Előfizetés

Megújul az amerikai hírszerzés

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2013.10.21. 07:36
Keith Alexander és James Clapper a szenátus hírszerzési bizottsága előtt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ALEX WONG
Bárki is lesz az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség új igazgatója, a Snowden-leleplezések utáni új helyzetben nem lesz könnyű dolga. Washingtonban a múlt héten erősítették meg, hogy 2014 márciusban leköszön Keith Alexander, az NSA vezetője, s jövő januárban távozik a helyettese, John "Chris" Inglis is. Barack Obama azt ígérte, hogy átláthatóbbá teszi a széleskörű titkos adatgyűjtést végző ügynökség munkáját, megszigorítja az ellenőrzést. A kongresszusban már készülnek az NSA megzabolázását célzó törvények.

A Fehér Ház nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy Keith B. Alexander tábornok, aki az NSA mellett az Egyesült Államok kíberparancsnokságát is vezeti, kiváló munkát végzett, s távozása nincs összefüggésben a kiszivárogtatásokkal, jóval a Snowden-ügy kirobbanása előtt kitűzték visszavonulásának időpontját.

Az NSA igazgatóját még George W. Bush elnöksége idején, 2005-ben nevezték ki, s hivatali idejét háromszor is meghosszabbították, legutóbb 2013-ban. Idén decemberben betölti a 62. évét.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy a négycsillagos tábornok az NSA "arca", több kongresszusi meghallgatáson is kénytelen volt védelmezni a mundér becsületét, hangsúlyozva, hogy az ügynökség törvényes keretek között dolgozik. NSA-veteránok nemrégiben egy utah-i lapnak, a Standard-Examinernek úgy nyilatkoztak, Alexander több támogatást várt volna a Fehér Háztól, amikor az ügynökség támadások kereszttüzébe került.

Egyelőre nem tudni, Obama elnök kit szán a Nemzetbiztonsági Ügynökség élére. Nem tartják kizártnak, hogy ismét különválasztják az NSA és a kíberparancsnokság irányítását (Alexander 2010 óta viselt "két kalapot").

Úgy tudni, hogy a Cybercommand második embere, Jon Davis, a haditengerészet tábornoka jövő júniusban vonul vissza. Rebesgetik, hogy Obama kénytelen lesz lecserélni a nemzeti hírszerzési igazgatót, James Clappert is, akit még Alexandernél is hevesebb támadások értek.

Hírek szerint már megtalálták az utódjelöltet az NSA második emberének posztjára, Chris Inglis helyére. Inglis volt az, aki egy júliusi kongresszusi meghallgatáson elmondta, az NSA nem csak azoknak az amerikaiaknak az adatait vizsgálja, akik közvetlen kapcsolatot tartanak terroristagyanús személyekkel, hanem azokét is, akik "két-három ugrással" arrébb találhatók a kapcsolati hálón.

A Reuters úgy tudja, Inglis utóda Richard Ledgett lehet, a Snowden-féle kiszivárogtatások kivizsgálásával megbízott munkacsoport eddigi vezetője. Ledgettre bízták annak kiderítését, milyen titkos információkhoz juthatott hozzá Snowden, s hogyan kellene megszigorítani a belső rendszerek ellenőrzését.

Az NSA-t korábban is bírálták a törvényhozók, Snowden leleplezéseit követően azonban felerősödtek ezek a hangok. Patrick Leahy vermonti demokrata szenátor, a szenátus igazságügyi bizottságának vezetője nemrégiben kétségbe vonta, hogy a Hazafias törvény (Patriot Act) keretében végzett széleskörű adatgyűjtés valóban a terrorelhárítás egyik legfontosabb eszköze lenne.

A szenátor a külföldi hírszerzési törvény (FISA) felülvizsgálatát szorgalmazza, s átalakítaná a titkos adatgyűjtésre felhatalmazást adó törvényszéket (FISC) is. Leahy különösképpen az amerikaiak telefonadatainak tömeges gyűjtését és tárolását kifogásolja, s három másik szenátorral együtt már be is nyújtott egy, az NSA tevékenységét korlátozó törvényjavaslatot.

