Együtt kampányoltak a víz védelmében

Publikálás dátuma
2013.10.09. 07:52
Ban Ki Mun üdvözölte a Duna partján tartott víz világtalálkozót, őt pedig Áder János FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és Áder János köztársasági elnök nyitotta meg tegnap a Budapesti Víz Világtalálkozót. Politikusok, tudósok, környezetvédelmi szakértők, nemzetközi intézmények és civil szervezetek képviselői tanácskoznak péntekig a magyar fővárosban a víz és a szanitáció globális problémáiról. A találkozó célja, hogy konkrét ajánlásokat fogalmazzon meg a 2015 utáni fejlesztési programokkal kapcsolatosan az ENSZ-közgyűlés számára.

Sürgős cselekvésre szólította fel a nemzetközi közösséget budapesti beszédében az ENSZ főtitkára. Ban Ki Mun a víz világkonferencián riasztó adatokat ismertetett: 2030-ra a Föld lakosságának fele vízhiányban szenved, a víz iránti kereslet 40 százalékkal meghaladja majd a kínálatot.

780 millió ember nem jut megfelelő ivóvízhez, 2,5 millióan élnek emberhez méltatlan higiéniai körülmények között. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a víz kérdése kiemelt szerepet játszik a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósításában. Utalva a világszervezet nemrégiben közzétett klímajelentésére Ban Ki Mun felhívta a figyelmet: 2014-re új klímacsúcsot hívott össze, hogy ösztönözze egy jogilag kötelező klímaegyezmény tető alá hozását 2015-ig.

Alapvetések
- A tiszta ivóvízhez és az alapvető szanitációhoz (vezetékes ivóvízhez, szennyvízkezeléshez, elfogadható higiéniai feltételekhez) való egyetemes jog.
- A 21. század új kihívásaihoz - a népességrobbanás és klímaváltozás okozta új problémákhoz - alkalmazkodó integrált vízgazdálkodás megteremtése
- Határokon átnyúló vízgazdálkodási együttműködés
- Zöld fejlesztések a víztechnológia terén
- Fenntartható fejlesztési célok finanszírozásának megszervezése, nemzeti, nemzetközi pénzügyi források felkutatása


Áder János, a víz világtalálkozó fővédnöke beszédben hangsúlyozta: " világtalálkozó jelképében szereplő utolsó csepp arra figyelmeztet, hogy a 24. órához érkeztünk. Célunk, hogy a világ figyelmét legértékesebb közös kincsünkre, a vízre irányítsuk. Haladéktalanul munkához kell látnunk, mert jövőnk egyik legfontosabb kérdéséről van szó."

A köztársasági elnök a konferencia megnyitóját követően tartott sajtóértekezleten köszönetet mondott az ENSZ-főtitkárának a víz világtalálkozó támogatásáért. Ban Ki Mun örömét fejezte ki, hogy igen sok ország elküldte képviselőit a budapesti tanácskozásra, s méltatta, hogy Budapest vezető szerepet vállalt a szervezésben.

Az ENSZ főtitkára aggodalmát fejezte ki a szíriai helyzet miatt, üdvözölte, bizakodásra okot adónak nevezte a nemrégiben elfogadott ENSZ-határozatot, amely lehetőséget teremt egy hosszú ideje megoldhatatlannak látszó probléma orvoslására, a szíriai vegyifegyver-készletek felszámolására. A főtitkár sürgette a súlyos humanitárius válság megoldását Szíriában.

Ban Ki Mun, aki a nap folyamán a köztársasági elnökkel, majd Orbán Viktor kormányfővel is tárgyalt, a Corvinus Egyetemen tartott előadásában rámutatott: nincs katonai megoldás az elúzódó szíriai konfliktusra. Az ENSZ-főtitkárát díszdoktorrá avatták.

