Előfizetés

Szabó: megszűnt a független igazságszolgáltatás

Noha a bírák többsége még befolyásmenetesen ítélkezik, az igazságszolgáltatás egészének függetlenségében már nem lehet bízni, hiszen az intézményes garanciákat felszámolta a Fidesz - mondta lapunknak Szabó Zoltán. Az MSZP volt parlamenti képviselője úgy látja, továbbra sem szűntek meg Magyarországon a koncepciós eljárások. Ha van egy ügy, amiért nem tudják elítélni, elővesznek egy másikat, amiben bűnösnek találhatják - mondta arra utalva, hogy csütörtökön a Szegedi Ítélőtábla a Hunvald-ügyben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet. 

Szabó hivatali visszaélés miatt kapott fél év felfüggesztett szabadságvesztést, amiért szabálytalanul parkoló autójáról a kerületi jegyzővel levetette a kerékbilincset. Ebben a táblabíróság felmentette, viszont elmarasztalták azért, mert az önkormányzat mobiltelefont adott neki és fizette a számláját. Csütörtökön már nem fél, hanem egy évre ítélték. Szabó megjegyezte: nem letöltendő börtönre ítélték - ahogy a kormánypárti lapok írták -, hanem felfüggesztett szabadságvesztésre, de ez sem jogerős.

Ami a telefonhasználatot illeti, Szabó azt mondta, nem igaz, hogy az jogalap nélküli volt. Mint Erzsébetváros korábbi polgármestere és akkor még a kerület egyik parlamenti képviselője, Hunvald György polgármester utasítására kapta a készüléket. Az utasítás nyilvános volt, semmit sem akartak eltitkolni, sőt a juttatás szerepelt az önkormányzat költségvetésében és a testület által elfogadott zárszámadásban is - jegyezte meg. Tehát a fideszes képviselők is tudtak róla, de annak idején nem kifogásolták - fűzte hozzá.

Szabó az elsőfokú ítélet után a Népszavának adott interjúban arról is beszélt: a Fidesznek és Orbán Viktornak is volt törleszteni valója vele szemben, ezért is érzi koncepciósnak a büntetőeljárást. Emlékeztetett: 16 éven keresztül volt országgyűlési képviselő és a leghevesebb szócsatáit a Fidesszel vívta. A 2009 nyarától 2010 tavaszáig tartó sajtótájékoztató-sorozatával sem szerzett jó pontot a mai kormánypártoknál - fogalmazott, hozzátéve: 2005-ben, az Orbán-család vagyonosodását vizsgáló bizottságnak is tagja volt.

Gyurcsánynak nincs ellenfele

Tisztújító kongresszust tart ma a Demokratikus Koalíció (DK). Az elnöki posztra egyedül Gyurcsány Ferenc kapott jelölést, ezt maga a volt miniszterelnök jelentette be egy csütörtöki háttérbeszélgetésen. A politikus azt is elmondta, hogy az öt alelnöki posztra a mostani négy alelnök - Molnár Csaba, Bauer Tamás, Niedermüller Péter és Debreczeni József - mellett Vadai Ágnest jelölték, így itt sem várható váltás. A tíz elnökségi helyre viszont 15 jelölés érkezett közülük három új tagot a pártelnök ajánlott: Kakuk György újságírót, Kerék-Bárczy Szabolcsot, az MDF volt elnökségi tagját és Nagy Huszein Tibort, az Agrárszövetség volt főtitkárát. 

Gyurcsány azt is elmondta: a mai kongresszuson szinte biztos, hogy véglegesítik a DK egyéni jelöltjeinek névsorát.

A kongresszus politikai értelemben talán legfontosabb feladata, hogy egyértelműsítse a párt által követett progresszív polgári politika alapvetését - hangsúlyozta a volt miniszterelnök. Saját felszólalásáról azt mondta: legalább a kétharmadában feltehetően arról az "új Magyarországról fogok beszélni, amit Orbán Magyarországához képest fogunk ajánlani". Arról is beszélni akar, hogyan képzelik el az együttműködést "a többi demokratikus ellenzéki párttal".

Megismételte: a DK továbbra is kész közös listában, közös jelöltekben és közös miniszterelnökben megállapodni, bár ennek látják a legkisebb esélyét. A volt kormányfő annak látja "nagyobb valószínűségét", hogy az ellenzéki pártok külön listán indulnak, de legkésőbb tavasszal, a nyerhető körzetekben a szükséges arányban visszalépnek egymás javára. A párt elkészített egy, 25-30 körzetet tartalmazó listát, amely a szinte nyerhetetlen választókerületeket tartalmazza, itt a pártelnök szerint mindegyik ellenzéki erőnek el kellene indulnia, így biztosítva az önálló listaállításhoz elengedhetetlen 27 egyéni kerületet.

Bajnai: a Sukoró-ügy a koncepció szimbóluma

Sukoró annak a szimbóluma, miként próbálnak koncepciós perekkel politikai szereplőket ellehetetleníteni - mondta Bajnai Gordon, miután tegnap tanúként hallgatta meg a Szolnoki Törvényszék a Sukoró-perben. Az Együtt-PM vezetője beszélt arról, hogy a "Sukoró ügyében az ellehetetlenítés megtörtént Gyurcsány Ferenc esetében is". A végül meghiúsult King's City kaszinóvárosról azt mondta: a sok ezer munkahelyet teremtő, egymilliárd dolláros beruházást a Fidesz politikája miatt vesztette el az ország.

Az Orbán-kormány fő "elszámoltatási" célpontjának számító Sukoró-büntetőügyben nem lett ugyan vádlott Gyurcsány Ferenc, de a volt miniszterelnököt az ügyészség meggyanúsította hivatali visszaéléssel, a Fidesz politikusai, elszámoltatói pedig tényként beszéltek büntetőjogi felelősségéről az ügyben - erre utalt Bajnai, aki vallomásában azt mondta: politikai és nem gazdasági kérdésként találkozott a beruházással miniszterelnökké választása, 2009 tavasza után, amikor a Fidesz parlamenten belül és kívül is támadta a projektet. Azelőtt pedig először 2007-ben mint turisztikáért felelős miniszter találkozott először a projekt ötletével, majd később, 2008 májusában fejlesztési miniszterként került elé újra a téma. Akkor vett részt Bajnai - Gyurcsány mellett - azon a parlamenti megbeszélésen, amelyen a befektetők tájékoztatták a kormány képviselőit a beruházás terveiről.

A találkozóra hivatkozva a vádhatóság 2011 őszén azzal gyanúsította meg Gyurcsányt, hogy a megbeszélésen "a projekt támogatása részéről az utasítás jellegét mutatta". A Szolnokon zajló perben Gyurcsány augusztus végén tett tanúvallomást, és elmondta: ingyen is odaadta volna az állami területeket a sukorói kaszinóváros befektetőinek hogy egymilliárd dolláros, több ezer munkahelyet jelentő beruházást hozzanak Magyarországra. A volt kormányfő bírálta a vádhatóságot, amiért "tisztességesen és szakszerűen eljáró embereket vádolt meg".