Előfizetés

Makovecz -tárlattal nyílik a Pesti Vigadó

Hamvay Péter
Publikálás dátuma
2013.10.11. 07:50
Az MMA költségvetésében jelentős tétel lesz a Hild-villa felújítása, átalakítása, illetve az intézet működtetése FOTÓ: BIELIK IS
A választásokra már kistafírozzák ingatlanokkal és 4,5 milliárdos támogatással a Magyar Művészeti Akadémiát, márciusban nyílik  meg a Vigadó, az MMA adja a Műcsarnok igazgatóját, az elméleti akadémikusok számára pedig egy budai villában nyílik kutatóintézet.

Csak részben valósult meg Balog Zoltán Emberi Erőforrások Miniszterének elhíresült mondata, miszerint kiszervezik a kulturális támogatást, s a kormány átadja az erre szánt összeget a Magyar Művészeti Akadémiának, sőt "olyan tulajdont, birtokot adunk a kezelésébe, hogy valóban gazdájának érezhesse magát, hogy ne az aktuális kormányzat jókedvétől függjön ez a kérdés".

Ugyanakkor a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA), némi hezitálás után jócskán kistafírozta a kormányzat. A Parlament 10 hónapos késéssel a hét elején végül elfogadta azt a törvényt, mely három ingatlant átad számukra.

A december 28-a óta végszavazásra váró törvényjavaslat annyiban változott az utolsó pillanatban,  hogy  a Műcsarnok és Pesti Vigadó után a Budakeszi út 38. alatt álló Hild-villa is az MMA tulajdonába kerül, ahol művészettörténeti kutatóintézetet hoz létre a testület. A törvényi szabályozás szerint az ingatlanok 15 évig nem idegeníthetők el. A piaci elidegenítés ugyan a Műcsarnok esetében, és vélhetően a Vigadó esetében is nehezen elképzelhető.

A Műcsarnok és a Pesti Vigadó január 1-vel kerül a testülethez. A Műcsarnok igazgatója távozott nemrégiben, az új vezetőt az intézményt birtokló nonprofit kft tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nevezi ki. A szakmai felügyeletet gyakorló Emberi Erőforrások Minisztériumával eddig is kellett konzultálni, most az épület tulajdonosa is bekerül ebbe a körbe.

Jankovics Marcell az MMA egyik alelnöke szerint csupán véleményt nyilváníthatnak, és nem akarják meghatározni a Műcsarnok kiállítási programját, "inkább teher lesz számunkra az intézmény, nem mi mondjuk meg, mit állítson ki az igazgató, a villanyszámlát viszont nekünk kell fizetni." - mondta. 

A gyakorlatban azonban nyilván az MMA mondja meg, ki legyen az új vezető. Furcsa, hogy nem adták teljesen Fekete György kezébe a kinevezés jogát. A szóba jöhető nevek között ott van a jogász Feledy Balázs, Szemadám György festőművész, és Wehner Tibor művészettörténész is.

Keserü Katalin művészettörténész lapunknak cáfolta, hogy érdeklődne a Műcsarnok vezetése iránt. A Műcsarnok - úgy tudjuk - jelenleg kritikus anyagi helyzetben van. Nagy kérdés, hogy Fekete - aki eddig csak a szalonkiállítások ötletével hozakodott elő - képes lesz e megtölteni kiállításokkal az intézményt. Igaz, a Műcsarnokhoz tartozó Ernst Múzeummal már nem kell bajmolódnia, ott a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ nyílik meg a napokban.

Nagyobb falat a Pesti Vigadó kérdés, Jankovics Marcell azt mondta lapunknak, reményeik szerint március 1-vel megnyílik az intézmény. Az első tárlat az MMA alapítójának, Makovecz Imrének az életmű kiállítása lesz, melyet az építész tanítványa, az MMA Iparművészeti Tagozatának tagja, Mezei Gábor rendez.

Emlékezetes, Fekete Györgynek Gulyás Gáborral  való egyik konfliktusa az volt, hogy nemzetközi kontextusba szerette volna elhelyezni a kiállításon Makovecz életművét. A Pesti Vigadó felújítását a korábbi tulajdonos, a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány (MSZA) indította el,  melynek elnöke az MMA egyik alelnöke, Zelnik József volt.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal közel (Kehi) 2 milliárd forintos hűtlen kezelés gyanúját állapította meg az alapítványnál nemrégiben. L. Simon László  egyik utolsó lépése volt államtitkárként, hogy a nagyrészt az MMA hoz kötődő kuratóriumot lecserélte.

Miután a MSZA 10 év alatt képtelen volt felújítani a Vigadót, 2011 elején az irányítást átvette a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, és miniszteri biztost nevezett ki Takács Viktor személyében. A teljes felújítás költsége 4,5 milliárdra rúg majd a minisztérium szerint.

November 1-vel  kerül az MMA-hoz a Budakeszi út 38-40 alatt található 1844-ben Hild József tervei alapján épült műemlék villa, melyet 1889-ban és 1894-ben bővítettek, és utoljára 1998-ban újítottak fel. Az épületben Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet néven jön létre intézmény, melynek koncepcióját a Magyar Művészeti Akadémia május 31-i közgyűlése fogata el.

Az MMA közlése szerint az intézet feladata lesz egyebek mellett a művészet befogadásával, értelmezésével összefüggő folyamatok, hatások kutatása, a kritikaelmélet, a kortárs kultúra aktuális jelenségeinek vizsgálata a művészeti gyakorlatban,valamint hogy elősegítse a kritikai gondolkodást, a szakmai párbeszédet, továbbá elméleti-kutatási kérdésekben koordináló intézményként működjön együtt oktatási és művészeti szervezetekkel.