A Budapesti Víz Világkonferencián felszólalt  Hasszan bin Talal jordániai herceg, az ENSZ-főtitkár vízügyi tanácsadó testületének elnöke; Háled bin Szultan bin Abdulaziz szaúdi herceg; Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója; Benedito Braga, a Víz Világtanács elnöke. Michel Jarraud, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) főtitkára kritikusnak nevezte a világ vízellátásának helyzetét. Jonathan Taylor, az Európai Beruházási Bank alelnöke szerint költséghatékonyabb a válságot megelőzni, mintsem a káros hatásokat kezelni.

A budapesti tanácskozás egy nemzetközi sorozatba illeszkedik, tavaly Marseille-ben tartották a 6. Víz Világfőrumot, idén márciusban Hágában ünnepelték a víz világnapját, augusztusban Tadzsikisztánban rendezték meg a Nemzetközi Vízügyi Együttműködés konferenciáját. Az ENSZ idén szeptemberben Stockholmban tartotta meg a Víz Világhetét. 2015-ben Dél-Koreában kerül sor a 7. Víz Világfórumra.

Tavares kiakadt: Hamis, nevetséges, sértő Orbán vádja

Publikálás dátuma
2013.10.09. 07:50
Az odahaza tett kijelentések gyakran jelentősen különböznek a brüsszeliektől FOTÓ: EUROPRESS/AFP/GEORGES GOBET
Rui Tavares portugál EP-képviselő sértőnek és helytelennek tartja, hogy Orbán Viktor kormányfő a magyar törvényhozásban az Európai Parlamentet, mint Magyarország ellenfelét említette. Lapunknak nyilatkozva úgy vélte, "ezek nagyon súlyos szavak, s téved, aki azt hiszi, hogy külföldön nem hallják meg, s nem lesz hatása Magyarország és az Európai Unió párbeszédére". A független EP-képviselő továbbra is foglalkozik a magyar jogállamiság problémáival, s jelezte: számos fontos változtatásra készül az Európai Bizottság, s ezek nem jöhettek volna létre a Tavares-jelentés nélkül.

Hamis és nevetséges vádak - mondta a jelentést érintő legutóbbi, szerzőségét megkérdőjelező állításokra válaszolva Rui Tavares. Mint ismételten rámutatott, a jelentést az Európai Parlament plenáris ülése elfogadta, így a neve is megváltozott, már nem Tavares-jelentés, hanem az Európai Parlament határozata. "Az Európai Parlament az unió egyetlen demokratikusan megválasztott intézménye. Nagyon sok európai parlamenti képviselő dolgozott ezen a jelentésen. Sokan nyújtottak be módosító indítványokat, köztük magyar EP képviselők is. Méghozzá minden pártcsoportból, a Fideszből, az MSZP-ből, még a Jobbikból is" - emlékeztetett a jelentéstevő.

Mint mondta, a jelentéskészítés átlátható folyamat. "Öt tervezetet nyújtottam be, ezek némelyikét más EP-képviselőkkel együtt, magyarok mellett luxemburgi, spanyol, román kollégával is dolgoztam együtt. Az ötödik, végső jelentéstervezetet én írtam, az én aláírásom szerepel rajta és a tartalmáért teljes felelősséget vállalok" - húzta alá, ugyanakkor hozzátette: "Ha valaki újra akarná játszani ezt a játékot, jogában áll. Ám hadd emlékeztessek mindenkit: a jelentés a magyarországi alkotmányos változtatásokról szól, s a tartalmát tényszerűen senki nem vonta kétségbe. Ezek a változtatások összeegyeztethetetlenek az EU alapértékeivel. Erről kell beszélni. Meg kell vizsgálni, a határozatban foglalt javaslatok közül melyik megvalósítható, melyik nem. A lényeg a jelentés tartalma, azt javaslom, a magyar intézmények a tartalmi kérdésekkel foglalkozzanak."

Orbán Viktornak a Parlamentben elhangzott kijelentésével kapcsolatosan Tavares rámutatott: "Ezek súlyos szavak. Azt mondani, hogy az Európai Parlament bármelyik országnak az ellenfele, ellensége, olyan súlyú, mintha az uniós szerződések megsértésével vádolnának bennünket. Az unió alapszerződése szerint az EU valamennyi intézményének kötelessége a tagállamokat egyenlően kell kezelni. Az Európai Parlament sokat tett azért, hogy elkerülje a kettős mérce alkalmazását."

