gyermekbénulás tört ki Szíria északkeleti részén, ami súlyosbítja az amúgy is katasztrofális humanitárius helyzetet.

Frissítve: 2013.10.29. 21:17

Felülvizsgálják az adatgyűjtési programot

Washingtonban keresik a módját, hogyan tudnák enyhíteni a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtése kapcsán egyre súlyosabb diplomáciai feszültséget.Barack Obama a New York Times jelentése szerint azt tervezi, hogy utasítja az NSA-t, vessen véget az Egyesült Államokkal szövetséges államok, partnerországok vezetői elleni kémkedésnek.

Legalábbis erről tájékoztatta a Fehér Ház Dianne Feinstein kaliforniai demokrata szenátort. Feinstein, a szenátus hírszerzési bizottságának elnöke közleményben szögezte le, hogy helytelennek tartja állam- és kormányfők telefonjának lehallgatását, s jelezte, hogy a hírszerzési bizottság a titkos adatgyűjtési program átfogó felülvizsgálatát kezdeményezi.

A legnagyobb felzúdulást az okozta, hogy kiderült, még Merkel német kancellár telefonját is monitorozzák az amerikaiak.

Berlinben Feinstein nyilatkozatát az első jelnek tekintik, ami azt mutatja, hogy az Obama-kormányzat álláspontjában változás állhat be.

"Ha vissza akarunk térni a bizalmi alapú kapcsolathoz, komoly erőfeszítésekre lesz szükség" - idézte a Times a német szövetségi adatvédelmi biztos, Peter Schaar véleményét.

Merkel kancellár hírek szerint november 18-án a Bundestag ülésén beszédet mond az amerikai-német kapcsolatok helyzetéről.

A Washington Post jelentése szerint kedden két törvényjavaslatot terveztek benyújtani a lehallgatásokkal kapcsolatosan.

A képviselőház és a szenátus közös, kétpárti tervezete a lap értesülése szerint gyakorlatilag betiltaná a Hazafias törvény (Patriot Act) alapján elrendelt tömeges titkos adatgyűjtést.

Egy másik kétpárti törvénytervezet megőrizné magát a programot, de erősítené a magánélethez való jog védelmét.

Obama elnök már korábban kilátásba helyezte az NSA tevékenységének felülvizsgálatát.

Keith Alexandert, az NSA jövőre távozó igazgatója, illetve James Clapper nemzeti hírszerzési igazgatót tegnap a képviselőház hírszerzési bizottsága rendelte be meghallgatásra.

Frissítve: 2013.10.29. 21:21

Újabb gázháború készül?

Publikálás dátuma
2013.10.30. 06:36
Az orosz gázóriás, a Gazprom uralja az európai gázpiacot FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS
Tartozása sürgős rendezésére szólította fel Ukrajnát az orosz gázóriás, a Gazprom. Úgy tűnik, hogy a többször elhalasztott, de a november végi vilniusi csúcstalálkozón véglegesítődni látszó Európai Unió - Ukrajna szabadkereskedelmi és társulási egyezmény útjában már nem csak Julija Timosenko bebörtönzött volt miniszterelnök ügye áll, hanem egy körvonalazódó újabb orosz-ukrán gázháború is, ami egész Európa számára probléma lehet. Miközben Kijev és Brüsszel már-már megegyezett a Timosenko kérdésben, Vlagyimir Putyin orosz államfő ismételten kijelentette: Ukrajna nem lehet egyidejűleg az EU társult tagja és a Vámunió tagállama.

Alekszej Miller, az orosz Gazprom elnöke tegnap bejelentette, hogy Ukrajna még mindig nem fizette ki az augusztusban leszállított gázért a 882 millió dollárt és felszólította a szomszédos ország kormányát a tartozás sürgős rendezésére.

A gázóriás vezetője elmondta, nyugtalanítja a vállalatot az ukrán tartozás, ugyanis a Gazprom már adott haladékot a  rendezésre, ami október elsején úgyszintén lejárt.

A helyzet nagyon súlyos, hangsúlyozta Miller, mert a szerződés tételesen kimondja, hogy amennyiben a rögzített fizetési feltételek nem teljesülnek, át kell térni az előre fizetésre.

