Előfizetés

Cruz szenátor a Fehér Házról álmodik

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2013.10.25. 07:39
A texasi szenátort tették főként felelőssé a kormányzat megbénításáért FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ALEX WONG
Hősként fogadták odahaza Houstonban a Washingtonban hirtelen kétes hírnevet szerzett Ted Cruz szenátort. A teadélután mozgalom többszáz híve vonult ki fogadására. Pedig a texasi republikánus politikust szidták talán legtöbben az elmúlt hetekben az amerikaiak, őt tették főként felelőssé a kormányzat két hetes megbénításáért. Az újonc szenátor kockázatos játszmát vívott, de a számítása akár még be is válhat. Országszerte megismerték a nevét, s ez már fél győzelem, ha 2016-ban harcba akarna szállni a Fehér Házért.

Ted Cruz volt az, aki a szenátusban 21 órás maratoni beszédben kelt ki Obama egészségügyi reformja ellen. Az obstrukció eszközét bevetve arra bíztatta a Republikánus Párt honatyáit, hogy akár a kormányzat leállását is kockáztatva tagadják meg az egészségügyi reform finanszírozását.

Ha rajta múlt volna, a republikánusok 16 nap elteltével sem adják be a derekukat. Cruz a CNN-nek azt nyilatkozta, a republikánusok azzal ártottak legtöbbet maguknak, rontván esélyeiket a 2014-es félidős választásokon, hogy "az amerikai nép helyett a demokraták oldalára álltak".

A szenátornak sosem kell a szomszédba mennie némi demagógiáért. Hazaérkezésekor twitteren azt írta: "Az elmúlt heteket Washington DC-ben töltöttem, s nagyszerű, hogy ismét itthon vagyok Amerikában!".

Cruz azzal a fogadkozással érkezett Washingtonba, hogy felkavarja az ottani állóvizet. Az idén december 22-én 43. életévét betöltő politikust 2012-ben választották be a szenátusba, méghozzá a mérsékelt texasi politikusnő, Kay Bailey Hutchinson helyére.

Egy másik fősodorbeli republikánust ütött el a jelöltségtől a teadélután mozgalom nagy ászainak segítségével. Kiállt mellette még a volt alaszkai kormányzó, Sarah Palin is. Ted Cruzról sokan azt mondják, olyan, mint az alaszkai "barracuda", csak férfiben.

Ám míg a volt republikánus alelnökjelölt, Sarah Palin felkészültségében nagy fehér foltok tátongtak, Cruz minden hájjal megkent ügyvéd. A Princeton Egyetemen diplomázott, majd a Harvard jogi karán végzett. Brilliáns vitázó, diákként észak-amerikai debattőr-bajnokságot nyert.

Egykori princetoni csoporttársai szerint már akkor pontosan olyan volt, mint most, öntelt, arrogáns, konfliktuskereső, megosztó, s - megrögzötten konzervatív.

"Megdöbbentő, hogy négy év egy elitegyetemen, másfél évtizednyi élettapasztalat semmit sem változtatott rajta" - mondta egyik volt diáktársa, Erik Leitch. Egy másik szerint minden akkori kijelentését nyugodtan elmondhatná most egy teapárti rendezvényen.

Cruz apja Kubában született, igaz, annak idején az amerikabarát diktátor, Batista ellen harcolt, Fidel Castro oldalán. Utóbb azt mondja, akkor még nem tudta, hogy Castro "kommunista". 1957-ben menekült el Kubából, egy szót sem beszélt angolul, amikor Texasba érkezett, írja a Wikipedia.

Menesztették a washingtoni  "twitter-huszárt"

Az Obama-féle Fehér Ház arról híres, hogy nagyon ritkán szivárognak ki bennfenntes információk. Múlt héten azonban kénytelenek voltak elküldeni egy bizalmi embert, méghozzá a nemzetbiztonsági stábból, mivel kiderült, hogy ő a szerzője a kormányzat tagjait bíráló, néha csipkelődő, de néha véresen komoly twitter-üzeneteknek.

A Daily Beast honlap tudta meg először, hogy leleplezték a névtelen twitterezőt, Jofi Josephet azonnal menesztették is. Több mint két éve küldte - @NatSecWonk azonosítóval - az Obama-kormányzat belügyeit feltáró rövid szöveges üzeneteket.

Joseph, aki az elnök nemzetbiztonsági tanácsadói hivatalában a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni problémákkal foglalkozott, 2011 februárjától küldte az üzeneteket, s ezeket washingtoni politikai körökben szorgosan olvasták. A rejtélyes twitterező nyíltan bírálta fehérházi főnökeit, a külügyi tisztviselőket, kongresszusi honatyákat, dehonesztáló megjegyzéseket tett kinézetükre, öltözködésükre, s nem utolsósorban szellemi képességeikre.