Az EP-képviselő érthetetlennek tartja azt is, hogy korlátozni akarják egyes európai parlamenti képviselők jogát. Mint rámutatott, valamennyi magyar EP-képviselő - köztük a szocialisták is - az Európai Parlament tagjai. Jogukban áll módosító indítványokat benyújtani, szavazni. "Komoly dolog, ha valaki e jogokat kétségbe akarja vonni. E vádaskodások csak a figyelemelterelést szolgálják. De szeretnék világos üzenetet küldeni: nem hagyjuk, hogy eltérítsenek bennünket a munkánktól. Sem az EP-ben, sem más uniós intézményben. Az a feladatunk, hogy a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokratikus értékek érvényesülésén munkálkodjunk."

Tavares cáfolta, hogy az EP-jelentésének ne lennének következményei. Emlékeztetett, augusztusban a Bizottság egész ülését a jogállamiságnak szentelte. Szeptemberben Viviane Reding bizottsági alelnök beszédében csak ezzel a kérdéssel foglalkozott. Ugyancsak szeptemberben, az EU helyzetéről mondott beszédében José Manuel Barroso leszögezte, hogy ez a kérdés a legmagasabb prioritást élvezi az unióban. Novemberben a tagállamok bíróságainak részvételével tanácskoznak erről. "Folytatjuk a munkát, nagyon komoly, szisztematikus módon. Ha valaki nevetséges vádakkal áll elő, csak az időnket vesztegeti" - mondta.

Arra a kérdésre, nem tartja-e reménytelennek, hogy a magyar jogállamiság terén változásokat érjenek el, a portugál EP-képviselő azt mondta: "Az Európai Parlament a múltban is együttműködött a magyar kormánnyal és a jövőben is erre törekszik. A jelentés megszavazása után történtek változások, pozitív is, negatív is, s ahogy korábban, értékjük ezeket. A magyar kormány napi párbeszédet folytat a Bizottsággal és a Parlamenttel. Megállapodtunk, hogy ez a legjobb módszer. Soha nem kaptunk olyan üzenetet a magyar kormánytól, hogy nem hajlandók a párbeszédre, nem hajlandók együttműködni. Az kétségtelen, hogy az ottani kijelentések időnként nagymértékben különböznek az itteniektől."

Rui Tavares kérdésünkre elmondta, a jelentés lezárásával a munkája nem ért véget, ma is napi szinten foglalkozik a magyar jogállamiság kérdéseivel, ahogy sok más EP-képviselő is. "Ez az ügy nem csak Magyarországról, hanem az egész Európai Unióról szól. Felkészültnek kell lennünk egy lehetséges jogállami válságra. Nem engedhetjük meg, hogy olyan felkészületlenek legyünk, mint az euróválság ügyében voltunk". Hozzátette, az Európai Bizottság átfogó mechanizmust dolgoz ki a jogállamiság érvényesülésének értékelésére egy adott tagállamban, erről Barroso ígérete szerint még az idén kiadnak egy dokumentumot.

"Ez nem készült volna el a Tavares-jelentés nélkül" - jegyezte meg. Jelentős változtatásra készül a Bizottság, a 7-es cikkelyhez hasonló mechanizmust alkalmazva egy adott tagállamot figyelmeztetnének, hogy a jogállamiság megsértése fenyeget. Az Alapjogi Charta 51. cikkelyének eltörlése is felmerült, hogy a jövőben az uniós alapjogok érvényesülését nem csupán az EU szintjén, hanem a tagországok szintjén is meg lehessen követelni. "Az Egyesült Államoknak száz évbe telt, mire elérte, hogy a Bill of Rights ne csak szövetségi szinten érvényesüljön" - mutatott rá Rui Tavares.

