Előfizetés

Lebukott a kínai Nanking város polgármestere

Súlyos fegyelem- és törvénysértés miatt vizsgálat indult a kínai Csiangszu tartomány székhelyének, Nanking városának a polgármestere, Csi Csien-je ellen - jelentette be szűkszavú közleményében a Kínai Kommunista Párt központi fegyelmi ellenőrző bizottsága csütörtökön.

 E megfogalmazás rendszerint gazdasági bűncselekményekre, korrupció, vesztegetés, sikkasztás gyanújára utal. A miniszter-helyettesi rangú vezetőről már korábban elterjedt, hogy hamarosan bukni fog, s amikor napokkal ezelőtt híre ment, hogy a fővárosból érkezett nyomozók őrizetbe vették, már biztosan tudni lehetett, hogy újabb "nagy hal" került a korrupt vezetőket sorra megbuktató pártpolitika végrehajtóinak hálójába.

    Az 56 éves Csi utolsó nyilvános megjelenése kedden volt, amikor a városban egy helyi vízügyi projektről tárgyaltak. A Zsenmin Zsipao pártlaphoz tartozó hírportálon megjelent cikk szerint a polgármester már Pekingben van. Mielőtt Csi 2009 végén Nanking polgármestere lett, a volt államelnök-pártfőtitkár, Csiang Cö-min szűkebb hazájának, Jangcsou városnak volt a polgármestere, majd párttitkára.

    Meg nem erősített sajtóértesülések szerint a Csi ügyében szereplő tisztázatlan eredetű pénz összege meghaladja a 20 millió jüant (712 millió forint). Csinek a 21st Century Business Herald című üzleti napilap internetes oldalán megjelent cikk szerint köze lehet egy másik ügyhöz, amelynek főszereplője a tartomány leggazdagabb emberének tartott Csu Hszing-liang. A szucsoui Gold Mantis Construction Decoration belsőépítészeti vállalat alapítója még júliusban került a hatóságok látókörébe, s úgy tudni, együttműködik velük, "segíti a nyomozást".

    Csi más források szerint korábbi szolgálati helyén városi ingatlanberuházásokban volt érintett oly módon, hogy a megbízások nyerteseivel jó viszonyban volt.
    Kínában az elmúlt hónapokban jó néhány, különböző szintű korrupciós ügyben indult vizsgálat. Az ügyészségek jelentései szerint január és augusztus között 129 olyan gyanúsítottat vettek őrizetbe, akik prefektúrai vagy annál magasabb szinten dolgoztak. Összesen több mint 22 600 esetben jártak el, s csaknem 31 ezer ember ellen indítottak eljárást.

Kanada nem tart a csehországi cigányoktól

Publikálás dátuma
2013.10.17. 12:43
Járóka Lívia Fideszes EP képviselőnek nem fáj a feje a magyar cigányok kanadai kivándorlása miatt.
Kanada várhatóan néhány héten belül megszünteti a cseh állampolgárokkal szemben 2009 júliusában bevezetett vízumkényszert - közölték csütörtökön Prágában hivatalos kanadai forrásokra hivatkozva.

 "A lépést bizalmi intézkedésnek kellene tekinteni és azon kötelezettségvállalásunk fontos jelének, hogy támogatjuk a törvényes kereskedelmet és az utazást" - idézi Chris Alexandernek, a bevándorlásért és állampolgárságért felelős kanadai miniszternek a kijelentését a csütörtöki cseh sajtó.

    A vízumkényszert a kanadai hatóságok azután vezették be, hogy az észak-amerikai államot elárasztották a cseh romák, akik a jobb megélhetés reményében mentek a tengerentúlra. Hasonló probléma már a kilencvenes évek végén is felmerült, s a kanadai vízumkényszer a csehek számára akkor is néhány évig volt érvényben.

    A vízumkényszer nem volt kölcsönös, s a kanadaiak egész idő alatt tartózkodási engedély nélkül látogathatták Csehországot.
    Alexander nyilatkozatában azt állította, hogy a kanadai kormány már "egy ideje" dolgozik a cseh állampolgárokkal szembeni vízumkényszer feloldásán, miután úgy látja, hogy az intézkedés bevezetése óta eltelt négy év alatt Csehországban "jelentős változások" történtek ezen a téren.
    "Ezt (a vízumkényszer feloldását) fontos lépésnek tekintjük a Csehországhoz fűződő viszonyunkban" - szögezte le a kanadai miniszter.