Célba vette a korábbi nemzetbiztonsági főtanácsadót, Tom Donilont, a helyettesét, Ben Rhodest, s Obama két külügyminiszterét, Hillary Clintont és John Kerryt sem kímélte. A Daily Beast, mint kiderült, szorgosan gyűjtögette ezeket az üzeneteket, s többet le is közölt a gyűjteményéből.

"Obama híve vagyok, de aggaszt engem, hogy milyen nagymértékben támaszkodik Valerie Jarrettre" - írta például. Hillary Clintonról azt írta, hogy "kevés külpolitikai célja és még kevesebb sikere van a Közel-Keleten". A bengázi amerikai konzulátuson történtek kapcsán egyetértett Darrell Issa republikánus képviselővel: "Issa ugyan egy s.ggfej, de valami igaza lehet abban, hogy Hillaryt akarják tisztára mosni Bengázi ügyében".

Az új amerikai ENSZ-nagykövetnek, Samantha Powernek is üzent: "Felhívná valaki Power nagykövet figyelmét, hogy Bassár Aszad valószínűleg nem figyeli a twitter-bejegyzéseit?"

Joseph legkomolyabban az egyik közvetlen főnökét, Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadót vádolta meg, azt állította ugyanis, hogy Rhodes szivárogtatta ki a sajtónak az amerikai-izraeli közös kíberakciót, a Stuxnet-vírus bevetését az iráni atomprogram megbénítására. Joseph egyike volt azoknak, akik az iráni nukleáris programmal is foglalkoztak az adminisztráción belül.

Az FBI nagy erőkkel kereste a kiszivárogtatót, s a @NatSecWonk megjegyezte, "ha valaki az adminisztráción belülről szivárogtatott, Ben Rhodes lehetett az". S amikor a gyanú a nemzetbiztonsági főtanácsadóra, Tom Donilonra terelődött, a twitterező ezt kétségbe vonva ismét csak Rhodes-ra mutogatott. Rhodesra egyébként is gyakran tett személyeskedő megjegyzéseket tett: "Mikor fordult elő, hogy Rhodes nem valami banális és nyilvánvaló dolgot mondott. Nem tudom, Obama mit lát ebben a fickóban."

A 40 éves Jofi Joseph a Politico-nak e-mail üzenetben azt írta, megbánta, amit tett. "Kiváltság volt ebben az adminisztrációban szolgálni, s mélységesen sajnálom, hogy visszaéltem a belém helyezett bizalommal" - írta Joseph. Elárulta, hogy eredetileg a washingtoni politikai kultúra paródiájának szánta a gúnyos bejegyzéseket, a későbbiekben azonban "helytelen és gonosz" megjegyzéseket tett. "Teljes mértékben vállalom a felelősséget, s bocsánatot kérek mindenkitől, akit megsértettem" - írta a volt nemzetbiztonsági illetékes.

Bár még nem tudni, Ted Cruz 2016-ban tényleg harcba szállna a republikánus elnökjelöltségért, máris gyanakodva vizsgálják a születési bizonyítványát.

Abban ugyanis az áll, hogy Calgaryban, Kanadában született, szülei a kanadai olajiparban dolgoztak. Mivel azonban édesanyja amerikai állampolgár, Delaware államba valósi, Cruz az ő révén egyszerre lett kanadai és amerikai állampolgár, azaz, ha rászánja magát, jogosult az indulásra.

Ted Cruz az első spanyol ajkú amerikai, aki Texasból bejutott a szenátusba. A Newsweek már 1999-ben a 20 legígéretesebb latino tehetség közé sorolta.

2000-ben bekapcsolódott George W. Bush választási kampányába, helyettes államtitkárként szolgált az igazságügyi minisztériumban, majd Texasban államügyész-helyettes lett. 2008-tól egy houstoni ügyvédi irodát erősített, s idén január óta Texas állam két szenátusi helyének egyikét tölti be.

Bár szenátusi kampánya idején a helyi republikánusok nem sokra tartották, hirtelen mintha mindenki számára Ted Cruz lenne a példakép - írta a Washington Post. "Cruz kivételes - egyszer az életben - jelölt volt. Most sokan, aki 2014-ben valamilyen választott hivatalra pályáznak Texasban, el akarják tanulni a Cruz-mágiát - magyarázta a Postnak Matt Mackowiak republikánus stratéga.

A texasi republikánusok között is vannak azonban, akiket aggaszt Cruz növekvő befolyása. "Nem biztos, hogy a dühös tömeg kegyeit keresni a legjobb út az itteni republikánusok számára. Ha Cruz és társai a szakadékba visznek bennünket, az államot tálcán nyújtjuk át a demokratáknak" - nyilatkozta egyikük név nélkül.