Hogyan jutottunk idáig?
Bár a jobboldali média és a Fidesz héjaként csapott le arra a hírre, hogy az MSZP európai parlamenti (EP) képviselői "részt vettek" a közbeszédben "Tavares-jelentésként" elhíresült, hazánkkal szemben semmiféle uniós büntetést sem elrendelő határozat megírásában, a valóságban a baloldali politikusok egy normális EP-munkafolyamatban vettek részt, amelyben befolyásolhatták ugyan a jelentés tartalmát, de közvetlenül nem dönthettek végleges formájáról, és nem is "rendelhették meg" azt.
Idén július 3-án fogadta el a strasbourg-i székhelyű EP Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő - az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló - jelentését. A dokumentum felszólította a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy maradéktalanul állítsa vissza az Alaptörvény elsőbbségét, törölve belőle azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság (Ab) a korábbiakban alkotmányellenesnek nyilvánított, illetve állítsa vissza az Ab valamennyi jogszabály felülvizsgálatához való jogát. A jelentés továbbá figyelmeztette a kormányt, hogy biztosítsa valamennyi parlamenti párt számára az alkotmányozási folyamatban való lehető legszélesebb körű részvételt. Az EP 370 igen szavazattal, 249 ellenében, 82 tartózkodás mellett fogadta el a határozatot. Mivel a 765 képviselőből - akik közül 701-en vettek részt a titkos szavazáson - 274-en tartoznak az Európai Néppárthoz (amelynek a Fidesz is tagja), valószínű, hogy a néppártiak közül sokan távolmaradásukkal, tartózkodásukkal vagy igenlő szavazatukkal járulták hozzá a Fidesz-kormányt elítélő dokumentum elfogadásához. Ez nem foganatosított szankciókat Magyarországgal szemben, csak azt írta elő, hogy ha a magyar kormány és Országgyűlés nem teljesíteni a jelentés ajánlásait, akkor fel kell kérni az EP házbizottságát, hogy "mérlegelje az EU-szerződés 7. cikk 1. bekezdésének indokoltságát". Utóbbi csak megállapítaná, hogy veszélyben lehetnek az alapvető értékek, de nem vonná meg a szavazati jogot az adott tagállamtól.
Tavares nem "önszorgalomból" írta meg a jelentést. Az EP már tavaly februárban elfogadott egy határozatot, amelyben "súlyos aggodalmát" fejezte ki a magyarországi demokráciával és az alapvető jogok érvényesülésével kapcsolatban. A határozat az igazságügyi és szabadságjogi bizottságot - amelynek Tavares is  tagja - bízta meg azzal, hogy indítson vizsgálatot az ügyben. A magyar kormány ennek ellenére már kezdettől fogva a "nemzetközi baloldal" áskálódásának tudta be a vizsgálatot. Orbán Viktor miniszterelnök a Tavares-jelentés EP-vitájában ráadásul kijelentette, hogy a baloldali képviselők azért szavaznak majd igennel a dokumentumra, mivel az "egyfajta büntetés a magyar konzervatív kormánynak, mert a bankokat és a nagy profitot felhalmozó közműszolgáltatókat megadóztatták". A parlament hétfői ülésén pedig már azzal vádolta meg az MSZP-t, hogy "a magyar EP-képviselők összefogtak az ország ellenfeleivel Magyarország ellen" (M.R)



Szerző

Malala, a világ legbátrabb tinédzsere

Publikálás dátuma
2013.10.09. 07:50

Még csak 16 éves, de már Nobel-békedíjra és az Európai Unió Szaharov-díjára is jelölték a világhíressé vált pakisztáni bakfist, Malala Juszufzajt. Malala 11 éves korában álnéven írt egy internetes blogot a BBC urdu nyelvű kiadásának arról, hogy a nőknek is joguk van a tanulásra. Ezzel magára vonta a tálibok haragját, s a lányt épp egy éve fejbe lőtték az iskolabuszon. Csodával határos, hogy életben maradt. A merénylet sem tántorította el attól, hogy a hangját hallassa, most már komoly nemzetközi fórumokon. Idén júliusban, épp a születésnapján 400 fiatal előtt az oktatásból kiesők helyzetére hívta fel a figyelmet az ENSZ-ben. Hamarosan beindítja a róla elnevezett alapítványt, amely a lányok oktatását segíti.