Miután a fentebb vázolt programba bármi és a semmi is belefér, Jankovics Marcellt kérdeztük, aki szerint fontos feladat vár az intézetre, melynek szócsöve a nemsokára megjelenő Magyar Művészet című folyóirat lesz. Szerinte azért vetődött fel az intézet megalakítása, mert az MTA-nak is vannak kutatóintézetei, s ők azt a struktúrát tekintik mintának, az MMA-nak pedig vannak elméleti szakember tagjai, mint Dávid Katalin, vagy Keresü Katalin művészettörténészek. Utóbbit is megkérdeztük, de ő nem tudott felvilágosítást adni az intézet céljairól programjáról.

A választási évre 4,5 milliárd forint jut az MMA-nak, ami 2 milliárdos növekményt jelent idénhez képest. Kérdésünkre nem árulta el a testület, hogy mire fordítja  a pénzt. A Pesti Vigadó, illetve a Műcsarnok működtetése is az MMA büdzséjét terheli, legalábbis így vélekedik Jankovics Marcell. Jelentős tétel lesz a Hild villa felújítása, átalakítása, illetve az intézet működtetése.

Adatkérés a Miniszterelnökségtől

Publikálás dátuma
2013.10.11. 07:28

Közérdekű adatkéréssel fordul a Népszava a Miniszterelnökséghez, hogy megtudja, a Lázár János államtitkár által vezetett kormányszerv milyen napilapokra fizet elő és ezekből mennyit kap. Ha erre sem reagálnak, lapunk polgári pert kezdményez a Miniszterelnökség ellen.

Mivel a kormány az adófizetők pénzéből járatja a lapokat, a terjesztést pedig közbeszerzési eljárással nyerte el a Magyar Posta, ezek közérdekű adatok. A posta ezzel kapcsolatos kérésünket elhárította, mondván: "a korrekt partneri viszonyt minden ügyfele esetében elsődlegesnek tartja, ezért nem ad ki információkat a szerződés részleteiről". Havasi Bertalannak, a miniszterelnök sajtófönöke pedig nem is reagált megkeresésünkre. Beszámoltunk róla, a Miniszterelnökség lemondta az eddig járatott nyolc darab Népszavát, mert megírtuk, hogy kötelezővé tették dolgozóiknak a napi 10 órás munkavégzést. Esti, hétvégi és ünnepnapokra szóló ügyeletre is kötelezik őket, túlórapénz vagy szabadnap nélkül.

A többség elutasítja az abortusz szigorítását, sőt

Muhari Judit
Publikálás dátuma
2013.10.11. 07:15

Életkortól, pártállástól függetlenül a lakosság többsége egyetért a jelenlegi abortusszabályozással, sokan enyhítenének is rajta, és csak nagyon kevesen tartanák indokoltnak a szigorítást. Ez derült ki a Medián "Mit gondol a magyar lakosság az abortuszról" című felméréséből. A megkérdezettek csupán 2 százaléka nem fogadja el a művi terhességmegszakítás egyetlen formáját sem, a többség viszont a beavatkozás előtt kötelező feltételként írná elő a fogamzásgátló módszerekkel kapcsolatos felvilágosítást.

A felmérést a Patent Egyesület rendelte meg; Spronz Júlia, az egyesület munkatársa elmondta, hogy többek között azért kíváncsiak a társadalom véleményére, mert a "lopakodó propaganda" lépésről-lépésre nehezíti az abortuszhoz való hozzáférést. Megjegyezte, két évvel ezelőtt magzatot ábárzoló plakátok lepték el az utcákat, Soltész Miklós szociális államtitkár pedig arról beszélt, csökken az abortuszok száma, és ez annak is köszönhető, hogy a családot erősítő képek a médiában is megjelennek. A valóságban azonban az abortuszok száma nem az elmúlt három évben, hanem sokkal régebb óta csökken. A Medián felmérése szerint a jobboldali szavazók is elégedettek a jelenlegi szabályozással.

Hann Endrét, a Medián vezetőjét is meglepte az eredmény. Miközben a társadalomban egyfajta jobbratolódás és konzervitizmus figyelhető meg, ebben a témában egységes a közvélemény. Megjegyezte, a választásokig biztosan nem jön elő a kormány a szigorítás ötletével, hiszen látják az emberek határozottságát az ügyben. "De azt megjósolni sem lehet, hogy egy esetleges győzelem után miként döntenek" - tette hozzá. A magyar társadalom háromnegyede támogatja a gyógyszeres terhességmegszakítást és utóbbiak kétharmada a tb-támogatást is indokoltnak tartaná.Még a rendszeresen templombajáró, vallásos emberek nagyobb része is elfogadhatónak tartja ez a módszert, a szakmai is támogatja, csak a kormány nem. 

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP elnökségi tagja szerint a felmérés megerősíti: szigorítás helyett a megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt. Már az iskolában el kell kezdeni a felvilágosítást, amelynek a fiúk ugyanolyan fontos szereplői, mint a lányok. A megelőzés része kell, hogy legyen a mindenki számára elérhető fogamzásgátlás. Megjegyezte, az abortuszkérdésben nem az a fontos, hogy a politikusoknak mi a véleményük, hanem az, hogy mi a legjobb a nőknek.