Keith Alexander egy meghallgatáson egyébként elismerte, a telefonadatok legfeljebb egy-két esetben szolgáltak hasznos információval.

A titkos hírszerzési bíróságnak 90 naponta újra engedélyeznie kell az amerikaiak telefonos híváslistáinak gyűjtését, a legújabb bírói állásfoglalás pénteken került nyilvánosságra.

Az előző jogi szakvélemény azzal érvelt, hogy a legfelsőbb bíróság már 1979-ben kimondta: a telefonos metaadatok nem esnek a magánélethez való jog védelme (4. alkotmánykiegészítés) alá, mivel a telefontársaságok egyébként is ismerik azokat, s ezt a telefonhasználó tudomásul veszi.

Jól fizető nyugállomány
A Forbes magazin arra számít, hogy az NSA leköszönő igazgatója az ügynökségnek dolgozó valamelyik magáncégnél kap majd jól fizető állást. Az NSA költségvetésének 70 százalékát, mintegy 11 milliárd dollárt külső beszállítók kapják, s e cégek szívesen vesznek fel egy igazi bennfenntest. Michael Hayden, az NSA előző igazgatója a korábbi belbiztonsági miniszter, Michael Chertoff cégébe társult be, több tanácsadói megbízása van, csak a Motorolától évi 240 ezer dollárt kap. Hayden elődje, Kenneth Minihan egy belbiztonsági beruházásokkal foglalkozó cég, a Paladin Capital ügyvezető igazgatója, s olyan cégek igazgatótanácsában ül, mint a BAE. Az NSA 1992-96 közötti igazgatója, Mike McConnel annak a Booz Allen konzultációs cégnek az alelnöke, amelynél Snowden dolgozott.

A legújabb bírói vélemény szerint az NSA tevékenységét illetően nem releváns az a 2012-es legfelsőbb bírósági ítélet, amely szerint  alkotmányellenes, ha a rendőrség bírói engedély nélkül helyez el nyomkövetőt, hogy GPS-szel figyelje egy gyanúsított mozgását.

Az NSA igazgatója egy október elejei meghallgatáson elismerte, az NSA korábban tesztelte, hogy a mobiltelefonok cellainformációi alapján képes-e követni amerikai állampolgárok mozgását, de ezt a képességet az ügynökség nem használja, az ilyen jellegű feladatokat az FBI-ra hagyják.

Az Edward Snowden révén nyilvánosságra került dokumentumokból tudni ugyanakkor, hogy az NSA szorosan együttműködik a CIA-vel, például az amerikai dróntámadások célpontjainak kiválasztásában.

Megerősödtek az unióellenes pártok

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2013.10.21. 07:33
Ha Hollandiában most választanának, Geert Wilders Szabadságpártja az élen végezne FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JASPER JUINEN
A lampedusai hajókatasztrófák miatt egyre nagyobb figyelem hárul a menekültek ügyére. Ugyanakkor a nyugati társadalmakban sokan úgy gondolják, már így is sok a bevándorló az adott országban, ne vegyen fel az állam több külföldit. Ezért ez a vita gyakran a jobboldali populista pártoknak kedvez, ami aggasztó jel a jövő májusi európai parlamenti választás előtt.

Idei mindeddig 35 ezer menekült ért partot ki olasz területen, elsősorban Lampedusa szigeténél. Közülük 25 ezret a tengerből mentettek ki. A legtöbben, tízezren a szíriai polgárháború elől menekültek el, de csaknem ugyanennyien az Afrika szarvának nevezett régióból vándoroltak el.

Egyre jobban érzékelhető, hogy a sok afrikai országban tapasztalható bizonytalanság, valamint a szíriai polgárháború következményei az egyes európai országok belpolitikai viszonyaira is komoly hatást gyakorolnak.

Miután Európa még nem kecmergett ki a válságból, azokban az uniós tagországokban, ahol a magas a munkanélküliek aránya, továbbra is igen érzékeny téma a menekültkérdés.

