Adminisztráció lehetetleníti el az építőiparosok életét

Az építőipar folyamatosan változó szabályozása, illetve a jogszabályokban megfogalmazott kötelezettségek ellehetetlenítik a szektor mikro-, családi és kisvállalkozóit - mondta Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke.

Beszámolt arról, hogy az ipartestületek ügyvezetőinek országos értekezletén nemrégiben áttekintették a szövetség tagságának mintegy 35 százalékát kitevő építőiparosok helyzetét, miután egyre több észrevétel érkezett az érdekképviselethez a vállalkozások helyzetének tarthatatlanságáról.

Németh László elmondta: helyzetértékelésük szerint a kisvállalkozásoknak továbbra is nagyon kevés a munkalehetőségük, a lakossági megrendelések visszaestek. Többnyire a nagyobb beruházók alvállalkozóiként működnek, de ez a helyzet sokszor az elszámolási viták miatt kiszolgáltatottá teszi a "kicsiket".

Az elektronikus napló kötelezővé tétele az építőiparban jelentősen megnövelte a kisvállalkozások, egyéni vállalkozások adminisztrációját, az ehhez kapcsolódó kiadásukat. "A kőművesek házat építeni tudnak, adminisztrálni már kevésbé" - mutatott rá, hozzátéve: ezért kénytelenek valakit alkalmazni erre a feladatra.

Nem kedvez az építőiparosoknak a felelős műszaki vezető jogosultságra vonatkozó szabály megváltoztatása sem - mondta az IPOSZ elnöke. Eddig a felelős műszaki vezetői feladatot a mestervizsgával rendelkező építőiparos is elláthatta, az idei szabályváltozással azonban ezen jogosultság megszerzéséből is kizárták őket. A mestervizsgával rendelkező felelős műszaki vezetői iparos a korábbi 1000 négyzetméter helyett 300 négyzetméterig láthatja el feladatát ez év nyarától. A szűkítés a gyakorlatban azt jelenti, hogy ennél nagyobb családi ház építését nem vállalhatja el az építőipari kisvállalkozás anélkül, hogy külön ne alkalmazzanak felelős műszaki vezetőt.

Az IPOSZ elnöke rámutatott: a mestervizsga megszerzését az iparosok körében sokszor az motiválta, hogy ezzel a végzettséggel a felelős műszaki vezetői posztot is el lehet látni. A mestervizsgához kapcsolódó motiváltság pedig rendkívüli fontos lenne, hiszen 2015. január elsejétől már csak mestervizsgával rendelkező iparos végezhet szakmunkásképzést.

Az iparosok pedig csak azért, hogy tanulókkal is foglalkozzanak, nem fogják megszerezni a mestervizsga végzettséget.
Az IPOSZ szerint célszerű lenne átgondolni az építőipari szabályozást a kisvállalkozások szemszögéből, és élethelyzetüket jobban tükröző megoldásokat alkalmazni. Félő, hogy e nélkül a lakossági építőipari szolgáltatásban betöltetlen űr keletkezik, és a nem életszerű szabályok a feketegazdaságba kényszerítenék a vállalkozókat - hangsúlyozta Németh László.

Szerző

A bankok előjöttek az adósmentéstervvel

Kidolgozta és eljuttatta a kormányhoz a devizahitelekről szóló javaslatát a bankok – mondta el a közszolgálati televíziónak Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Javaslatukban külön megoldást kínálnak azoknak az adósoknak, akik tudják fizetni a hiteleiket, és azoknak is, akik már 90 napon túli késedelemben vannak a törlesztéssel. 

Kovács Levente arról is beszámolt, hogy a civilekkel folytatott egyeztetések eredményeképpen a hitelesek két javaslata is bekerült a mentőcsomagba. Az egyik ilyen elem, hogy a bankok hozzájárulásával előrébb hozzák a kilakoltatási moratóriumot, így már november elsejétől nem kezdeményeznek kilakoltatást a pénzintézetek. A Magyar Bankszövetség hét, a devizaadósokat képviselő civil szervezettel egyeztetett, közülük több képviselő is kérte a kilakoltatások leállítását arra az időre, amíg a mentőcsomag intézkedései életbe nem lépnek. A másik újdonság a javaslatban, hogy a kilakoltatás akkor is elmarad, ha a tartozás nem éri el az 500 ezer forintot.

