Előfizetés

Bezárni a Magyar Televíziót...

Panaszkodnak az ellenzéki pártok, hogy nem tudják még hirdetés formájában sem eljuttatni a közmédiának csúfolt csatornákon keresztül az október 23.-i demonstráció-tüntetés-ünneplés felhívását, mert azt a Fidesz által uralt média-vezetők visszautasítják, míg az Orbán által szponzorált Széles-Bayer-Bencsik-Csizamadia menetet folyamatosan napirenden tartják. De persze a panaszuk sem jut el sok helyre, oda legalább is semmiképp, ahol csak Magyar Televíziót néznek, vagy Magyar Rádiót hallgatnak.

Így ejtette foglyul őket – mindannyionkat – a Fidesz, zárta be az országot a saját kommunikációjába.

Nem állítom persze, hogy könnyű ez ellen küzdeni, azt azonban igen, hogy az említett szereplők nem tettek, nem tesznek meg mindent ez ellen. Mert, úgy általában, tudomásul veszik, hogy az élet már csak ilyen, nekik kevesebb lehetőség adatik, és megpróbálnak azzal a kevés lehetőséggel élni, mondván az még mindig több, mint a semmi. Pedig tévednek: éppen ezzel adnak lehetőséget a Fidesznek arra, hogy tisztának mutathass magát, hogy fölmutathassa: ők bizony kiegyensúlyozott közmédiát működtetnek, olyat amelybe a politika nem szól bele, kizárólag a szakma szabályai szerint létezik.

Hát ez az, amihez semmilyen módon nem szabadna asszisztálni; egyszer már leírtam ezeken a hasábokon, igaz teljesen eredménytelenül, hogy szélsőséges orgánumoknak nem nyilatkozunk, annak televíziójában nem szerepelünk, mert azokon keresztül senki nem győzhető meg.

És ma már ugyanez vonatkozik a „közmédiára”; annak működése ellen csak tiltakozni szabad, minden még rendelkezésre álló fórumon, a „szabadság kis köreiben”. Mindenütt el kell mondani, hogy ezt a velejéig elrontott, romlott intézményt be kell zárni, mert létezése ártalmas, politikailag manipulált, hazug. Pedig Nagy Navarróék két éve tüntetnek ez ellen, lássuk be: teljesen elhagyatottan. A politikusoktól árván hagyva.

Négyezer éves falut ástak elő a magyar földből

Publikálás dátuma
2013.10.20. 10:46
Fotó: Thinkstock
Bronzkori földvárat tártak fel nemzetközi együttműködésben az MTA BTK Régészeti Intézete szakemberei Dabas-Kakucs közigazgatási határán, a négyezer éves település lakosai földművelés és állattartás mellett bronzművességgel és fazekassággal is foglalkoztak.

Mint Kulcsár Gabriella, az MTA BTK Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa elmondta az MTI-nek, érdekes természetföldrajzi területről van szó, ahol medreket alakított ki a Duna egykoron, és a valamikori vízjárások partjain több bronzkori település is volt. Kakucson húsz évvel ezelőtt tártak fel az adott korszakhoz tartozó települést, két évtized múltán pedig az MTA régészei ismét visszatértek a helyszínre, hogy nemzetközi program keretében végezzenek ásatásokat. A magyar, lengyel és német együttműködésben megvalósuló hároméves projektet a Lengyel Tudományos Alap támogatja, a kutatásokban az MTA BTK Régészeti Intézetén kívül a Poznańi és a Kieli Egyetem szakemberei vesznek részt.

Ismertetése szerint már az előzetes légi és geomágneses felmérések során egy érdekes bronzkori település szerkezete rajzolódott ki, amely három részből állt, és kissé kimagasodó, árokkal körbevett központi "maggal" rendelkezett. Ehhez csatlakozott egy nagyobb, szintén árokkal körülkerített külső terület, ahol a feltételezések szerint a bronzműves és fazekas műhelyek helyezkedtek el. Az állattartás nagy valószínűséggel a másik külső, félköríves árokkal határolt övezetben folyhatott.

