Előfizetés

Alapjáraton az autópiac

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2013.10.14. 07:15
A Mercedes nem döntött a magyarországi bővítésről FOTÓ: K2 PRESS
A válság után tavaly kezdett magára találni a használtautó piac, de az élénkülő import döntő hányada a szürke zónában történik. Az újautó értékesítés pedig egyelőre csak igen visszafogottan bővült az év első kilnec hónapjában és a forgalmat az elmúlt évekhez hasonlóan a vállalati vásárlások mozgatták.

A Magyar Gépjármű-importőrök Egyesülete (MGE) elégedetten nyugtázta az évek óta tartó forgalom csökkenés, illetve stagnálás után már az enyhe javulást is, de a piacnak a válság előtti pozcióit még évekig nem éri el a hazai újautó értékesítés. A piacot még mindíg a flottaautó-vásárlások uralják.

A gépjármű eladások érzékeny indikátorai a gazdaság állapotának, s a GDP tavalyi jelentős visszaesését jelezte egyebek mellett a kishaszon járművek forgalombahelyezésének megtorpanása, az addigi bővülés leféjeződése. Erdélyi Péter, az MGE ügyvezető elnöke szerint jelentős előrelépésre ebben a szegmensben sem lehet számítani.

Az egyesület adatai azt mutatják, hogy 2013-ban a csökkenés volt tapasztalható egészen augusztusig, amikor kismértékű növekedést mértek, ami folytatódott szeptemberben is. Ennek oka lehetett a beruházásokat támogató kedvezőbb finanszírozási termékeknek és némi gazdasági élénkülés.

A gazdasági világválság előtt olyan év is volt, amikor a hazai újautó eladások elérték a 200 ezres darabszámot, de az elmúlt években ennek a negyede is már elfogadható eredménynek számított.

Az új gépjármúvek értékesítésének jelebtős visszaesése miatt megélénkült  a használtautó kereskedelem. Idén az első kilenc hónapban 2012-höz képest néhány ezerrel több használtautót  adtak el. Ugyancsak érdekes változás, hogy a magasabb árkategóriájú kocsik esetében ismét feltűntek a hitelre vásárló ügyfelek.

Fojt Attila, Magyar Gépjármű Kereskedők Országos Egyesületének elnöke a Népszavának elmondta, a néhány százezer forintos, kis értékű szegmensben azonban ma is szinte kizárólag készpénzért vásárolnak autót a fogyasztók. A szakember úgy vélte, még mindig sokan, akik korábban 3-4 évente új autót vásároltak, most inkább használtautót vesznek.

"Továbbra is az 1-5 éves, közép, alsó-középkategóriás autókat keresik a leginkább, ezekből is van a legkevesebb, így nem cspda, hogy az elmúlt egy évben ezeknek az átlagosan 1,5 millió forintos kocsik néhány százalékkal megdrágultak" - nyilatkozta a Népszavának Fojt Attila.

Ez a kategória adja az összes értékesített használtautó 25-30 százalékát. A 10 évesnél idősebb járgányok aránya nagyjából 40 százalék és a két szegmens közötti évjáratokból kerül ki a fennmaradó rész. A szürke importban behjozott autóknak viszont a nagy része idősebb egy évtizednél.

Így teljesítenek a magyar gyárak
A hazai autógyárak termékeiből alig-alig kerül itthon eladásra, a teljes hazai járműipar bevételeinek 97,2 százaléka az exportból származik. Ez mintegy 15 milliárd eurót jelent évente, hozzájárulása a GDP-hez annak 14 százalékára tehető. Jelenleg a járműipari vállalkozások száma 620, a külföldi tőke az ágazat háromnegyedét uralja. Az ágazatban ma már 100 ezer embert foglalkoztatnak, és folyamatosan bővül a létszám. A győri Audiban mostanában lépi át a foglalkoztattak száma a 10 ezret, mivel 2100 új alkalmazottat vesznek fel az új üzemük beindulása révén. Győrben most már olyan autók is készülnek, amelyeket teljes egészében a Kisalföldön gyártottak szám szerint 125 ezer darabot. (Tavaly még csak 33 ezer darabot szereltek össze.) A Mercedes új modell gyártását nem tervezi, egyenlőre nem döntöttek arról, hogy mikor bővítenek Kecskeméten. Az esztergomi Suzuki is csak az ígéri, hogy a tavalyi 155 ezerről 180 ezerre növeli az elkészült autók számát, kapacitásukat még mindig nem használják ki, annak ellenére, hogy új középkategóriás modelljük gördül majd le a gyártószalagról. A szentgotthárdi GM Opel-gyárban folyamatosan bővül a motorgyártás, amely - ebben a vonatkozásban - a cég legfőbb európai központja lesz. Itt is folyamatosan bővül a létszám. (B.M)

Az egyesület elnöke jelezte, hogy az import autók folyamatosan növekvő aránya miatt általában is emelkedtek valamelyest - 3-4 százalékkal -  az árak a forint gyengülése, a 300 forint körüli euró árfolyam miatt. A behozatal magasabb sebességbe kapcsolásának oka egyebek mellett a 2012. januárjától módosított, kedvezőbbé tett regisztrációs illeték volt.

Az ezredforduló éveiben még 70-80 ezer használtautót hoztak be Magyarországra. Az uniós csatlakozást követően a mahsa regisztrációs adók alaposan lelohasztották a céges és magánimportőrök lelkesedését: a behozatal 25-30 ezerre zuhant. Tavaly a kedvező illetékváltozás hatására az import ismét fölfelé indult és 2012-ben már 55 ezerre bővült.