A bankok november elsejéig kaptak időt a kormánytól, hogy a hitelesekkel közösen találjanak megoldást és reparálják a devizahitelesek szerződéseit, javaslatukat még a határidő előtt, múlt pénteken eljuttatták a döntéshozókhoz. A Magyar Bankszövetség korábban két csomagot is letett a kormány asztalára, mindkettőben több száz milliárd forintos veszteséget vállalva, ám a kabinet azt nem fogadta el. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtóközleményben jelezte: ne a kormánynak adjanak javaslatot, hanem az adósoknak. A Bankszövetség ekkor indított e-mailes konzultációt, és folytatott megbeszélést a civil szervezetekkel.

 Magyar Bankszövetség elnöke ugyanakkor elmondta: konkrét, egységes lépésre a pénzintézetek önállóan nem képesek. Egy ilyen esetben ugyanis a versenyhivatal kartellezés miatt indíthatna vizsgálatot.
A közszolgálati híradó úgy tudja, bár vannak új elemek a hitelintézetek javaslatában, nagyrészt a korábban készült két tervre épülnek. Kovács Levente azonban a részletekről nem kívánt beszámolni. Az egyik korábbi javaslat szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azon az áron adhatna a hitelek átváltásához devizát, amelyen azt beszerezte, ezzel csökkentve az árfolyamkülönbséget.

Az átváltáshoz a tervek szerint kamattámogatást nyújtana az állam, így csökkenhetnének az adósok törlesztőrészletei. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban, az ATV-nek nyilatkozva ezt „túl bankárosnak” minősítette. A másik lehetőség egyfajta gyorsított árfolyamgát lehetne, melynek a végén szintén forintra váltanák a hiteleket, s így szűnne meg az adósok árfolyamkitettsége.

Arról azonban szintén ellentmondásos információk hangzottak el a Fidesz és a kormány vezető tagjaitól, hogy mit fognak tenni, ha a bankok javaslata nem megfelelő. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azonban a múlt héten úgy nyilatkozott, folyamatosan egyeztetnek a jegybankkal – melynek szintén volt egy, a gyorsított árfolyamgáthoz hasonló javaslata – és a tárcánál „gőzerővel dolgoznak a megoldáson”. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azt sem zárta ki, hogy nem közgazdasági, hanem jogi megoldás születik az adósmentésre – hogy ez pontosan mit takar, azt azonban szintén nem fejtette ki a vezető kormánypárti politikus.

Varga Mihály a közszolgálati televíziónak elmondta: olyan megoldást szeretnének, amelynek nyomán a jövő évtől 15-20 százalékkal csökkennének a törlesztőrészletek. Úgy tűnik, a lakossági, ingatlanfedezetű devizaalapú jelzáloghitelek azonnali forintosításáról letett a kormány – ennek veszélyeire több hazai szakértő után Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is figyelmeztetett.

Szerző
Témák
Bank devizahitel

Többe kerül a kötelező

Publikálás dátuma
2013.10.28. 06:16
Az autósok csaknem felét már nem érinti az év végi biztosításváltás FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Pénteken indul a kötelező gépjármű-felelősség biztosítási (kgfb) kampány. Igaz, már nem mindenkinek, csak azoknak, akik még 2010. előtt vásároltak gépkocsit. Nekik 2013. december 1-jéig kell felmondani a régi szerződést, ha új biztosítóhoz akarnak menni. A biztosítási szakemberek előrejelzése szerint a díjak átlagosan mintegy 5 százalékkal emelkednek, vagyis az évek óta tartó tarifacsökkentő tendencia megfordul.

Átlagosan 11 ezer forint volt tavaly a kgfb éves díja, amely korántsem fedezte a káresemények költségeit. A biztosítótársaságok azonban nemcsak emiatt kezdtek tarifaemelésbe. Biztosítási szakértők előrejelzése szerint ugyanis az évek óta tartó díjcsökkentő tendencia megfordul, és nagyjából 5 százalékkal kell majd többet fizetniük azoknak, akik még 2010. előtt vásároltak gépkocsit. A 2014. január 1-i szerződéskötési határidő ugyanis már csak rájuk vonatkozik.