"A települést a Kr. e. 2. évezred első felében a Duna mentén pásztorkodó és földművelő népesség, a Vatya-kultúra népe lakta" - magyarázta a régész, aki az egykori lakosok lélekszámát a településen és környékén 150-200 főre becsüli.

"Hosszú, 10 méterszer 5-7 méter szélességű, alapozás nélküli, tapasztott földpadlójú lakóépületekben éltek, amelyeknek nádszerkezetű falait sárral tapasztották be. Leginkább az egykori falusi, földpadlójú, vert agyagfalú parasztházakhoz hasonlíthatók, amelyekhez hasonlók néhány évtizede még Magyarországon is gyakran előfordultak" - fejtegette Kulcsár Gabriella. Megemlítette a házak izgalmas tájolását is: ezek sugárirányban helyezkedve vették körbe az egykori központi térséget. "Ez nagyon érdekes, a jövőben fogjuk kutatni, hogy miért tájolták így az épületeket" - mondta.

A leleteket ismertetve elmondta, hogy az előkerülő csontok alapján a lakosok étrendjére lehet következtetni. Főleg szarvasmarhát, juhot, kecskét tartottak, de a vadászat is szerepet játszott az élelmezésükben. Számos kerámialeletet, pengék maradványait, kisebb kőeszközöket és bronztárgyakat tártak fel a régészek, valamint egy arany hajkarikát is találtak.

"Ma még nem tudjuk, hogy miként pusztult el a település. Jelenlegi adataink birtokában úgy tűnik, hogy nem égették fel a falut, hanem egyéb okok - éghajlatváltozás, a település körüli élelemforrások kimerülése miatt hagyhatták el lakosai. Feltételezéseink szerint a házak lakatlanul még évekig, de akár évtizedekig is megmaradhattak, míg végül az egész település az enyészetté vált. Az ásatások során kiderülhet, hogy valóban így történt-e, vagy esetleg módosulhat a kép" - összegezte Kulcsár Gabriella.

A színpadról vágta oda a férjének az elhagyott színésznő, hogy mennyire szenved

Bors
Publikálás dátuma
2013.10.20. 09:46
Fotó: K2 PRESS
Makrancos Kataként mondhatta el Détár Enikő, hogy mit is gondol a tőle épp váló Rékasi Károlyról.

Détár Enikő péntek este fergeteges sikert aratott a R.a.M. Colosseum Makrancos Katájának címszerepében, s Rékasi Károly a nézőtérről nézte végig elhagyott felesége lelki szenvedéseit, írja a Bors. (A cikket teljes terjedelmében itt olvashatja.)

Az eljátszott gyötrelmek azon az estén más megvilágítást kaptak, legalábbis Rékasi Károlynak és Détár Enikőnek biztosan, aki most szabadon, de mégis mindenki füle hallatára zúdíthatta haragját a Pikali Gerdáért őt elhagyó férjére.

– Én szenvedek, miközben ő… – mondta például egy ízben a darabban.

A premierre Rékasi fiukkal, Zsigmonddal érkezett, akivel egyébként szemmel láthatóan nagyon jól kijönnek.

Vitathatatlan, hogy Enikő mindent beleadott játékába, és talán még soha nem várt annyira premiert, mint ezt.

– Tudta, hogy a férje is itt lesz, ezért a szokottnál is jobban izgult. A kezdés előtt fel-alá járkált a színfalak mögött. A magánéletéről soha nem beszélt, de mindenki úgy érezte, bizonyítani akarja Rékasinak, hogy nélküle is megállja a helyét. Ráadásul a színpadról mondhatta ki, vethette férje szemére a sérelmeit – árulta el a Bors munkatársának egy színházi dolgozó.