Malala egy magas falak mögött rejtőző magániskolába járt Mingora városban, az északnyugat-pakisztáni Szvat-völgyben, ahol a 9/11-es terrortámadások és az Egyesült Államok afganisztáni inváziója nyomán a szomszédos országból átözönlött tálibok egyre nagyobb befolyásra tettek szert, s - akárcsak Afganisztánban - kitiltották a lányokat az iskolákból. A Kusal-iskolát, ahol Malala tanult, édesapja, Ziauddin Juszufzaj alapította. A lány az amerikai Parade magazinnak leírta azt a napját, amely élete utolsó napja is lehetett volna. "Én vagyok Malala" című önéletrajzi könyve tegnap került a boltokba.

Egy éve, 2012. október 9-én épp valamilyen vizsgára készültek, dolgozatot kellett írniuk. "Mivel én mindig könyveket bújó lány voltam, nem izgultam annyira, mint némelyik osztálytársam" - emlékezett vissza az osztályelső Malala. Kilencedik osztályba járt, társai többsége orvosnak készült. Kémiát, urdu nyelvtant és angol irodalmat tanultak. "Nehéz elképzelni, hogy bárki ezt veszélyesnek ítélje, a zajos és őrült Mingora városban uralkodó tálibok mégis úgy gondolják, hogy a lányok ne járjanak iskolába" - írta.

Általában busszal ment az iskolába, de még gyalogolnia is kellett, hogy beérjen. Malala akkor már ismert aktivista volt, halálos fenyegetéseket kapott, tudta, hogy bármikor veszélybe kerülhet. Többször elképzelte, hogy egyszer csak elé ugrik egy terrorista és le akarja lőni. "Arra gondoltam, levenném a cipőmet és fejbecsapnám. De akkor semmi különbség nem lenne köztem és egy terrorista között. Szóval talán inkább megpróbálnám meggyőzni, hogy helytelen, amire készül, hisz semmi rossz nincs abban, amit csinálok. Én csak azt szeretném, ha minden lány járhatna iskolába" - írta visszaemlékezésében Malala.

Már hazafelé tartottak egy fehér Toyota kisbusszal, húsz diáklány, három tanár és a buszvezető. Útközben két gyanús külsejű férfi állította meg a buszt, a sofőrnek azt mondták, információkat akarnak kérni a diákokról, menjen be az irodába. Egyikük hangosan megkérdezte: "Melyikőtök Malala?" Senki nem válaszolt, de több osztálytársnő Malalára nézett.

Ő volt az egyetlen lány, aki nem takarta el az arcát. A merénylő habozás nélkül lőtt, utóbb a többiek elmondták Malalának, hogy a férfinek remegett a keze "Fiatal volt, a huszas éveiben, szinte még fiú. Nehéz lehet, hogy van egy pisztolyod és embereket kell ölnöd. Nem tudom elképzelni, hogy akár csak egy ujjal is hozzáérnék, hogy bántani tudnám őt" - nyilatkozta támadójáról Malala.

A tizenéves lányon egy peshavari katonai kórházban életmentő műtétet hajtottak végre, három órás operációval távolították el a fején, nyakán és vállán átment, végül a gerince mellé befúródott golyót. Agya bal féltekéje sérült, fél arca megbénult, hallása is károsodott. Utókezelésekre előbb Ravalpindibe vitték, onnan pedig Nagy-Britanniába szállították. Világszerte segítséget ajánlottak, még Gabrielle Giffords is, az a kaliforniai képviselő, akit egy ámokfutó fejbelőtt egy szabadtéri fogadóórán, s maradandó agysérüléseket szenvedett.