Noha a texasi szenátor csillaga emelkedőben van, a Republikánus Párton belül súlyos dilemmákat vetett fel a teapárti kisebbség szerepe a legutóbbi washingtoni válságban. Fellépésük a mérsékelt és a független szavazókat is elidegeníthette. Megtörténhet, hogy épp a teapártiak radikalizmusa miatt kerül veszélybe a republikánusok képviselőházi többsége a jövő évi félidős választásokon.

Pakisztán leállíttatná a dróntámadásokat

A pakisztáni kormányfő Washingtonban felszólította az amerikai elnököt, hogy vessen véget a pilóta nélküli robotrepülőgépek, drónok bevetésének Pakisztánban. Navaz Sarif a Fehér Ház Ovális Irodájában folytatott megbeszélések után beszámolt róla, felhozta az érzékeny kérdést Barack Obamának.

Az amerikai elnök a kétoldalú viszonyról úgy nyilatkozott, hogy túl kell lépni a feszültségeken és félreértéseken. Obama hangsúlyozta, Washington tiszteletben tartja Pakisztán szuverenitását, s mindkét fél érdekeinek figyelembevételével alakítja a kétoldalú együttműködést.

Az Egyesült Államok és Pakisztán között elmérgesedett a viszony azt követően, hogy az amerikai Navy SEAL kommandósai 2011-ben - az iszlámabádi vezetés tudta nélkül - megrohamozták Oszama bin Laden rejtekhelyét és megölték az al-Kaida terrorszervezet vezetőjét, aki évek óta Pakisztán területén rejtőzködött.

Várakozások szerint javulhat a viszony 2014 után, amikor az amerikai csapatok döntő többsége távozik Afganisztánból. Obama és Sarif egyaránt nagy fontosságot tulajdonított az afgán stabilitás és biztonság megőrzésének a külföldi csapatok távozása után.

A Washington Post tegnap közzétett egy birtokába jutott dokumentumot, amely bizonyítja, hogy Iszlámabád nyilvános elítélés dacára titkon támogatta a CIA pakisztáni drónprogramját.

Az erről szóló titkos megállapodást még George W. Bush és Pervez Musarraf, az akkori pakisztáni elnök kötötte. A pakisztáni hírszerzés nyilvánosan bírálta a dróntámadásokat, de a színfalak mögött egyeztettek a célpontokról.

Hármas fogolycsere: 61 szíriai nő szabadult

Bár a szíriai ellenzéket még nem sikerült meggyőznie a Szíria barátai elnevezésű, tizenegy országot tömörítő csoportnak, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz  Genfben, a november 23-ra tervezett békekonferencián, a rendezés érdekében tett erőfeszítések folytatódnak.

November 5-én háromoldalú előkészítő tanácskozásra kerül sor az Egyesült Államok, Oroszország és Lakhdar Brahimi ENSZ-különmegbízott részvételével, majd a BT másik három állandó tagjával, Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Kínával is egyeztetnek.

A Genf-2 konferenciát tavasz óta tervezi a szíriai válság kapcsán más-más oldalon elhelyezkedő amerikai és orosz diplomácia, ám a szíriai ellenzéki csoportok széttagoltsága és belső viszályai, illetve az augusztusi vegyifegyver-bevetés nyomán kialakult feszültség következtében még nem sikerült sem az amerikai-orosz, sem a szír hatalom és ellenzéke közötti kompromisszumot megtalálni.

A november 5-i genfi megbeszélésen áttekintik az eddigi eredményeket, mint például a vegyi fegyver megsemmisítési programot, a Szíria barátai csoport és a szír ellenzék közötti megállapodást. Nehézséget okozhat, hogy a felkelőket tömörítő Szíriai Nemzeti Koalíció tegnap bejelentette, november 9-re halasztották a döntést arról, hogy részt vesznek-e a konferencián vagy sem.

Eközben Szíriában tegnap kezdett helyreállni az áramszolgáltatás, miután szerdán egy robbantás következtében gyakorlatilag sötétségbe borult az ország nagy része. Szerda este a rezsim által a felkelőknek tulajdonított aknavetős robbantásban megsérült egy vezeték, amely fűtőanyaggal lát el több erőművet a Damaszkusztól délre eső területeken.

A szíriai hatóságok csütörtökön szabadon engedtek 61 fogvatartott nőt egy háromoldalú fogolycsere-program keretében. A brit központú Szíriai Emberi Jogi Megfigyelő szervezet (SOHR) Katar és a Palesztin Hatóság bevonásával hozta tető alá a fogolycserét, a szíriai lázadók kilenc libanoni síita fegyverest és két török pilótát is elengedtek a női rabokért cserébe.