A 4,2 millió autótulajdonos 55-60 százaléka érintett az év végi kampányban. Az aktuális kgfb felmondásának az évforduló előtt legalább 30 nappal korábban, 2013. december 1-jéig kell beérkeznie az autó jelenlegi biztosítójához. Ennek elmulasztása esetén az újonnan kötött biztosítás nem lesz érvényes. Az új szerződés megkötésének határideje 2013. december 31. A szakemberek szerint tíz kgfb üzletággal foglalkozó társaságból kilenc emeli a tarifáit.

Az új szabályozás értelmében az év elejétől a biztosítóknak a saját honlapjukon kívül nem két országos napilapban, hanem a pénzügyi felügyelet (immár az MNB) és a MABISZ honlapján kell közzétenniük új tarifáikat.
Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnöke előrejelzése szerint az év végi kötelezőkampányt övező hagyományos, felfokozott várakozás ellenére a most biztosítót váltók száma alig az ötöde lesz a négy évvel ezelőtti értéknek.

Az alig 300 ezer biztosítót váltó mellett a meghirdetett tarifáktól függően mintegy 140-170 ezren lehetnek majd olyanok, akik ugyanannál a biztosítónál kötik újra a szerződésüket. A visszaesés oka csak kisebb részben az, hogy idén ismét csökkent az év végi biztosítási évfordulóval rendelkezők száma. Ugyanakkor, aki akarta, már az előző években optimalizálta biztosítását. A legtöbb autós számára a díjak eltérése egészen minimális egy olyan környezetben, ahol a teljes éves díj egy fél tank benzin árát éri.

ugyanakkor nem csekély üzletről van szó, hiszen tavaly még a visszanyesett tarifákkal is 76 milliárd forintot fizettek be az autósok a biztosítótársaságoknak. Igaz, az elmúlt fél évtizedben a rendkívül éles árversdeny miatt a tártsaságok bevétele 80 milliárd forinttal csökkent.

Rácz István, a Biztosítás.hu ügyvezető igazugatója a Népszavának elmondta, a 2010. után vásárolt gépkocsik tulajdonosainak a biztosításkötés évfordulóján kell új szerződést kötniük, de erről a biztosítótársaságok, illetve az alkuszok is 50 nappal az évforduló előtt kötelesek értesíteni az ügyfeleket. A tarifák idén áprilisban kezdtek emelkedni: az átlagosan 16 ezer forintról 23 ezer forintra. Az évközi szerződések díjai azonban jóval nagyobb mértékben emelkedtek, mint a mostani, év végi kampány során fognak.

Idén az első háromnegyed évben már nagyobb volt az üzemanyag-fogyasztás, mint az előző év hasonló időszakában, vagyis az autósok többet közlekednek, így a károk várható gyakorisága és értéke is növekedni fog. Egyebek mellett ezzel is indokolták a biztosítótársaságok a díjemelést. Felmérésünk szerint egyébként az ügyfelek nagy része elégedett a biztosítójával.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adatai szerint 729 ezer új kgfb-szerződést kötöttek tavaly Magyarországon, ebből 480 ezret új biztosítónál.

A legtöbb biztosítótársaság már nem saját kárbecslőkkel, hanem külsős cégekkel dolgoztat. Ez jelentősen csökkenti a biztosítási csalások lehetőségét, bár a mélypontra zuhant díjak önmagukban is erős korlátot jelentettek. A megbízott vállalkozások szakemberei rendszeresen szigorú ellenőrzésen esnek át.

A káresemények száma ugyan csökkent, de az egyre több és drágább elektronika miatt a kifizetések összege érdemben nem esett vissza. A javuló balesetszámok mögött a gyorshajtással szembeni hatósági zéró tolerancia is felfedezhető. A statisztikát ronthatja, hogy a hazai gépjárműállomány átlagéletkora az elmúlt időszakban emelkedett, jelenleg eléri a 13 évet.

Szerző