Ezt nyilvánvaló fenyegetésként értékelte a világsajtó, hiszen az ukrán gazdaság nehézségei, az egy éve tartó recesszió közepette, Kijevnek szinte lehetetlen előre fizetni a számára amúgy is kirívóan drága orosz gázért. 

Az elnök ugyanakkor azt is elmondta, hogy a Gazprom az ukrán fél kérésére beleegyezett, hogy előre kifizesse az Ukrajnán keresztüli tranzitbért, amit 2015 januárjáig meg is tettek.

Emlékeztetett, hogy Moszkva már több mint 500 millió dolláros árengedményt adott Kijevnek, 5 milliárd köbméter gázt 269 dollár/köbméterenkénti árért.

Európában jogosan tartanak egy újabb orosz-ukrán gázháborútól, hiszen nem először történne meg, hogy az ukrán tartozások rendezetlensége miatt felborul az egész európai gázimport.

Hasonló körülmények után írta alá Julija Timosenko miniszterelnökként 2009-ben a máig hatályos, Ukrajnának hátrányos orosz-ukrán gázmegállapodást, aminek köszönhetően a politikus most hét éves börtönbüntetését tölti.

Kijev azóta is sikertelenül próbálkozik a szerződés módosításával, a kérdés állandó feszültséget tart fenn a kétoldalú kapcsolatokban is.

A moszkvai vezetés többek között azért nem hajlandó módosítani az egyezményt, mert elemzői vélemények szerint ezzel is megpróbálja eltántorítani a szomszédos országot a tervezett társulási és szabadkereskedelmi egyezményztől az Európai Unióval és azt szeretné elérni, hogy Ukrajna az orosz vezetésű Vámunió tagja legyen.

Kijev mindkét oldalra kacsingat, egyszerre szeretne Vámuniós tagállam és Európai Uniós társult tag is lenni, de Vlagyimir Putyin egyértelművé tette, a napokban újonnan megerősítve korábbi álláspontját, hogy ez nem lehetséges, Ukrajnának választania kell.

Azarov: kizsákmányoló megállapodás
Mikola Azarov ukrán miniszterelnök számítása szerint három év alatt Ukrajna az orosz földgázért 20 milliárd dollárral többet fizetett a kelleténél, jelentette az MTI a Tsn.ua ukrán hírportálra hivatkozva. Azarov az orosz gáz árát túlzottan magasnak, a 2009-es gázmegállapodást pedig  kizsákmányolónak nevezte október közepén. Azarov hangsúlyozta, hogy az ukrán gázárak a legmagasabbak közé tartoznak Európában. A kormányfő korábban jelezte: Ukrajna kész kompromisszumot kötni Oroszországgal amennyiben felülvizsgálják a Timosenko által kötött gázmegállapodást.Nem a gáz az egyetlen kényzserítő eszköz Moszkva kezében. Tegnapi ukrán híradások szerint az orosz határőrök drótkerítést kezdtek építeni az ukrán határ mentén egy olyan szakaszon ahol eddig szabad volt a közlekedés mindkét irányból a határon át.

Nem a gáz az egyetlen kényzserítő eszköz Moszkva kezében. Tegnapi ukrán híradások szerint az orosz határőrök drótkerítést kezdtek építeni az ukrán határ mentén egy olyan szakaszon ahol eddig szabad volt a közlekedés mindkét irányból a határon át.

Ukrajnában úgy gondolják, hogy ez az intézkedés is kapcsolatban áll azzal, hogy november 21-én Vilniusban vélhetően aláírják az EU-Ukrajna társulási megállapodást.

Hétfőn Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy az ukrán és az orosz állampolgároknak útlevéllel kell közlekedniük a jövőben a két ország közötti határon, bár hozzátette, hogy Moszkva nem fog vízumkényszert bevezetni Ukrajnával szemben.

Korábban orosz részről többször elhangzott a fenyegetés, hogy ha Kijev aláírja a társulási megállapodást, Moszkva vízumkényszert vezet be Ukrajnával szemben.

Szerző
Frissítve: 2013.10.29. 21:11