"Az idei évben 70 ezerre becsüljük az import használtautók számát, ami nagyjából az összes eladott használtautó 15 százaléka lehet" - említette Fojt Attila. Üröm az örömben, hogy a növekvő importnak mintegy 70-80 százaléka a szürke gazdaságban cserél gazdát. A múlt évben az 55 ezer import autóból mintegy 40 ezer érkezett  szürke importtal - hangsúlyozta Fojt Attila.

Sok cég magánimortként hozza be a gépkocsikat. Ez több veszélyt is magában rejt. Fogyasztóvédelmi szempontból aggályos, hogy a vevő nem tudja érvényesíteni az esetleges reklamációját még akkor sem, ha az jogos.

A költségvetés pedig milliárdos bevételtől esik el, mert nem folyik be a környezetvédelmi termékdíj, illetve az átírási illeték, ami autónként 40-60 ezer forint is lehet. "Az egyesület emiatt javaslatokkal fordul a szaktárcához, a fogyasztók, valamint a legális kereskedők érdekeinek védelmében.

Földes szerint józan oktatásra van szükség

"Nincs baloldali vagy jobboldali történetírás, csak történészek. Mint értelmiségi, baloldalinak vallom magam, ám történészként ezt elutasítanám" - mondta Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója a Történelemtanárok Egylete által rendezett kerekasztal-beszélgetésen, amelynek fő témája az volt, hogy van-e baloldali és jobboldali történelem. 

A Kossuth Klubba szervezett beszélgetésen részt vett Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is, aki szerint lehetséges kétfajta történetírás, ám a lényeg sokkal inkább az, hogy jó-e a történész, érdemes-e kézbe venni a könyveit. 

Schmidt szerint a kutató akaratától függetlenül is felhasználják a munkáit, ha azok jók, és a legnagyobb történészek között is sokan vállaltak részt a politikában. Példaként Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert emelte ki, aki a Harvardon szerzett történészdoktori címet.

Ugyan valóban nincs baloldali vagy jobboldali történetírás, de "igény az lenne rá" - ezt már Gyurgyák János történész mondta némi iróniával. Mint mondta, az például tény, hogy Bethlen István 1946-ban halt meg, és nem az oroszok ölték meg. Ám az ilyen tények csak egy nagyon szűk mezsgyét alkotnak, viszont a történelem ennél sokkal több; "egy olyan tenger, amelyet kiskanállal próbálunk kinyerni a saját előítéleteink és értékítéleteink szerint" - fogalmazott.

A rendezvényen Schmidt Mária egyebek közt arról is beszélt, hogy "az iskolában a tanár az úr, ahogy ő gondolja, úgy fogja tanítani a történelmet. Rá kell bízni, hogy a saját értékrendjének és szemléletének megfelelően tegye a dolgát". Földes azonban alapvetően más véleményen volt, szerinte ugyanis "ahogyan nincs jobb- vagy baloldali történetírás, úgy ilyen tanítás sem szabadna hogy legyen, egy józan oktatásra van szükség, amely reális nemzeti önismeretet tesz lehetővé".

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy tanár egyes neki nem tetszető történelmi személyiségeket ne mutasson be, másoknak pedig túlzottan nagy jelentőséget tulajdonítson.

Földes szerint józan oktatásra van szükség

"Nincs baloldali vagy jobboldali történetírás, csak történészek. Mint értelmiségi, baloldalinak vallom magam, ám történészként ezt elutasítanám" - mondta Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója a Történelemtanárok Egylete által rendezett kerekasztal-beszélgetésen, amelynek fő témája az volt, hogy van-e baloldali és jobboldali történelem. 

A Kossuth Klubba szervezett beszélgetésen részt vett Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is, aki szerint lehetséges kétfajta történetírás, ám a lényeg sokkal inkább az, hogy jó-e a történész, érdemes-e kézbe venni a könyveit. 

Schmidt szerint a kutató akaratától függetlenül is felhasználják a munkáit, ha azok jók, és a legnagyobb történészek között is sokan vállaltak részt a politikában. Példaként Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert emelte ki, aki a Harvardon szerzett történészdoktori címet.

Ugyan valóban nincs baloldali vagy jobboldali történetírás, de "igény az lenne rá" - ezt már Gyurgyák János történész mondta némi iróniával. Mint mondta, az például tény, hogy Bethlen István 1946-ban halt meg, és nem az oroszok ölték meg. Ám az ilyen tények csak egy nagyon szűk mezsgyét alkotnak, viszont a történelem ennél sokkal több; "egy olyan tenger, amelyet kiskanállal próbálunk kinyerni a saját előítéleteink és értékítéleteink szerint" - fogalmazott.

A rendezvényen Schmidt Mária egyebek közt arról is beszélt, hogy "az iskolában a tanár az úr, ahogy ő gondolja, úgy fogja tanítani a történelmet. Rá kell bízni, hogy a saját értékrendjének és szemléletének megfelelően tegye a dolgát". Földes azonban alapvetően más véleményen volt, szerinte ugyanis "ahogyan nincs jobb- vagy baloldali történetírás, úgy ilyen tanítás sem szabadna hogy legyen, egy józan oktatásra van szükség, amely reális nemzeti önismeretet tesz lehetővé".

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy tanár egyes neki nem tetszető történelmi személyiségeket ne mutasson be, másoknak pedig túlzottan nagy jelentőséget tulajdonítson.