    Kanada a vízumkényszert Jan Fischer szakértői kormánya idején vezette be, amikor a külügyminiszter ugyanaz volt, aki a Jirí Rusnok vezette mostani szakértői kormányban is, Jan Kohout.
    A négy év alatt a kanadai hatóságok több mint 30 ezer vízumot adtak ki cseh állampolgároknak. Több mint 500 vízumkérelmet azonban elutasítottak.

    Az Európai Unió tagállamai közül Csehországon kívül még Romániára és Bulgáriára igaz, hogy állampolgárainak vízumot kell kiváltaniuk, ha Kanadába akarnak utazni

Megúszta az USA az államcsődöt

Barack Obama amerikai elnök csütörtök hajnalban aláírta azt a törvényt, amely az adósságplafon megemelésével elhárítja az államcsőd kialakulásának veszélyét és feloldja a szövetségi kormány részleges bénultságát.

 Ezt helyi idő szerint kevéssel hajnali fél egy előtt közölte a Fehér Ház. A kongresszus két háza szerda éjjel, az utolsó órákban hagyta jóvá a kompromisszumos megállapodást; az amerikai pénzügyminisztérium szerint a technikai csőd kockázata fenyegetett volna, ha csütörtökig nem hozzák tető alá a megállapodást a 16,7 ezer milliárd dolláros adósságlimit módosításáról.
    A szenátusban kidolgozott alku értelmében az adósságplafont megemelik a február 7-ig tartó időszakra, az ideiglenes költségvetés pedig január 15-ig fedezi majd a szövetségi kormányzat kiadásait.

    A törvény elnöki szentesítése nyomán csütörtök reggel, 16 napig tartó leállás után újból beindul majd a részlegesen megbénult amerikai kormányzat: több százezer közalkalmazott térhet vissza kényszerszabadságáról, és több, részben vagy teljesen leállított szövetségi intézményben újraindulhat a munka.

    A megállapodás értelmében a törvényhozás két háza költségvetési egyeztetést kezd azzal a céllal, hogy december 13-ig hosszú távú kétpárti megállapodást dolgozzon ki a kiadások csökkentéséről és az adópolitikáról. A szenátus és a képviselőház költségvetési bizottságának elnöke már csütörtök reggel megkezdi az eszmecserét.
    Jelentős siker a Fehér Ház szempontjából, hogy az egészségügyi reformtörvényen nem hajtanak végre komolyabb változtatást, valamint hogy a felek végül nem fosztották meg a pénzügyminisztériumot attól a jogától, hogy a jövőben is rendkívüli intézkedések segítségével próbálja meg elkerülni az államcsődöt.

    A krízis megoldását célzó törvénytervezetet a szenátus elsöprő, 81:18 arányban szavazta meg. A képviselőházban a szavazatok aránya 285:144 volt, ami azt jelenti, hogy John Boehner, az alsóház elnöke, aki a kompromisszum támogatására bátorította párttársait, nem kapta meg a saját képviselőcsoportja többségének támogatását. Így a jogszabály-tervezetet csak a demokrata frakció gyakorlatilag egyöntetű támogatásával sikerült elfogadtatnia. A republikánusok közül mindössze 87-en szavaztak igennel.
    Boehner ezzel megszegte a képviselőházi republikánusok íratlan, úgynevezett Hastert-szabályát, amelynek értelmében az elnök nem terjeszthet szavazásra olyan tervezetet, amely mellett a saját frakciójában nem áll ki a többség. (Denny Hastert az évtized elején maga is házelnök volt.)

    A Standard & Poor's befektetés- és hitelminősítő szerdai közlése szerint a washingtoni pénzügyi-politikai válság 3-ról 2 százalékra csökkentette az amerikai gazdaság idei növekedési kilátásait és legalább 24 milliárd dollár veszteséget okozott az Egyesült Államoknak. Ezzel a S&P szerint 0,6 százalékkal csökken az amerikai GDP a negyedik negyedévben.
    A közvélemény-kutatási eredmények szerint a konfrontáció jelentős népszerűségvesztéssel járt a Republikánus Párt számára. A válság az új pénzügyi év elején, október 1-jén kezdődött amiatt, hogy a két kongresszusi párt nem tudott megegyezni egy átmeneti költségvetésről sem.

    Ennek oka, hogy a republikánusok ultrakonzervatív szárnya a büdzsé megszavazását az egészségügyi reform forrásainak megvonásától tette függővé. A krízist tovább mélyítette, hogy a képviselőházi republikánusok a kiadások jelentős csökkentéséhez akarták kötni az adósságlimit módosítását.