Juszufzajt végül a birminghami Erzsébet királynő kórházban egy brit-pakisztáni orvos kezelte. Tavaly október 17-én ébredt fel a kómából, azóta több rekonstrukciós műtétet hajtottak végre rajta. Orvosai sokáig abban sem voltak biztosak, hogy valaha járni és beszélni fog, ám felépült. Ápolói azt mondják, soha nem nyafogott, nem panaszkodott, tűrte a megpróbáltatásokat. Ma is ugyanolyan elszánt, mint annak előtte, eltökélte, hogy nem hagyja magát megfélemlíteni.

Malala élete nem így alakult volna az édesapja nélkül. A lány szunnita muzulmán családból származik, apja költő és iskolaigazgató. Anyja viszont nem tud írni-olvasni, épp aznap akarták elkezdeni a tanítását, mikor a lányát majdnem megölték. Az apa azt akarta, hogy lánya többre vigye. Amikor a BBC urdu adása egy "életszerű blogot" akart indítani a lányok oktatásának problémáiról, épp Juszufzajhoz fordultak.

Több tizenévest is próbált rávenni, hogy blogoljanak, de senki sem vállalta. Végül saját lányát ajánlotta be. A BBC javaslatára Malala álnéven írt, a Gul Makai nevet egy pastu népmeséből vették. A blog nagy siker lett, rengetegen olvasták, a lány egyszerű, természetes stílusban írt, beszámolt mindennapi élete apró-cseprő gondjairól, s fiatal kora ellenére komolyan, éretten fogalmazott.

Vannak, akik szerint Malala apja túl nagy kockázatot vállalt, amikor a nyilvánosság elé engedte lányát. Bár a BBC óvatosságból nem adta ki a személyazonosságát, az apa többször magával vitte a bakfist eseményekre, Malala egyre több beszédet mondott, a pakisztáni tévében is fellépett. A New York Times riportere dokumentumfilmet forgatott róla. A lány megismerkedett Barack Obama akkori pakisztáni különmegbízottjával, az időközben elhunyt sztárdiplomatával, Richard Holbrooke-kal, segítséget kért tőle a pakisztáni lányok nevében.

Desmond Tutu dél-afrikai érsek nemzetközi gyermek békedíjra jelölte, Juszuf Raza Gilani pakisztáni kormányfő ifjúsági békedíjat alapított, s Malala lett az első kitüntetett. Reflektorfénybe került tehát, sőt politikai szimbólummá vált. Valójában sem apja, sem mások sem tudták elképzelni, hogy a tálibok célpontnak tekintenének egy fiatal lányt.

Pedig tényleg életveszélyben volt, s van ma is, s a közeljövőben aligha térhet vissza hazájába. Nagy-Britanniában, Birminghamben, az Edgbaston leányiskolában folytatja tanulmányait, próbál úgy élni, mint a korabeli iskolás lányok. A tálibok megüzenték: ismét megpróbálják megölni, ha hazatér. A Guardiannak adott interjúban Malala azt mondta, az a lány, aki a merénylet előtt volt, már nem létezik. Ő most már "az a lány, akit lelőttek a tálibok".

Híres lett, mindenki ismeri, rengeteg kötelezettséget kell teljesítenie. Számos előadásra kérik fel, amelyeken egyebek mellett felhívja a figyelmet, hogy világszerte a lányok 25 százaléka az általános iskolát sem fejezi be. Együtt kampányolt David Beckhammel, alapítványának szóvivője Angelina Jolie. Malala hamarosan II. Erzsébet vendége lesz: október végén egy fogadásra hivatalos a Buckingham Palotába. Nem titkolja, sokszor honvágya van, legszívesebben ott lenne most is régi iskolájában. Tartja a kapcsolatot egykori osztálytársaival, Skype-on beszélgetnek az iskolai pletykákról.

"A világ legbátrabb tizenévese" - mostanság így emlegetik Malala Juszufzajt. Őt tartják a Nobel-békedíj egyik idei esélyesének, s ha nem kapja meg, csak ifjú kora lehet az akadály. Malala a legfiatalabb, akit valaha a Nobel-békedíjra jelöltek.

Szerző