Több uniós politikus figyelmeztet arra, köztük Enrico Letta is, egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a jövő évi, május 22-25 között esedékes európai parlamenti választáson minden korábbinál magasabb lesz az euroszkeptikus pártok aránya. S ennek egyik összetevője épp a menekültekkel szembeni növekvő bizalmatlanság.

A legjellemzőbb példa erre Görögország, ahol a neonáci Arany Hajnal a felmérések szerint a harmadik legnépszerűbb párt lett.Nemcsak egyszerű euroszkeptikus tömörülésről van szó, hanem olyan neonáci csoportról, amely bűnbandákat szervezve terrorizálta, verte a főleg ázsiai bevándorlókat.

Ugyan az utóbbi időben egy antifasiszta rapper meggyilkolása miatt, valamint a párttal szemben indított kemény rendőri fellépés nyomán felére csökkent támogatottsága, az nehezen vitatható, hogy a görög társadalomban minden korábbinál erősebbé vált a bevándorlókkal szembeni ellenszenv. Ezért nem elképzelhetetlen, hogy a jövő évi EP-választásig az Arany Hajnal visszaerősödik korábbi 13-14 százalékos szintjére.

Franciaországban konkrét felmérés bizonyítja, hogy ha most rendeznék az EP-választást, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Front (FN) nyerné 24 százalékkal, kettővel megelőzve a konzervatív UMP-t, s öttel a kormányzó szocialistákat.

Bár Jean-Marie Le Pen lánya sokkal mérsékeltebb húrokat penget, mint apja, a párt unióellenessége nem sokat változott az eltelt két évben. Egy hete a brignolesi időközi regionális választáson a FN jelöltje nyert, szociológusok szerint részben a bevándorlók miatt.

A városban sokan rendelkeznek észak-afrikai gyökerekkel, őket teszik felelőssé a magas munkanélküliség miatt. Ilyenkor az embereket nem érdeklik a tények, köztük az: a helyi alumíniumbánya már azelőtt bezárt, hogy megindult volna a városba az arab menekültek áradata.

Marine Le Pen Geert Wildersszel, a hollandiai Szabadságpárt (PVV) bevándorlás- és muzulmánellenes vezetőjével szövetkezne az EP-választás előtt. Ha a németalföldi államban most választanának, egy szeptemberben készült felmérés szerint Wilders pártja 21 százalékot szerezne, ezzel a legtöbb mandátumot kaparintaná meg. A szocialisták csak 16 százalékot szereznének, a liberális VVD 12,6-ot, a többiek még kevesebbet.

Szintén csatlakozhat az unióellenes szövetséghez a belgiumi Flamand Érdek, valamint az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). A belga populista tömörülés a flamand országrészben messze a legnépszerűbb, 35,5 százalékkal. A szeptember 29-én megrendezett osztrák választáson pedig az FPÖ alig lemaradva lett harmadik 21 százalékkal. m jövő májusig tovább javíthat eredményén.

Nagy-Britanniában várhatóan a Munkáspárt nyeri az EP-választást, egy október 11-én közölt felmérés szerint 35 százalékkal, de második helyen áll a közvéleménykutatások szerint a jobboldali populista UKIP, 22 százalékkal. A kormányzó konzervatívok harmadikok 21 százalékkal. Az idei évben eddig egy olyan felmérés volt, amely az UKIP-et tette az élre: a ComRes iroda még májusban látta az első helyen Nigel Farage pártját.

Olaszországban rendkívül képlékeny a belpolitika, sok minden változhat az EP választásig, de Beppe Grillo populista pártja stabilan számíthat 20-25 százalékos eredményre. Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) öntörvényű vezetője az euróövezetből való kilépéssel kapcsolatos népszavazás megtartását követeli.

Grillo kivívta magának Marine Le Pen elismerését, egyben szövetséget ajánlott Nigel Farage-nak. A másik euroszkeptikus olasz párt, az Északi Liga befolyása mindeközben folyamatosan csökken.

A legutóbbi német felmérések szerint már hat százalékon áll az Alternatíva nevű politikai erő, amely Berlin euóövezetből való kilépését tűzte zászlajára. A pártnak mindene esélye megvan arra hogy jövőre bekerüljön az Európai Parlamentbe. A kilátások tehát nem túl biztatóak.

Görögország csatája a hitelezőkkel

Görögország és a nemzetközi hitelezők is rendre azt hangoztatják, hogy 2014 második felben Athén visszatérhet a nemzetközi piacokra, s saját maga lesz képes finanszírozni adósságát. Ez azonban egyre valószínűtlenebbnek tűnik. Sőt, az euróövezetnél újabb megszorításokra akarják öszökélni az athéni kormányt, Antonisz Szamarasz kabinetje azonban hajthatatlannak tűnik.

Eredetileg arról volt szó, hogy az euróövezeti csoport már múlt hétfői ülésén dönt az Athénnak szóló újabb hitelrészletről. Erre azonban még hetekig kell várni, az adósságcsökkentésről szóló javaslat pedig csak jövő év elején kerülhet az illetékesek asztalára.

Görögországnak újabb segítségre lenne szüksége, hiszen már jövőre hiány keletkezhet a költségvetésben. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint 2014-ben 2,9 milliárd eurós lyuk befoltozására lenne szükség, 2016-ban pedig a hiány már 6,7 millió euróra nőhet. Ez azt jelzi, hogy egy harmadik hitelmegállapodásra is szükség lenne.

Erre utalt az eurómentőalap vezetője, Klaus Regling, aki nemcsak a harmadik mentőcsomag fontosságára hívta fel a figyelmet, hanem arra is, túl nagy optimizmus lenne azt feltételezni, hogy Görögország 2014-ben képes lenne a saját lábára állni, s újabb államkötvények kibocsátásával pénzhez jutni.

Még egyértelműbben fogalmazott a görög törvényhozás költségvetési hivatala, amely szerint egyenesen illúzió azt hinni, hogy Athén visszatérhet a nemzetközi piacokra. Az intézmény, amely tanácsokkal segíti a kormányzat munkájkát, úgy véli, teljesen esélytelen külső segítség, illetve adósság-átütemezés nélkül rendbe tenni a gazdaságot.

Előzőleg Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter pendítette meg, hogy a harmadik számú mentőcsomagra lehet szükség. Erről a jövő év közepén döntenének, s 10-11 milliárd eurós nagyságrendű összegről lehet szó.

Az újabb mentőcsomag a lehető legrosszabb megoldás Athén szempontjából. Az új hitel ugyanis azt jelenti, hogy az országnak új elvárásoknak is meg kell felelnie, ami újabb leépítéseket jelent. Egy ilyen lépést már nem merne megkockáztatni Antonisz Szamarasz kabinetje.

Jannisz Szturnarasz pénzügyminiszter arra tett javaslatot, hogy a lejáró hitelek egy részének futamidejét hosszabbítsák meg.Pontosan meg is nevezte, kinek a segítségére gondol. Mint mondta, az Európai Központi Bank összesen 19 milliárd eurós hitelt nyújtott Görögországnak, amelyből 10 milliárdnak 2014-ben járna le a futamideje.

Ha az EKB meghosszabbítaná a visszafizetés határidejét, úgy a pénzügyi tárcavezető szerint megszűnne a lyuk a jövő évi költségvetésben. A Kathimerini című lap úgy értesült, hogy a kormány további 4,4 milliárd euró átütemezését szeretné elérni. Az összeget magánbankok folyósították az országnak.

Lezárult az első komolyabb privatizáció
A sok rossz hír mellett egy aprócska jó a görög kabinet számára, hogy múlt héten lezárult az első komolyabb privatizációs ügylet. Az első, 2010-es nemzetközi mentőcsomag óta ez volt az első komolyabb bevétel, amely magánosításból folyt be. nemzetközi mentőcsomagot 2010-ben. A görög szerencsejáték-társaság (OPAP) kisebbségi, 33 százalékos tulajdonrészét vásárolta meg az Emma Delta nevű, 66,7 százalékban cseh, 33,3 százalékban görög magántulajdonban lévő cseh-görög befektetési alap. A vevő 622 millió eurót készpénzben fizetett ki és további évi 3 millió eurót a következő tíz évben. Az OPAP tavaly 505,5 millió euró nettó nyereséget ért el. A privatizáció sem a várt mértékben halad. Ezért a hitelezők 2,6 milliárd euróról 1,6 milliárd euróra csökkentették az idei görög privatizációból származó bevételi előirányzatot. Erre azután került sor, hogy júniusban nem sikerült vevőt találni a DEPA gázszolgáltatóra, miután az egyetlen érdeklődő, az orosz Gazprom az utolsó pillanatban visszavonta 900 millió eurós nem kötelező érvényű ajánlatát.

A trojka már más most úgy látja, akár lesz újabb hitelcsomag, akár nem, elengedhetetlenek a további megszorítások: további 2 milliárd eurót kellene lefaragni.

Antonisz Szamarasz kormányfő azonban azt közölte, nem hajlandóak akár költségcsökkentéseket, akár adóemeléseket elfogadni, mert az már a kabinet bukását eredményezné, s beláthatatlan következményekkel járna a társadalomban. Hírek szerint a trojka a mezőgazdasági szférában emeltetné az adókat. Több tucatnyi kormánypárti képviselő tiltakozott az állítólagos javaslat ellen.

A görög mentőcsomag ügye már így is nagyon megosztja a társadalmat. A kormánypártok azt hangoztatják, hogy a nemzetközi hitel nélkül nem maradhatott volna életben Görögország, az ellenfelek viszont a radikalizmustól sem visszariadva azt hangoztatják, hogy kihasználják Athént, s a külföld csak az ország kizsákmányolását, kincseinek megkaparintását akarja.

Miközben a kormány nagyobbik pártja, az Új Demokrácia (ND) támogatottsága harminc százalék körüli, s a Pánhellén Szocialista Mozgalomé (PASZOK) 6-8 százalék körül mozog, ha összeadjuk a többi párt lehetséges szavazóinak számát, úgy megállapíthatjuk, hogy a mentőcsomag ellenfelei döntő fölényben vannak. Az erőviszonyon az Arany Hajnal neonáci párttal szembeni fellépés sem változtatott.

A görög hitelprogram azonban nemcsak a görögöket, hanem az IMF tagországait is megosztotta. Egy másfél hete nyilvánosságra hozott dokumentum szerint 2010-ben a Valutaalap tagországainak egyharmada, körülbelül negyven ország fejezte ki kétségeit a mentőcsomag sikeressége kapcsán.

Spórolnak a fűtéssel
Tíz görögből nyolc kevesebb pénzt tud kiadni a fűtésre, mint egy évvel korábban - derült ki a WWF Görögország megrendelésére készített felmérésből. Ezért alternatív megoldásokkal kívánják melegen tartani lakásukat. A fűtóolaj ára literenként 1,25-1,30 euró, ami egy tavaly bevezetett különleges adó miatt emelkedett. Sok görög már tavaly is fával fűtött télen, ami miatt jelentősen rosszabbodott a levegő minősége sok városban. A megkérdezettek 32 százaléka vélekedett úgy, hogy a légszennyezettség súlyos gondot jelent.

2010. május 9-én drámai ülést tartott az IMF, amelyen elsősorban Európán kívüli, afrikai, közel-keleti és latin-amerikai tagországok bírálták a csomag részleteit. Mellettük sorakoztak fel Oroszország, Svájc, Kanada és Ausztrália képviselői is.

A brazil képviselő úgy foglalt állást, hogy ez az "európaiak mentőcsomagja", csak az ő érdekeiket szolgálja. Az argentin képviselő úgy vélte, a program eleve bukásra van ítélve.